A védelmi biztos elismerte: Európa lemaradt az Oroszországgal szembeni fegyverkezési versenyben

Európa évek óta próbálja felgyorsítani hadiipari termelését, azonban az erőfeszítések eddig nem hozták meg a várt eredményt. Az orosz ukrán háború kezdete óta Brüsszelben viszonylagos egyetértés alakult ki arról, hogy növelni kell a védelmi kiadásokat és a hadiipari kapacitásokat, a kontinens azonban továbbra is fegyverhiánnyal küzd, miközben a NATO jövőjét is egyre több bizonytalanság övezi – írta meg a Világgazdaság.

Több tagállam 2025-ben éppen csak elérte a NATO korábbi célkitűzését, amely a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi kiadást írt elő, az új megállapodás szerint viszont 2035-re már az éves GDP 5 százalékát kellene védelemre fordítani. Miközben számos uniós ország nehezen talál forrást hadereje fejlesztésére, Ukrajna az eddig folyósított segélyekből és hitelekből jelentős beruházásokat indított. 

A védelmi biztos szerint az orosz erők idén akár 7 vagy 8 millió drónt is bevethetnek, Moszkva pedig harcedzett és tapasztalt hadsereggel rendelkezik, miközben Európának nincs ilyen jellegű tudása. Az Európai Unió a háború kitörése óta megközelítőleg 71 milliárd eurót fordított Ukrajna felfegyverzésére, és ez az összeg további 60 milliárd euróval egészülhet ki, így az ukrán haderőre fordított uniós források összértéke elérheti a 130 milliárd eurót.

„Úgy tűnik, hogy az ukránok (az EU-nál) sokkal inkább képesek felpörgetni a fegyvergyártást (…). A legnagyobb problémát az jelenti, hogy minden erőfeszítésünk ellenére, Oroszország jelentős mértékben felülmúl bennünket termelésben. Ez egy nagyon rossz tendencia. Cirkálórakétákból Oroszország évente körülbelül 1200 darabot állít elő, mi csupán 300-at. Az ukránok tavaly kezdték meg az úgynevezett Flamingo cirkálórakéták gyártását, amiből a tervek szerint idén 700 darabot gyártanak majd. Oroszország évente megközelítőleg 1000 ballisztikus rakétát gyárt évente, melyek egy részét bevetik a harcokban. Európa egyáltalán nem gyárt ilyen rakétákat, miközben Ukrajna idén elindítja saját tervezésű ballisztikus rakétáinak gyártását” − mondta Andrius Kubilius.

Közös európai hadsereg

A közös európai haderő felállításáról évek óta zajlik a vita Brüsszelben, ám megállapodás eddig nem született, mert továbbra is vitatott, ki irányítaná a hadsereget. Kubilius ennek ellenére létrehozná az Európai Védelmi Uniót, amely kormányközi, páneurópai szerződésen alapulna, és amelyet egy brüsszeli Európai Biztonsági Tanács irányítana egyszerű többségi döntéshozatallal, vétózási lehetőség nélkül. Elképzelése szerint az együttműködésbe az uniós tagállamok mellett az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Ukrajnát is bevonhatnák.

„Amennyiben az amerikaiak elkezdik kivonni csapataikat az európai kontinensről, akkor meg kell vizsgálnunk azt is, hogyan lehet őket pótolni. Itt jön képbe annak a lehetősége, hogy egy hasonló típusú és méretű hadsereget hozhatnánk létre. Ez egy gyorsreagálású hadtest lehetne, amit nevezhetünk akár európai hadseregnek is” − tette hozzá.

Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP

***