A német sajtó is a választások kapcsán pocskondiázza Magyarországot

A magyar választás előtt „stabilitást keresnek az emberek” – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung elemzése, amely több megszólalón keresztül próbál képet adni az országról, miközben számos, már sokszor cáfolt állítással próbálja aláásni a kormány hitelességét.

Még a károgók is elismerik a valós jóléti eredményeket

A cikk egyik kulcsállítása szerint a magyar társadalom jelentős része nem ideológiai, hanem gyakorlati szempontok alapján ítél. Egy vidéki nyugdíjas példáján keresztül úgy fogalmaz:

A szerzők is kénytelenek elismerni, hogy a kormány intézkedései kézzelfogható hatással bírnak:

Ez a tapasztalat magyarázza, hogy – a cikk saját megállapítása szerint is – a Fidesz által kiépített rendszer stabil maradt.

Átcsomagolt, lejárt szavatosságú sirámok

A FAZ ugyanakkor a szokásos nyugati-liberális bírálatok jegyzékét is felmondja a magyar modell leírásakor. A lap szerint Magyarországot 2010 óta a kormány (igen, egy darab, ebből is látszik, mennyire nincsenek tisztában ennyi év után sem a magyar demokrácia működésével... – a szerk.) egyfajta „szelektív bőkezűség rendszerével” kormányozza az országot.

A FAZ arról panaszkodik, hogy csak bizonyos kivételezett csoportok részesülnek a társadalmi javakból:

• a családoknak juttatott kedvezmények,
• a „meghatározott csoportoknak járó könnyítések”,
• a „bizonyos vállalatok számára kiszámított tehermentesítések”

révén.

Arra, hogy ezek alatt mit ért a cikk szerzője, természetesen nem kapunk konkrét példákat, de homályos sejtetésekből megtudhatjuk, hogy 2010 óta „a kormány egyre mélyebben és egyre többször nyúl bele a törvényekbe, a piac működésébe és az intézmények működésébe”, ami nyilvánvalóan rossz dolog.

A cikk egyes megszólalók véleményére támaszkodva még erősebb állításokat is megfogalmaz, például Bence Tamás közgazdásztól megtudhatja az olvasó, hogy Magyarország

Neki természetesen az sem okozna gondot, ha megszűnnének a rezsicsökkentéshez hasonló állami támogatások, bár az érvelése meglehetősen önellentmondásos:

A FAZ megállapításai azonban nem újkeletűek: évek óta visszatérő elemei a Magyarországot bíráló nyugati diskurzusnak, amelyekkel a magyar kormány rendre vitába száll, és meg is cáfolj azokat.

Gazdaság: egyszerre elismerés és kritika

A gazdasági helyzet bemutatásakor a FAZ kettős képet rajzol. Egyrészt elismeri az alacsony adókat és az energiaárak mérséklését, másrészt kritizálja az állami beavatkozásokat. Bence Tamás szerint a gazdaságpolitikát így lehet leírni:

Ugyanakkor a cikk maga is utal arra, hogy

• Magyarország jelentős külföldi beruházásokat vonzott, és
• fontos szerepet tölt be az ipari átalakulásban, különösen az elektromobilitás területén.

A megkérdezett közgazdász szerint természetesen a Brüsszel által visszatartott európai uniós források kulcskérdést jelentenek, és csak a Magyar Péter vezette Tisza Párt lenne képes hazahozni ezeket.

Ismert narratívák, változatlan keretezés

Az elemzés végső soron egy régi keretbe illeszti a magyar helyzetet:

• stabilitás kontra változás,
• Orbán kontra ellenzék.

Bár a FAZ nem tudja letagadni a magyar modell bizonyos eredményeit, tovább erőlteti azokat a kritikákat, amelyek évek óta meghatározzák a Magyarországról szóló, egyoldalú, torz nyugati narratívát.

***

Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP