Egyes ellenzékiek már nem is meggyőzendő állampolgárként, hanem veszélyként tekintenek a határon túliakra.
2022-ben 456 ezer magyar állampolgárságú külhoni személy regisztrált levélszavazásra, 2026-ban 497 ezren. Persze nem minden regisztrált állampolgár szavaz: a könnyített honosítás bevezetése után 82 százalékos volt a részvételi arányuk, utána 70 százalék körül alakult. Becslések szerint Erdélyből 2022-ben 150-160 ezer érvényes szavazat érkezett, amelynek a 90 százalékán a Fideszt jelölték meg.
Egy felmérés szerint Erdélyben 80 százalékos a szavazási hajlandóság az idei választáson, a pártszimpátiájukat felvállalók pedig 90 százalékban fideszesek.
Hogy kormányra kerülésekor mit tenne a Tisza Párt a határon túli magyarokkal, azt nem tudjuk. Szavazói elvárása viszont látszik: egy 2025-ös felmérés szerint a Tisza szimpatizánsainak 24 százaléka ért egyet valamennyire ezzel a joggal – a kormánypártiak esetében ez az arány 66 százalék. A legerősebb ellenzéki párt nem rontott neki a külhoniak választójogának, ezt a dicstelen szerepet egyedül a Demokratikus Koalíció képviseli.
A Tisza próbálkozott betörni Erdélybe és a Felvidékre is, de ezek a kísérletek általában kudarcot vallottak.
Szlovákiában két nagyobb próbálkozás is volt arra, hogy megvessék a lábukat. 2024 decemberében Ódor Lajos exminiszterelnökkel tartottak fórumot Észak-Komáromban, az eseményt azonban sikerült a magyarellenes Matica slovenská székházába szervezni, mérsékelt érdeklődés mellett. Brüsszelben pedig Orbán Viktor és Robert Fico szövetsége megtörésének leplezetlen céljával adtak hangot felháborodásuknak a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó szlovák törvények miatt. Utóbb az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának meghallgatásán a nagy pártcsaládok kigolyózták a felvidéki képviseletet, a Tisza Párt alelnöke, Tarr Zoltán pedig nem szólalt fel.
A nagyobb falat persze Erdély lett volna, hiszen több mint egymillió magyar él Romániában. A törekvéseket nem könnyítették meg a kisebb botrányok. A külföldi Tisza-szigetek müncheni találkozóján például Magyar Péter pártelnök erdélyi szövetségese, Gáspárik Attila volt színházigazgató Ungváry Krisztián ironikus megjegyzését idézte, miszerint „Trianonban megvalósult Magyarország régi álma: hogy egységes magyar állam legyen kisebbségek nélkül”. A párt vezetője pedig erdélyi országjárásán úgy fogalmazott, hogy Nagyvárad „román föld”. Az is nehezíti a Tisza erdélyi helyzetét, hogy az ottani magyarság a többi nemzetrészhez képest is kiemelten a kormánypártokban látja megmaradása biztosítékát az éppen puha, de mindig meglévő román asszimilációs törekvésekkel szemben.
„Nem látom, hogy alapvetően megváltozott volna a négy évvel ezelőtti pártpreferencia, attól függetlenül, hogy bejött egy új játékos a képbe”
– mondja lapunk megkeresésére Pászkán Zsolt politikaelemző. Ő minimálisra teszi a kormánypártoktól a Tiszához elvándorlók számát. Szerinte jó mutatója volt a helyzetnek az ellenzéki párt nagyváradi szereplése és a tiszás „ellen-Tusványost” övező szerény érdeklődés is. „Természetesen van olyan, akinek elege van a kormánypártokból, de a leghangosabbak jellemzően nem regisztráltak, gyakran az állampolgárságot sem vették fel, így csak a virtuális térben tudják növelni a kormányellenes hangerőt” – mondja. A közösségi médiában a kormányt Erdélyből bíráló posztok lájktengerei nem visznek tömegeket a szavazófülkébe. „Egyébként is azok bírálják a leghangosabban a kabinetet, akik balliberális budapesti kormányokkal találták meg a hangot, de ez csak egy kör” – teszi hozzá Pászkán.
Egyesek beszálltak a választási eredményt előre hiteltelenítő kórusba. A politikai elemző úgy fogalmaz, hogy 2022-ben „marosvásárhelyi partizánok levélégetéssel próbálták ezt eljátszani”, aminek kapcsán a román ügyészség azóta sem talált semmit.
Pászkán Zsolt szerint a polarizált helyzet egyik vesztese Erdélyben a Mi Hazánk lesz, mert egyes radikális jobboldali szereplők félig-meddig besoroltak a Fidesz mögé.
A Tisza szemmel láthatóan elengedte a határon túliak megnyerésének célját, most inkább a levélben szavazás lehetőségét bírálja – amely egyébként bárkit megillet, akinek nincs magyarországi lakcíme. Országjárása mórahalmi fórumán nagycsütörtök napján Magyar Péter a csalásnarratívát igyekezett erősíteni a levélszavazatok kapcsán, közben feltehetőleg nem tette magát szimpatikussá sokak szemében. „Azt tudom üzenni az RMDSZ-nek és a Vajdasági Magyarok Demokratikus… – nem tudom, hogy hívják pontosan őket, ahol az édesapától a fia átvette a bizniszt –, hogy látjuk a visszaéléseket” – fogalmazott. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke 2023 októberében halt meg, és a fia, Pásztor Bálint kapta meg a bizalmat egy elnöki ciklusra.
A VMSZ kampányba kezdett a kormánypárt mellett, amelynek egyik témája a Délvidéket sokáig sújtó migráció ügye. Pásztor Bálint a Szabadkai Magyar Rádióban azt mondta, hogy egységes nemzetben gondolkodó kormányra van szükség.
Nyitókép: Shutterstock
A hét, amikor megtudtuk: Magyar Péter zárt ajtók mögött nagyon nagy háborúra készül, a nyilvánosságban ezt persze tagadja a Tisza. Mi fog dönteni vasárnap? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Miért torzítanak egyes közvélemény-kutatók? Mik lehetnek a valódi számok? Miért veszélyes az emberek felhergelése és megvezetése? Mindezekről beszélgettünk Giró-Szász Andrással.
Ha bármilyen szabálytalanságot, vagy választás tisztaságát befolyásoló eseményt látnak, kérjük, jelezzék a Demokrácia Központnak.
A kiszivárgott felvételen Magyar Péter „geci nagy háborúról” beszél, miközben a nyilvánosság előtt hónapok óta ennek ellenkezőjét állítja.
Donald Trump arra buzdította a magyar választókat, hogy az április 12-i választáson Orbán Viktorra szavazzanak.
Interjú a miniszterelnökkel a kampányfinisről, az eltelt tizenhat évről és arról, mit tanult Schwarzeneggertől.
Miért torzítanak egyes közvélemény-kutatók? Mik lehetnek a valódi számok? Miért veszélyes az emberek felhergelése és megvezetése? Mindezekről beszélgettünk Giró-Szász Andrással.
Teljesen világosak a célok, tönkretennék a magyar embereket!
