Sokáig kész tényként kezelték, hogy Magyarországon eldőlt a politikai küzdelem. A BBC tudósítója azonban Orbán Viktor péceli nagygyűlésén egészen más tapasztalatokat szerzett, amelyek látványosan árnyalják a korábbi narratívát.
Orbán Viktor körüli politikai valóság egészen másként néz ki, ha valaki nem elemzésekből, hanem a terepről próbál képet alkotni. A BBC ukrán tudósítója a Pécelen tartott országjáráson vett részt, és beszámolója alapján olyan benyomásokat szerzett, amelyek erősen megkérdőjelezik a kívülről gyakran hangoztatott állításokat.
A riport szerint a tudósító korábban rendszeresen találkozott azzal a véleménnyel, hogy a választások kimenetele gyakorlatilag eldőlt, és Orbán politikailag már túl van a csúcspontján. Ehhez képest a helyszínen egészen más kép rajzolódott ki.
Ezt is ajánljuk a témában
Ezúttal Pécelen folytatódott a miniszterelnök nagy sikerű országjárása. A Pest vármegyei településen is ezrek várták a kormányfőt a Kossuth téren az eső ellenére is. Cikkünk a péceli nagygyűlésről.
A BBC beszámolója szerint a tudósító Pécelen járt, ahol Orbán Viktor kampányrendezvényét tartották. Már az érkezés is sokatmondó volt: a környéken kilométeres körzetben alig lehetett parkolóhelyet találni, a központi tér pedig teljesen megtelt emberekkel. A tudósító külön kiemelte, hogy nem szükséges érteni a magyar nyelvet ahhoz, hogy érzékelhető legyen Orbán Viktor hatása a tömegre. A beszéd során folyamatosan fenntartotta a figyelmet, váltogatva a humoros és a kifejezetten erőteljes, indulatos hangvételt.
A tömeg reakciói is beszédesek voltak. A jelenlévők láthatóan együtt éltek a beszéddel, nevettek, majd pillanatok alatt komolyabb hangulatba kerültek, amikor olyan kulcsszavak hangzottak el, mint „Ukrajna”, „Kijev”, „Zelenszkij” vagy „Brüsszel”.
A BBC riportere külön hangsúlyozta, hogy a támogatottság nem csupán számokban mérhető, hanem érzelmi kötődésben is. Sok jelenlévő számára a választás nem egyszerű politikai döntés, hanem „jó és rossz”, „igazság és hazugság” közötti választásként jelenik meg.
Olyan emberekről ír, akik Orbánt gyakorlatilag családtagként kezelik.
Fontos megfigyelés az is, hogy a rendezvényen nem volt szükség szervezett szállításra. A tudósító megjegyezte, hogy bár máshol előfordulhat ilyen gyakorlat, itt a jelenlévők saját autóval érkeztek, és a tömeg önmagától is jelentős volt.
A BBC riportja nemcsak a tömeg nagyságát, hanem annak összetételét és gondolkodásmódját is részletesen bemutatta. A tudósító szerint a jelenlévők többsége jó, kedves, empatikus ember, akik őszintén együttéreznek az orosz–ukrán háború áldozataival.
Ugyanakkor ezek az emberek saját tapasztalataik és meggyőződéseik mentén értelmezik a világ eseményeit. Meghatározó számukra a béke iránti vágy, valamint az a szándék, hogy Magyarország kimaradjon a háborús konfliktusból.
Egy Kárpátaljáról elszármazott idős nő úgy fogalmazott:
Helyesen teszi Orbán, hogy nem segít nekünk, hogy nem ad pénzt Zelenszkijnek a háborúra.
Szavai szerint túl sokan haltak meg, és a konfliktust meg kell állítani. A tudósító azt is kiemelte, hogy sokan Ukrajnát potenciális biztonsági fenyegetésként látják, és ez a nézet nemcsak az idősebb generációra jellemző, hanem fiatalabb, képzett emberek körében is jelen van. Ezek a vélemények egy jól felépített, belső logikával rendelkező világképet alkotnak.
A riport kitér a Tiszás jelenlétre is. A rendezvényen kisebb csoportokban megjelentek Orbán Viktor kritikusai, akik ironikus plakátokkal és bekiabálásokkal próbálták megzavarni az eseményt. Bár voltak szóváltások, a tudósító szerint fizikai konfliktus nem történt.
A BBC tudósítója végül arra a következtetésre jutott, hogy Orbán Viktor fellépése nem egy vereségre készülő politikus benyomását keltette. Beszéde kiegyensúlyozott volt, nem tartalmazott pánikszerű üzeneteket, és inkább egy stabil támogatói bázissal rendelkező vezető képét erősítette. A terepen szerzett tapasztalatok így látványosan szembemennek azzal az egyszerűsített képpel, amely szerint Orbán politikailag már kifulladóban lenne.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Zárug Péter Farkas és Török Gábor mutatta be kedden legújabb kötetét. A szerzők állítják, ha meg akarjuk érteni a 2010–2026 közötti időszak magyar politikáját, ahhoz meg kell értenünk Orbán korának sajátos szerkezetét.
Orbán Anita rögtön megígérte, véget vetnek az EU-val szembeni „zsaroláspolitikának”.
Bebetonozott meggyőződés a baloldalon, hogy Orbán és a Fidesz körei uralják a magyar médiapiac 80 százalékát. De vajon honnan származik ez nemzetközileg is sokat hivatkozott adat a médiáról, és milyen problémák vannak vele?
Az új bolgár miniszterelnök többször méltatta a volt magyar kormányfőt.
Cipruson kerülhet napirendre egy új diplomáciai stratégia, amely a kontinens saját szerepét erősítené a békefolyamatban.
Az Európai Bizottság közvetlenül a választások előtt megmérte, a magyarok hány százaléka elégedett az életével. Francesca Rivafinoli írása.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
