Utánajártunk, mely nemzetek fiai ragadtak fegyvert a szomszédunkban dúló konfliktusban.
Lassan a negyedik évébe lép az orosz–ukrán háború, amely mára messze túlmutat egy klasszikus kétoldalú fegyveres konfliktuson. A harcok már rég nem csupán orosz és ukrán katonák között zajlanak.
A frontokon a világ számos országából érkezett harcosok tűntek fel: ideológiai önkéntesek, zsoldosok, emigráns politikai aktivisták és kalandorok egyaránt.
A háború mágnesként vonzza a legkülönfélébb hátterű külföldieket: a meggyőződéses önkéntesektől a megélhetési zsoldosokon át a múltjukat folytatni kívánó veteránokig. A jelenség önmagában nem példa nélküli a modern hadviselésben, ám az ukrajnai konfliktus különlegessége abban rejlik, hogy a 21. század információs környezetében a külföldi harcosok jelenléte dokumentált, nyomon követhető és politikailag is érzékeny kérdéssé vált.
Az ukrán oldalon a legismertebb külföldi formáció kétségtelenül a grúz önkéntesekből álló úgynevezett Grúz Légió. Az alakulat gyökerei még a 2014-es donbaszi harcokig nyúlnak vissza, amikor több, Oroszországgal szemben ellenséges érzelmeket tápláló georgiai veterán döntött úgy, hogy Ukrajnában folytatja saját harcát Moszkva ellen.
A légió vezetője, Mamuka Mamulasvili korábbi grúz katonatiszt, aki nyíltan beszélt arról, hogy a 2008-as orosz–grúz háború után sok grúz harcos Ukrajnában látja a konfliktus folytatását.
A grúz önkéntesek Kijev védelmében és a keleti fronton is részt vettek, és több nyugati beszámoló szerint az egyik legnagyobb és legjobban szervezett külföldi egységet alkotják Ukrajna oldalán.
Hasonlóan erős politikai motiváció vezérli azokat a belorusz harcosokat, akik a Kalinouszki Ezred kötelékében harcolnak. Többségük a 2020-as belorusz választásokat követő tüntetések leverése után hagyta el hazáját. Számukra az ukrajnai háború kettős jelentéssel bír:
egyrészt Oroszország katonai befolyása elleni harcként, másrészt saját hazájuk jövőbeli politikai átalakulásának előkészítéseként értelmezik.
Több belorusz önkéntes nyilatkozott arról, hogy a fronton szerzett tapasztalatot egy későbbi, Lukasenka-rendszer elleni fellépés során kívánja hasznosítani. Az ezred a donbaszi fronton súlyos veszteségeket szenvedett, ami tovább erősítette mártírszerű megítélésüket az emigráns belorusz ellenzéki körökben.
A nyugati országokból érkező önkéntesek közül különösen az amerikai és brit veteránok jelenléte vált látványossá. Már 2022 tavaszán több száz nyugati állampolgár jelentkezett az ukrán Nemzetközi Légióba.
Egy részük Irakban vagy Afganisztánban szolgált, és a háborút ideológiai szempontból a demokráciák és az autoriter rendszerek közötti küzdelemként értelmezte.
Mások kalandvágyból vagy a katonai élet folytatásának szándékával érkeztek. Több amerikai és brit önkéntes haláláról is beszámolt a nemzetközi sajtó, ami komoly diplomáciai és belpolitikai vitákat váltott ki saját országaikban. London és Washington egyaránt figyelmeztette állampolgárait, hogy ne utazzanak a frontra, ám a jelentkezők száma ennek ellenére sem csökkent jelentősen.
Különösen szokatlan történet a japán önkéntesek megjelenése. Japán alkotmányos és jogi környezete hagyományosan rendkívül korlátozza a külföldi fegyveres részvételt, ennek ellenére több japán állampolgár is csatlakozott az ukrán erőkhöz. Egy volt japán katona úgy fogalmazott, hogy a háborúban való részvétel számára a nemzetközi rend védelmét jelenti.
Latin-Amerikából, különösen Brazíliából szintén érkeztek harcosok. Több brazil önkéntes korábbi katonai vagy rendőri háttérrel rendelkezik, és a háborút ideológiai küzdelemként értelmezi. Egy brazil harcos arról beszélt, hogy a konfliktusban való részvételt „morális kötelességnek” tartja.
Ugyanakkor több latin-amerikai önkéntes a front brutalitásával szembesülve rövid időn belül elhagyta Ukrajnát, ami jól mutatja, hogy a romantikus elképzelések gyakran nem állják ki a modern hadviselés valóságának próbáját.
Az egyik legösszetettebb és legszimbolikusabb jelenség a csecsen harcosok kettős jelenléte. Ukrajna oldalán a Ramzan Kadirov vezette csecsen vezetés ellenfelei, főként emigránsok és veteránok harcolnak. A Dzsokhar Dudajevről elnevezett zászlóalj tagjai számára a háború az orosz befolyás elleni történelmi küzdelem folytatását jelenti. Több csecsen önkéntes hangsúlyozta, hogy Ukrajnában „a saját szabadságharcukat” vívják. Az egység különösen aktív volt a keleti fronton, és jelentős harci tapasztalattal rendelkezik.
Ukrajna oldalán nem csupán nyugati önkéntesek jelentek meg, hanem jelentős számban harcosok a volt Szovjetunió térségéből is. Közéjük tartoztak
Rajtuk kívül
Sajnos magyarországi áldozata is volt a háborúnak: Aser Benjámin, egy 19 éves katona 2023-ban döntött úgy, hogy az ukrán frontrhoz csatlakozik. Tavaly május végén vesztette életét. Ő az első magyarországi születésű magyar önkéntes, aki elesett az orosz–ukrán háborúban.
Miközben Ukrajna oldalán ideológiai és politikai motivációk dominálnak, Oroszország esetében a külföldi harcosok jelenléte gyakran inkább gazdasági és geopolitikai tényezőkhöz kapcsolódik. Az egyik legfeltűnőbb jelenség a nepáli állampolgárok megjelenése volt. 2023 végétől számos jelentés szólt arról, hogy nepáli fiatalok szerződtek az orosz hadsereghez. Sokukat magas fizetés és orosz állampolgárság ígéretével toborozták.
Katmandu hivatalosan kérte Moszkvát, hogy hagyjon fel a nepáli állampolgárok toborzásával, miután több nepáli katona haláláról érkeztek hírek.
Hasonlóan ellentmondásos történetek láttak napvilágot indiai állampolgárokról is. Több indiai férfi arról számolt be, hogy civil munkalehetőség ígéretével kerültek Oroszországba, majd katonai szolgálatra kényszerítették őket. Az indiai külügyminisztérium vizsgálatot indított, és több állampolgár hazaszállítását kérte.
Bár az esetek pontos száma vitatott, a történetek rávilágítanak a modern zsoldos- és toborzási hálózatok működésére.
A Közel-Keletről származó harcosok jelenléte szintén figyelemre méltó. Szíriai milicisták és veteránok toborzásáról már 2022-ben beszámoltak nyugati hírszerzési források. Oroszország szíriai katonai jelenléte és a damaszkuszi rezsimmel fenntartott kapcsolatai megkönnyítették az ilyen jellegű mozgósítást. A legtöbb beszámoló szerint a szíriai harcosokat elsősorban anyagi motivációk vezették.
2023-ban kubai állampolgárok részvétele került reflektorfénybe, amikor a kubai hatóságok emberkereskedelmi hálózatot lepleztek le. A hálózat online hirdetések révén toborzott kubaiakat az orosz hadsereg számára.
A kubai kormány hivatalosan is elismerte, hogy több állampolgára harcolt Oroszország oldalán, és büntetőeljárást indított a szervezők ellen.
A történet jól mutatja, hogy a globális gazdasági nehézségek miként terelhetnek fiatalokat távoli háborúkba.
Európából szerb önkéntesek csatlakoztak az orosz erőkhöz, főként ideológiai és vallási szolidaritásból. Több szerb nacionalista csoport nyíltan támogatta Oroszországot, és egyes önkéntesek a Wagner-csoporthoz köthető formációkban szolgáltak.
Belgrád hivatalosan tiltja az ilyen részvételt, és több hazatérő ellen eljárást indított, ám a jelenség így sem szűnt meg.
2026 januárjában Dmitrij Uszov, az ukrán hadifogoly-parancsnokság vezetője arról számolt be, hogy az orosz hadseregbe 128 országból és területről összesen mintegy 18 000 külföldit toboroztak, az észak-koreai csapatokat nem számítva.
Az oroszbarát oldalon szintén jelentős számban harcoltak a volt Szovjetunió térségéből származó külföldiek az orosz–ukrán háborúban. Közéjük tartoztak
Emellett
Az ideológiai alapon csatlakozó külföldiek között szélsőbaloldali önkéntesek is voltak, köztük spanyol és ugandai harcosok, valamint az Izraeli Kommunista Párt egy női tagja.
A szélsőjobboldali önkéntesek között francia, bolgár, finn és olasz állampolgárokat említenek.
A külföldi harcosok jelenléte az orosz–ukrán háborúban arra utal, hogy a konfliktus mára globális dimenziót öltött. Íme, egy regionális háború, amely valójában a világ számos pontjáról vonz résztvevőket, és amelynek következményei messze túlmutatnak Ukrajna határain.
Ezt is ajánljuk a témában
A drónok és az autonóm rendszerek totálisan új hadviselést hoztak: a gombnyomásra legyilkolható ellenség korát. De ettől még nem lesz videójáték a háború. Vukics Ferenc katonai szakértővel beszélgettünk.
Nyitókép: KCNA VIA KNS / AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Az ukrán elnök elárulta, hol támadtak leginkább az oroszok.
Nagyon rossz előjel a Kárpátalját ért dróntámadás.
A háború kitörése óta ez a legnagyobb támadás a térségben.
Hamarosan Pekingben fog találkozni Hszi Csin-ping és Donald Trump.
A magyar közvéleményt híresen nem érdekli a külpolitika – vagy mondhatnánk azt is, hogy mivel a magyar nyilvánosság elég szelektíven számol be a külvilág történéseiről, így sokszor maga a kontextus is hiányzik, amiben a külvilág történései értelmezhetőek.
Nem akar leállni az orosz elnök.
A kicsinyét védő tehén két embert is megtámadott.
Nem tudom elképzelni, hogy van olyan ép erkölcsi érzékű Tisza-szavazó, aki szerint ez elfogadható.
