Washingtonban is Zelenszkij politikai zsarolása a téma: Szijjártó tiszta vizet öntött a pohárba

„Magyarországnak az elvei és az érdekei alapján is helye van a Béketanácsban, ez ugyanis túlmutathat a gázai helyzeten, és a szomszédos Ukrajnában dúló háború rendezésében is hasznos lehet, mivel annak lezárására jelenleg nincs jobb lehetőség Donald Trump békeerőfeszítéseinél” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Washingtonban. 

A tárcavezető arról számolt be a magyar kormánydelegáció érkezését követően, hogy napjainkban új világrend van kialakulóban, amely sokkal inkább a kétoldalú kapcsolatokra, a kormányközi együttműködésekre, a személyes kapcsolatokra épül, és ennek nagyon is kézzelfogható jele a Béketanács létrejötte az amerikai elnök kezdeményezésére – közölte a minisztérium. 

A közlemény szerint kifejtette, hogy Donald Trump békeerőfeszítései reményt hoznak arra, hogy a világban zajló fegyveres konfliktusokat talán meg lehet oldani diplomáciai eszközökkel, amire jó példát szolgáltatnak a 2020-as Ábrahám-egyezmények is, amelyek évtizedek kudarcai után elhozták a kapcsolatok normalizálását Izrael és több arab ország között. 

Ennek kapcsán leszögezte, hogy Magyarország ezért nem is pusztán azért csatlakozik a Béketanácshoz, mert elvei és értékei alapján a béke ügye mellett áll, hanem azért is, mert az ukrajnai háború közvetlen szomszédságában ez praktikus érdeke is, ugyanis ez a kezdeményezés túlmutathat a gázai helyzeten. 

„Mi olyan országot képviselünk itt Washingtonban, amely négy éve egy háború szomszédságában él. 

 – vélekedett. 

„Egészen más lenne az élet Európában, Közép-Európában, más lenne az élet Magyarországon. Nem kellett volna a gazdasági erőforrások egy jelentős részét a háború hatásainak kivédésére fordítani, egy csomó fejlesztést végre lehetett volna hajtani, teljesen más lehetőségei lettek volna a gazdaságnak is” – tette hozzá. 

Illetve aláhúzta, hogy tévesek azok az európai elképzelések, amelyek szerint a csatatéren le lehet zárni az ukrajnai háborút, így Donald Trump jelenti az egyetlen reményt a béke visszatérésére. 

„Ha arról beszélünk, hogy ez a Béketanács túlmutat Gázán, és a béke ügyét globális szinten szolgálhatja majd a jövőben, akkor azt gondolom, hogy ennek kell egy esélyt adni, mert jelenleg ennél jobb, ennél nagyobb reménnyel kecsegtető lehetőség nincsen” – fogalmazott. 

Szijjártó Péter ezt követően érintette a Barátság kőolajvezetéken keresztüli tranzit leállásának kérdését, és hangsúlyozta, hogy 

Leszögezte azonban, hogy a kormány nem fog engedni ezeknek, hiszen a nemzeti érdekekkel ellentétes lenne belekeveredni a háborúba, elküldeni a magyar emberek pénzét Ukrajnába vagy éppen beengedni az országot az Európai Unióba. 

Megjegyezte, hogy a kormányzat mindent megtett a válság megelőzése érdekében, és ha az EU valóban egy működőképes szervezet lenne, akkor most fel kellene lépnie Magyarország és Szlovákia oldalán, és az Európai Bizottságnak fel kellene szólítania Kijevet a politikai zsarolás beszüntetésére.

„Két uniós tagország, Magyarország és Szlovákia az egyik oldalon, egy nem uniós tagország, Ukrajna a másik oldalon. Ukrajna veszélyezteti két európai uniós tagország energiaellátását szándékosan, politikai okokból. Ráadásul az Ukrajna és az EU között életben lévő megállapodás értelmében ilyet nem is tehetnének az ukránok, tehát nem állíthatnák energetikai kihívások elé az európai uniós tagországokat” – folytatta. 

A miniszter ugyanakkor közölte, hogy 

„Úgyhogy a helyzet az, hogy mindent megteszünk Magyarországon azért, hogy az ellátás továbbra is folyamatos legyen. Tehát biztonságban van Magyarország üzemanyagellátása és energiaellátása, a Mol megrendelte a tengeri szállítmányokat, azok március elejére oda is érnek a horvátországi kikötőbe, ahonnan öt-tíz napon belül fel tudják őket hozni Magyarországra. Tehát gyakorlatilag a stratégiai tartaléknak csak egy kisebb részét kell felhasználni” – mondta.  

Illetve arra is kitért, hogy noha Marco Rubio amerikai külügyminiszter budapesti és pozsonyi látogatása jól demonstrálja, hogy hogyan gondolkozik az Egyesült Államok Közép-Európáról, ezzel a kérdéssel nem Washingtonnak, hanem Brüsszelnek lenne dolga – áll a közleményben. 

(MTI)

Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP