Összeállt a háborús koalíció: Európa két legerősebb vezetője vérszemet kapott – szembemennek Trumppal, csak hogy folytassák a vérontást

Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár, a két leginkább háborúpárti kormányfő Európában az elmúlt években számos kijelentést tett, amelyekkel azt bizonyították: számukra mindennél fontosabb Ukrajna katonai támogatása, és hallani sem akarnak a béketárgyalás lehetőségéről.

Összegyűjtöttük, hogy a háború kitörése óta hogyan tettek mindketten többször is hitet a végeláthatatlan katonai támogatás, és a háború folytatásának szükségessége mellett, nem kímélve az európai forrásokat sem.

Tusk első útja miniszterelnökként Kijevbe vezetett

Sokat mondó, hogy 2024 januárjában Donald Tusk első külföldi úti célja miniszterelnökként az ukrán főváros volt. Kijevi látogatása során arról beszélt, hogy Lengyelország követelni fogja a „szabad világ teljes mozgósítását” Ukrajna érdekében.

Nem sokkal később, május 15-én Berlinben már konkrétan a fegyverszállítmányok növelése mellett érvelt:

„Igazi szolidaritás Ukrajnával? Kevesebb beszéd, több lőszer” – mondta.

Egy év se telt el, 2024 decemberében Tusk ismét Ukrajnába látogatott, és megígérte, hogy Lengyelország támogatja Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását.

Miután 2025-ben beiktatták Donald Trump amerikai elnököt, Tusk kommunikációja is valamelyest megváltozott: míg korábban csak azt hangoztatta, hogy teljes mellszélességgel, fegyverekkel és pénzzel is kiáll Ukrajna mellett, amint megkezdődtek az amerikai béketörekvések, nyíltan a békekötés és a kompromisszumok ellen kezdett kampányolni.

 – mondta Tusk egy februárban készült videóban, amelyet az X-en osztott meg.

Októberben pedig Koppenhágában elismerte: „Ez nem csak Ukrajna háborúja”  – szerinte ugyanis, ha az ukránok veszítenek, az Lengyelország és az Európai Unió kudarca is. Ezzel a gondolkodással nincs egyedül. Szijjártó Péter a hétfői Mandiner Klubesten beszélt arról, hogy Brüsszelben azért is tesznek meg mindent a háború elhúzásának érdekében, hogy minél később kelljen szembesülni azzal a kudarccal, hogy Ukrajna nem fogadta el a békét 2022 elején.

Tusk 2026-ban is a háborúpári narratíva és Ukrajna feltétel nélküli támogatása mellett tette le a voksát. Februárban Kijevbe látogatott, hogy továbbra is biztosítsa Zelenszkij elnököt Lengyelország támogatásáról, a Müncheni Biztonsági Konferencián pedig beszédében amellet érvelt, hogy nem szabad abbahagyni Ukrajna támogatását.

Friedrich Merz már kormányra kerülése előtt határozottan képviselte a háborúpárti narratívát

Nem sokkal a háború kitörése után, 2022 áprilisában Friedrich Merz ellenzékből kritizálta az akkor kancellárt, Olaf Scholzot, amiért habozott katonai segítséget nyújtani Ukrajnának. Groteszk fordított ok-okozati összefüggésnek nevezte Scholz azon logikáját, hogy a nehéz fegyverek Németországból történő szállítása harmadik világháborút idézhet elő, magát a kormányfőt pedig gyengének nevezte. 

 – minősítette a kancellár óvatos politikáját. Később többször is fogalmazott meg hasonló éles kritikát, 2023 augusztusában például Taurus rakéták szállítását követelte Ukrajna számára, egy évre rá pedig harci rakéták szállításáért lobbizott.

Már ellenzékben is egyértelmű volt, hogy Merz Ukrajna feltétel nélküli támogatásának híve, amit később kancellársága alatt is megerősített.

2025. május 14-én, első kancellári beszédében azt mondta, hogy Ukrajnában az európai kontinens békéje forog kockán, és hangsúlyozta: csak olyan béke fogadható el, amely Ukrajnának is megfelelő.

Július 9-én megerősítette, hogy Németország támogatja Ukrajna teljes európai integrációját, vagyis csatlakozását az unióba, ezt követően pedig rohamosan eszkalálódott a helyzet. A németek gyakorlatilag egyik napról a másikra azon kapták magukat, hogy az ország vezetése már ellenségként tekint az oroszokra, és háborúra készülnek.

Októberben Merz kijelentette, hogy támogatja a tervezett önkéntes katonai szolgálat bevezetését, de hosszú távon a kötelező szolgálat visszaállítását várja. Oroszországról úgy nyilatkozott:

 – mondta.

Decemberben ígéretet tett, hogy Németország a lehető legtovább támogatja Ukrajnát fegyverekkel, és az uniós tagság felé vezető úton.

A februári Müncheni Biztonsági Konferencián tartott beszédében arról beszélt, hogy csak akkor érhet véget a háború, ha Oroszország legalább gazdaságilag, és potenciálisan katonailag is kimerül. Úgy látja, ennek az ideje már közeleg, de még nem tartunk ott. Azt is mondta, „egyre kényelmetlenebbül érzi magát amiatt, hogy az EU képtelen érdemi előrelépést elérni a csatlakozási folyamatokban”, ezért új stratégia kell.

Ezt követően arról beszél, hogy a folyamatot az akadályozza, hogy „van egy elefánt a szobában”, utalva ezzel Orbán Viktorra, aki továbbra is blokkolja azokat az Ukrajnával kapcsolatos intézkedéseket, amelyek sértenék a tagállamok lakosságának érdekeit. A német kancellár ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az április magyarországi választások után „ki lehet dobni az elefántot”.

Nyitókép: John MACDOUGALL / AFP