Jó tanács belső zavargásoktól megrendült rezsimeknek: nem érdemes közben drónokat küldeni a világ első számú szuperhatalma ellen.
Az Egyesült Államok USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozója lelőtt egy iráni drónt az Arab-tengeren, miután az „agresszívan közelített” a hajóhoz, mintegy 800 méterre Irán déli partjaitól. A US Central Command szóvivője, Tim Hawkins elmondása szerint egy F-35C vadászgépet vetettek be a hordozó és személyzete védelme érdekében. „Senki sem sérült meg, és egyetlen amerikai felszerelés sem rongálódott” – idézte a CNN.
Az incidens kapcsán az iráni állami Tasnim hírügynökség arról számolt be, hogy az IRGC (Irán Iszlám Forradalmi Gárdája) elvesztette a kapcsolatot egy felderítő drónjával, amely „megfigyelést, felderítést és filmezést” végzett nemzetközi vizeken. A drón azonban már sikeresen továbbította a felvételeket az iráni központnak, mielőtt megszakadt a kapcsolat.
Néhány órával később két iráni hajó közelített fenyegetően az amerikai zászló alatt hajózó M/V Stena Imperative vegyi tanker felé a Hormuzi-szorosban. Az iráni hajók háromszor haladtak el nagy sebességgel a tanker mellett, miközben egy Mohajer drón is repült fölöttük. Hawkins szerint az irániak rádión fenyegetőztek:
„át fogjuk venni a tanker felett az irányítást”.
Az amerikai erők azonnal reagáltak a fenyegetésre: a USS McFaul romboló a tanker segítségére sietett, a levegőből pedig az amerikai légierő nyújtott támogatást, aminek köszönhetően a helyzet deeszkalálódott.
Hawkins úgy vélekedett, az iráni fél „agresszív és szakszerűtlen magatartást” mutatott, amivel növelte a félreértések kockázatát nemzetközi vizeken, és egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok nem tolerálja az ilyen jellegű zaklatást.
Az incidensek közvetlenül azelőtt történtek, hogy az amerikai és iráni tisztviselők pénteken diplomáciai tárgyalásokat kezdtek volna a katonai konfliktus elkerülésére.
Az eredeti tervek szerint a megbeszélésekre Isztambulban került volna sor, ahol több közel-keleti ország külügyminisztere is részt vett volna.
Irán azonban időközben új feltételeket szabott, és azt kérte, helyezzék át a tárgyalásokat Ománba, korlátozzák a résztvevők körét, a megbeszélések pedig kizárólag az ország nukleáris programjára összpontosuljanak. Az Egyesült Államoknak azonban továbbra is szélesebb körű követelései vannak, beleértve Irán ballisztikus rakétaprogramjának és regionális befolyásának csökkentését.
Donald Trump amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a két ország között folynak a tárgyalások, de továbbra sem vetette el a katonai beavatkozás lehetőségét.
„Jelenleg tárgyalunk velük. Ha sikerül megállapodnunk, az nagyszerű, ha nem, valószínűleg rossz dolgok fognak történni”
– figyelmeztetett az elnök. A katonai felkészültség és a diplomáciai tárgyalások párhuzamosan zajlanak a térségben, ahol továbbra is tapintható a feszültség.
A nyitóképen az USS Abraham Lincoln látható. Kép forrása: HO / AFP
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
Hamarosan elstartolnak az amerikai–iráni béketárgyalások.
A külügyminiszter kiemelte, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok között egyedülállóan fontos az amerikai elnök támogatása.
Az Egyesült Államok kész teljes gazdasági erejét bevetve együttműködni Magyarországgal.
Óriási gazdasági lehetőségeket ígért meg Trump Magyarország számára, ha Orbán marad a miniszterelnök. „Izgatottan várjuk, hogy befektessünk abba a jövőbeli magyar jólétbe, amit Orbán Viktor folytatódó miniszterelnöksége fog előteremteni!”
Kemény üzenettel indult el a béketárgyalásokra az amerikai alelnök.
Mark Rutte beszámolója szerint Trump elégedetlenségének adott hangot a NATO több európai tagállamával szemben.
Hamarosan elstartolnak az amerikai–iráni béketárgyalások.
Robog tovább a Fidesz kampánybusza.
