A honi baloldal mostani fellegvárában derült ki, miért akarnak minden áron több százezer milliárd forintot odapasszolni Zelenszkijéknek

Nagy érdeklődés mellett zajlott le a Mandiner legújabb klubestje március 18-án, a szegedi MCC-ben. A vendégek 17 órától érkeztek, az est hivatalos programja 18 órakor kezdődött, amikor is Szabó András Csuti műsorvezető köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően levetítették Tősér Ádám legújabb dokumentumfilmjét, a Baljós Közelséget, amit február 24-én, az orosz–ukrán háború kitörésének negyedik évfordulóján mutattak be az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Mandiner Klubesten Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője kérdezte Kocsis Mátét, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetőjét.

Kocsis Máté a háború lezárásának esélyeiről azt mondta, Orbán Viktor kormányfő, amikor visszatért a békemissziójáról (Kijevben, Moszkvában is járt a miniszterelnök), arról számolt be, mind Kijev, mind Moszkva úgy érzi, jelenleg nyerésre áll. A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, az ukrán elnök számára politikailag nehéz lenne visszalépni, mert az ukrán társadalom felé folyamatosan bizonyítania kell a kitartást. Hozzátette: ha valóban kompromisszumra törekedett volna, azt az elmúlt években már megtehette volna. Szerinte az orosz vezetés számára a háború elhúzódása kedvezőbb, miközben az ukrán elnöknek a saját társadalma felé kell elszámolnia a döntéseivel.

Az Európai Unió szerepéről szólva Kocsis úgy fogalmazott: az EU sokszereplős rendszer, és egyes tagállamok – például Lengyelország vagy Németország – különböző okokból érdekeltek lehetnek a konfliktus folytatódásában. Szerinte az „európai érdek” kifejezés gyakran valójában német gazdasági és politikai érdekeket takar.

„A motiváció mögött hideg gazdasági számítások is húzódhatnak: megszorítások, az agrártámogatások csökkentése, valamint közös uniós hitelfelvétel. Utóbbiból Budapest, Prága és Pozsony kimaradt. Ugyanakkor egy körülbelül 723 ezer milliárd forintnak – nagyjából 1500 milliárd dollárnak – megfelelő összeget szeretnének összegyűjteni. Véleményem szerint ezt a pénzt jelentős részben német vállalatok költenék el Ukrajna újjáépítésében.”

Vagyis a háború mögött gazdasági megfontolások is állhatnak, például az ukrajnai újjáépítés finanszírozása és az ehhez kapcsolódó uniós hitelfelvétel. Kocsis véleménye szerint a felmerülő, mintegy 1500 milliárd dollárra becsült forrás jelentős része később nyugati – különösen német – vállalatoknál jelenhetne meg beruházások formájában.

A politikus arról is beszélt, hogy Ukrajna esetleges uniós csatlakozása az Európai Parlamentben körülbelül 80 új képviselői helyet jelentene.

Az energiapolitika kapcsán szóba került a Barátság kőolajvezeték helyzete is. Kocsis azt mondta, szerinte az ukrán stratégiai cél az uniós csatlakozás, valamint az, hogy az Európai Unió tagállamai pénzügyi és katonai támogatást nyújtsanak az országnak. A magyar kormány azonban több kérdésben is fenntartásokat fogalmaz meg.

A vezeték körüli problémákra utalva azt mondta: gyanút keltőnek tartja, hogy

Úgy látja, a kérdés mögött politikai döntések is állhatnak.

A beszélgetés később a magyar választási kampányra terelődött. Kocsis Máté úgy fogalmazott, hogy a választást végső soron az nyeri meg, aki több szavazatot szerez. Szerinte a Tisza Párt vezetője stratégiai hibát követett el azzal, hogy külföldi támogatási lehetőségeket fogadott el. Hivatkozott egy nemzetközi sajtóhírre is, ami a Politicóban jelent meg, a cikk szerint a Tisza és az ukrán vezetés közötti együttműködésről írt.

Magyar Péter kijelentésére – miszerint képes lenne Brüsszellel és Kijevvel szemben is önálló álláspontot képviselni – Kocsis úgy reagált, hogy szerinte a Tisza politikai álláspontja több kérdésben változó és nehezen kiszámítható. A Fidesz álláspontját ezzel szemben stabilnak és egyértelműnek nevezte.

A közösségi médiáról szólva Kocsis arról beszélt, hogy szerinte a nagy platformok működése a politikai vitákban is szerepet játszik. Példaként említette, hogy bár Orbán Viktornak több követője van, Magyar Péter bejegyzései gyakran nagyobb aktivitást generálnak.

„Négy évvel ezelőtt is felmerült, hogy a Meta beavatkozott a politikai folyamatokba, és most is hasonló jelenségeket látunk. Magyar Péternek körülbelül 800 ezer követője van, Orbán Viktornak másfél millió. Ennek ellenére Magyar Péter bejegyzései rendkívül magas interakciót generálnak. Mind a TikTokon, mind a Facebookon a Tisza felé billen a mérleg. A két platform moderációs központja Krakkóban működik, és az ott dolgozók profilképei között sok az Ukrajna-párti jelképet tartalmazó” – fogalmazott a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.

A beszélgetés végén szóba került egy kampányvita, amelyben több tízezer zsák hagyma és burgonya kiosztásáról esett szó. Kocsis szerint Magyar Péter ízléstelen mondata inkább a jobboldali szavazók megsértése, mert azt sugallja, hogy ilyen módon meg lehetne vásárolni őket.

A drogteszt körüli vita kapcsán pedig azt mondta: szerinte nem csupán egy konkrét teszt a kérdés, hanem az, hogy egy politikus miként viselkedik vitatott helyzetekben, és mennyire tekinthető kiszolgáltatottnak külső befolyással szemben.

„Magyar Péter 23 napja nem válaszol erre a kérdésre. De a lényeg inkább az: alkalmas-e az ország vezetésére egy olyan ember, aki bemegy egy házibuliba, ahol drognak tűnő anyag van az asztalon, mégsem értesíti a rendőrséget, nem hagyja el a helyszínt, hanem ott marad, sőt újra kapcsolatba kerül a volt barátnőjével, aki állítása szerint régóta zsarolja” – zárta a beszélgetést Kocsis Máté.

Képek forrása: Földházi Árpád / Mandiner