Visszatér a koronaherceg Iránba? Ő Reza Pahlavi, akinek a nevét skandálják a tüntetők

Mielőtt az iráni rezsim lekapcsolta az internetet, a szemtanúnk arról számoltak be, hogy a tüntetők azt skandálják az utcákon: „Pahlavi vissza fog térni!” Az iráni emigránsok Bécsben, Párizsban, Londonban és New Yorkban is az iráni koronaherceg fotójával a kezükben tüntettek az iszlamista rezsim ellen. Reza Pahlavi, az egykori iráni sah fia tizenhét éves korában hagyta el Iránt, hogy Amerikában tanuljon, majd rövid időn belül kitört az iráni forradalom, az apja elmenekült az országból és a család azóta sem térhetett haza. Bár Pahlavi mindig részt vett a rezsim elleni mozgalomban, nem tudta és nem is próbálta egyesíteni az emigráns iráni ellenzéket. Az amerikai adminisztráció a tüntetéshullám elején nem tekintette komoly szereplőnek Pahlavit, és a hírek szerint meglepte őket, hogy a tüntetők az ő nevét skandálják. Két héttel a tüntetések kirobbanása után az Axios arról számolt be, hogy Steve Witkoff, Trump különleges megbízottja titokban találkozott a koronaherceggel. Ez azt jelzi, hogy Pahlavi szerepe váratlanul megnőtt. 

Hatalom és ország nélküli herceg 

Reza Pahlavi abban a tudatban nőtt fel, hogy egy nap ő lesz az iráni sah. Olyan magániskolába járt, ahol rajta kívül csak családtagok és az uralkodóhoz közelálló elit gyerekei tanulhattak és még tinédzser sem volt, de már megtanult repülőgépet vezetni. Alig egy évvel az apja uralmának megdöntése előtt Amerikába ment tanulni. A forradalom és az apja halála után királynak nyilvánította magát, de a Nyugaton nem élvezett jelentős támogatást. 

Az iráni emigránsok is vegyesen tekintettek rá, és az volt az általános vélemény, hogy nem rendelkezik elég támogatottsággal ahhoz, hogy bármilyen komoly mozgalmat vezessen. A korábbi iráni tüntetések főszereplői pedig főleg egyetemisták voltak, akik nem feltétlenü tekintettek nosztalgiával a sah uralmára. 

Az irániak megosztottak az 1979 előtti Iránnal és különösen Reza Pahlavi édesapjának uralkodásával kapcsolatban, amelyet a széles körben támogatott forradalom döntött meg. A támogatottság azért is volt olyan magas, mert Homeini ajatollah „iszlamista demokráciát” ígért. A forradalmárok egy része hamar ráébredt a tévedésére, és a rezsim szinte az első naptól jelentős ellenzékkel rendelkezett, amely ellen Homeini ajatollah brutalitással lépett fel. Mivel az ellenzéki mozgalom vérbe lett fojtva, ezért Iránon belül esélye sem volt egy jelentősebb ellenzéki figura feltűnésének. Így Reza Pahlavi gyakorlatilag egyedül maradt, mint az ellenzék egyetlen igazán ismert arca. Arra azonban kevés szakértő számított, hogy az iráni rezsim egyik leggyengébb pillantában a tüntetők egy jelentős része a koronaherceg felé fordul. Pedig pontosan ez történt. 

„Éljen a sah!”

Az iráni iszlamista rendszer elfáradt, és a tavalyi 12 napos háború Izraellel azt is megmutatta, hogy már arra sem képes, hogy katonailag visszavágjon. Az elemzők szerint ez nagyban hozzájárult a december végén kirobbant tüntetésekhez, amelyeket csak közvetlenül váltott ki a valuta drámai gyengülése és az infláció, de azok a fiatalok, akik annak ellenére továbbra is felvonulnak, hogy éles lövedékkel lövik meg, nem gazdasági helyzet megoldását, hanem a rezsim bukását akarják.

Reza Pahlavi több üzenetet is küldött a tüntetőknek, akik reagáltak is több felszólítására.  Több városban azt skandálták az irániak: „Sokáig éljen a sah!” (király). A Floridában élő herceg számtalan interjút adott az amerikai és az európai sajtóban is, ahol arról beszélt, hogy elsősorban a demokratikus átmenetet szeretné segíteni. A szakértők azonban megosztottak azzal kapcsolatban, hogy alkalmas lenne-e egy ilyen szerepre. 

David Jones korábbi brit konzervatív képviselő a Spectator magazin oldalán arról írt, hogy a monarchia helyreállítása nem megoldás: 

Emellett a vallási vezetésnek, vagy annak, ami belőle megmaradt, könnyű propaganda fegyvert adna a kezébe: hogy a vallási zsarnokság egyetlen alternatívája a külföldi szimpatizánsok által támogatott dinasztikus uralom visszatérése.”

A másik kérdés a támogattság. „Reza Pahlavi kétségtelenül növelte befolyását, és az iráni ellenzéki politika élvonalába került” – mondta Arash Azizi kutató és a Mit akarnak az irániak című könyv szerzője a CNN riporterének. „De ő is sok problémával küzd. Megosztó személyiség, nem pedig egyesítő.”

A Middle East Forum amerikai agytröszt oldalán Michael Rubin elemző tavaly egy cikkében arról ír, hogy Pahlavinak jelentős változáson kellene átmennie ahhoz, hogy alkalmas legyen az iráni ellenzék vezetésére. Rubin arról ír, hogy a koronaherceg pozitívuma, hogy magát olyan koalícióépítőnek tekinti, aki képes egyesíteni az irániakat két alapelv mentén: az iráni nemzet egysége és a demokrácia fontossága. A szerző szerint a herceg tisztába van apja örökségének negatív oldalával, azonban ez egyben a gyengesége: fél az apja örökségétől, ezért szinte szándékosan gyenge és határozatlan – írja Rubin. A másik probléma a szerző szerint, hogy kaotikus a herceg környezete, olyannyira, hogy az iráni rezsimnek is vannak kémei az emberei közt. Rubin szerint ha Pahlavi keményebben és határozottabban lépne fel, csak akkor válhatna az iráni ellenzék vezetőjévé. 

Trumpék szkeptikusak

Az amerikai kormány egyelőre nem támogatja Reza Pahlavit s Donald Trump egy interjúban lerázta a kérdést, hogy támogatná-e őt. „Kedves embernek” nevezte Pahlavit az elnök, de kijelentette: nem lenne helyes találkozni vele, és meg kell várni ki emelkedik fel Iránban, mint vezető figura. 

A CNN-nek azt nyilatkozta egy elemző, hogy Trump nem fogja „felkenni” a herceget, ha nem tartja biztosnak, hogy nyert ügye van Iránban.

– mondta Arash Azizi. 

Ennek ellenére Steve Witkoff különmegbízott a hétvégén találkozott Pahlavival, amely azt is jelzi, hogy az adminisztráció nem hagyja teljesen figyelmen kívül a herceget. 

Jelenlegi hírek szerint a rezsim egyre brutálisabban lép fel a tüntetők ellen a megölt tüntetők száma forrástól függően 2 ezer és 12 ezer között mozog, de a lekapcsolt internet miatt nehéz megerősíteni az adatokat. Az elemzők megosztottak a tüntetések kimenetelével kapcsolatban, hogy a rezsim teljesen vérbe folytja-e azokat, hogy Trump beavatkozik-e, és vajon mi lesz Reza Pahlavi szerepe mindebben. 

Nyitókép:  JOEL SAGET / AFP

***