Fontos kiállás: „amit Magyarország tesz, az példaértékű Európában!” – ukrán nemzetiségi szószóló tette helyre a dolgokat a Mandinernek!

Pénteken egészen váratlanul a szebb napokat látott Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnöke hitet tett a legerősebb ellenzéki párt mellett. Jaroszlava Hartyáni egy ukrán lapnak adott interjúban közölte, „látni akarja az arcukat” a magyar döntéshozóknak, amikor Ukrajna győz, illetve arról is beszélt, hogy „az áprilisi parlamenti választásokat követően megszűnhet az ukránellenes retorika Magyarországon”.

Ami Hartyányit illeti, a rendszerváltás utáni magyarországi ukrán kulturális élet egyik főszervezőjeként elismerik, ám többen is említették, hogy 2008-tól, mikor az Ukránok Világkongresszusának elnökhelyettese lett, nemzetközi téren egyre aktívabbá vált, és így a magyarországi ukránság ügyei háttérbe szorultak, valamint későbbi, 2014-2018-as magyarországi nemzetiségi parlamenti szószólói pályafutása során már alig mutatott itthon aktivitást, 

• 2019 után pedig szervezete fokozatosan kisebbségbe szorult az országos ukrán nemzetiségi önkormányzatban is,
• majd 2024-től már regionális és helyi szinten is.

Megszólalása mindazonáltal meghökkenést keltett a magyarországi ukránok körében, akik a nemzetiségi politika tekintetében inkább az előnyeit látják és értékelik az országnak, semmint belefolynának az itteni belpolitikai kérdésekbe. 

Így megkeresésünkre 

aki egyébként éllovasa lett a honi ukrán kultúra és oktatás, valamint hitélet kiteljesítésének.

Ukrán nemzetiség, magyar segítség

Három fontos és óriási jelentőségű lépés, illetve az ezzel járó kihívás áll a magyarországi ukrán közösség előtt a közeljövőben, sorolja: ez a 2025-ben megnyitott Tarasz Sevcsenko Ukrán Nemzetiségi Kétnyelvű Iskola bővítése, hogy az alsó tagozat mellett 2026-tól felsőbe, és 2027-től már gimnáziumba is ide járhassanak a gyermekek, megfelelő végzettségű és jól felkészített tanári gárda vezetésével. 

Ezen felül – a magyar kormánnyal együttműködésben – egy új kulturális központ kialakítását tervezik, mert a régit – amelyet még az 1990-es évek végén kaptak, sajnos kinőtték, és nem csak a teljes körű orosz invázió kitörése óta ideérkezett nagy számú menekült, hanem az elmúlt két évtized organikus létszámnövekedése miatt. Emellett szeretnének egy saját templomot is – ugyan most is vannak ukrán nyelvű görögkatolikus és pravoszláv misék magyar templomokban vasárnaponként, de a növekvő közösségnek saját térre lenne szüksége. „Nagy örömünkre a magyar kormány ezekhez a javaslatainkhoz pozitívan áll hozzá, és ennek remélhetőleg rövid- és középtávon meg is lesz a kézzelfogható eredménye” – emeli ki a szószóló.

Van mit bepótolni: 

aki szerint jó dolog, hogy a rendszerváltás után voltak emlékművek állítva, könyvek kiadva, és voltak remek koncertek meg néptáncegyüttes is, de a közösség hosszútávú fejlődésének alapjai nem voltak igazán előtérben: az iskola, vagy éppen a templom. 

 – mutat rá.

Ezzel szemben az utóbbi években szemmel látható, óriási a fejlődés: „az elmúlt két évben annyi ukrán tanítási nyelvű hivatalos iskola nyílt Magyarországon a kormány támogatásával, ami egész Európában példátlan”, mondja, és ez nem csak a menekültek számára biztosít tanulási lehetőséget, hanem nemzetiségi iskolák is nyíltak. „A Tarasz Sevcsenko és a Leszja Ukrajinka is az én kezdeményezésemre, az Országos Ukrán Nemzetiségi Önkormányzattal közös munka eredményeképpen, kormányzati támogatással indult, sőt a Tarasz Sevcsenko Iskolánál helyszínt is a magyar kormány biztosított egy tankerületi iskolában, enélkül nem tudtunk volna elindulni ezzel a történelmi jelentőségű nemzetiségi oktatási intézménnyel” – sorolja.

Segíteni Ukrajnát

A magyar és ukrán emberek magyarországi viszonyát jónak írja le. Mint mondja, az utóbbi években ritkán, de előfordultak, elsősorban gyermekek közötti iskolai bullying formájában negatív megnyilvánulások az ukránokkal szemben, illetve egy alkalommal szószólóasszony személyesen is jelen volt, mikor „beolvasott” nekik egy férfi, amikor a hagyományos ukrán hímzett viselet flashmobot tartották a belvárosban. 

– szögezi le. Ez abban is mérhető volt, ahogy az Ukrajna elleni teljes körű orosz agresszió miatt ideáramló menekültek érdekében „Magyarország egy emberként mozdult meg és mindenki kérés nélkül ment a bajba jutott ukránok segítségére”, magánemberek, szervezetek és politikusok, pártállástól függetlenül – mutat rá.

„Azt gondolom, hogy Ukrajna kegyetlenül nehéz helyzetben van most, és vérrel-verejtékkel küzd azért, hogy az orosz befolyás béklyóját lerázza magáról, és ne csak földrajzilag tartozzon Európához, hanem hivatalosan intézményesített módon. Véleményem szerint segíteni kell Ukrajnát abban, hogy megvédje szuverenitását az orosz agresszióval szemben, valamint hogy megvédje gyermekei szabad, európai jövőjét.” – mondja Grexa Liliána

Erős nemzet, erős nemzetiségek

„Én nemzetiségi szószólóként a magyarországi ukránok érdekeit képviselem a törvény alapján az anyanyelv használat, oktatás, a kultúra illetve a hitélet területén. Voltak a közösségünkből néhányan, akik eleinte ezt nem értették meg – köztük Hartyányi asszony sem –, hogy ezzel nem fér össze az, hogy belefolyjak a magyar belpolitikába, és ezért támadtak, támadnak is” – említi. 

„Ez példaértékű Európában” – összegzi.

Köszönetet érdemel Magyarország

Ha külpolitikai szinten élesek is a konfliktusok a két állam között, humanitárius szinten mindenképpen köszönetet érdemel Magyarország, emeli ki: „igenis nagyon sokat segít Ukrajnának, a kormányzat, a minisztériumok, a civil szervezetek, önkormányzatok és a magánemberek  szintjén is” – például úgy tudja, Magyarországon már több ezer rászoruló ukrán gyerek táborozhatott ingyen többek közt a Rákóczi Szövetség vagy önkormányzatok szervezésében, sőt, a magyar kormány újjáépített iskolát és kórházat is Ukrajnában, ezért, mint kifejti, „a humanitárius segítséget tekintve az emberség szintjén Magyarország jelesre vizsgázott”.

„Az én dolgom, a mi dolgunk az, hogy híd legyünk, és olyan megszólalásokat tegyünk, akár a nézeteltérések kapcsán is, amik építik a kapcsolatokat és segíti akár a diplomatákat, politikusokat is. Nekünk segítenünk kell az anyaország és a hazánk közötti kapcsolatokat, konstruktív módon” – fogalmaz – 

Hartyányi Jaroszlava kapcsán – aki a rendszerváltás utáni másfél-két évtizedben valóban fontos kulturális munkát végzett a honi ukránok körében – ugyanakkor értetlenségének ad hangot. 

Szerinte nem csak értelmetlen ugyanakkor, de haszontalan is ez. „Mivel ismerem mindkét ország vezetőit, parlamenti képviselőit, illetve főbb diplomatáit is, azt gondolom, hogy ezeket a nézeteltéréseket a politikai vezetők és diplomaták a tárgyalóasztalnál folytatott párbeszéde fogja megoldani, 

Nyitókép: Grexa Liliána és Rétvári Bence államtitkár egy sajtótájékoztatón a humanitárius segítségnyújtásról Ukrajna számára 
a budapesti Tarasz Sevcsenko Kétnyelvű Ukrán Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnáziumban. Forrás: Hatházi Tamás/MTI