Fontos dátum: már erre a napra készül Magyar Péter, nagy bejelentése lesz

Sokadik forgatókönyv készül a Tisza háza táján, ráadásul épp a választásokkal kapcsolatban.

Nógrádi György az Ultrahangban arról beszélt, hogy az orosz stratégia Kijev esetében a lakosság megfélemlítése és Zelenszkij nyomás alá helyezése lehet. Az ukrajnai vezetés mozgástere közben szűkülhet, mert a Smihal-ügyben még a kormánypárti oldalon sem volt teljes fegyelem.

A legfrissebb Ultrahang-adásban Ukrajna volt az egyik fő téma, és Nógrádi György több ponton is arra utalt, hogy a kijevi vezetésnek egyszerre kell külső nyomással és belső feszültségekkel számolnia. A beszélgetésben szóba került Irán helyzete, Trump ultimátuma, valamint a Grönland körüli washingtoni tárgyalások tétje is.

A műsorban elhangzott, hogy az ukrán parlament megszavazta Denisz Smihal felmentését a védelmi miniszteri posztról, a folytatás viszont már nem ment zökkenőmentesen. A következő lépésnél nem támogatták, hogy újabb tárcát kapjon, és ez a Nép Szolgája párton belül is jelzésértékű volt. Nógrádi György ezt úgy értelmezte, hogy a rendszerben mozgás indult, szerinte

az ország elkezdett gondolkodni, hogy meddig marad Zelenszkij, meddig tart az orosz-ukrán háború.
A beszélgetésben előkerült az is, hogy Smihal pályája rövid időn belül több csúcsposztot érintett, amire a műsorvezető ironikusan reagált:
Hát tulajdonképpen Denisz Smihal úgy tűnik, hogy mindenhez ért.
A kijevi helyzetről szólva a műsorban elhangzott, hogy a január 13-ai éjszakáig Kijev körülbelül 70 százaléka áram nélkül maradt. Nógrádi György szerint a háború új szakaszára utalhat, hogy most „totális csapások érik Kijevet”, és ez eltér attól, amit korábban jellemzőnek tartott:
Eddig az oroszok Kijevet nem lőtték
– fogalmazott, majd arról beszélt, hogy eddig meghatározott célpontokat támadtak. Arra a kérdésre, mi lehet az orosz stratégia, a válasza egyértelmű volt:
A lakosságot megfélemlíteni, elérni azt, hogy föllázadjanak Zelenszkijjel szemben, és Zelenszkijt rákényszeríteni, hogy üljön le végre tárgyalóasztalhoz orosz feltételekkel.
Felmerült az is, hogy ha a támadások ismétlődnek, tömegek hagyhatják-e el a fővárost. Nógrádi György szerint lehet elmozdulás, de „milliók” távozása szerinte nem reális, és inkább azt a kérdést tartotta döntőnek, hogy „hova mennek”, ki látja el őket, és mi lesz a munkával, lakhatással.
A beszélgetésben Iránról is hosszabban szó esett: letartóztatások, egymásnak ellentmondó hírek és szélsőséges becslések kerültek elő. Nógrádi György szerint egymásnak teljesen ellentmondó adatok keringenek a halottak számáról: olyan becslésekkel is találkozott, amelyek 400 és 20 ezer közé teszik az áldozatok számát, ami szerinte azt mutatja, hogy semmit nem lehet biztosra tudni. Az is elhangzott, hogy az amerikai reakciók és fenyegetések mellett a legnagyobb kérdés szerinte az, mi következik egy esetleges katonai lépés után. Ezt egy Mao Ce-tungnak tulajdonított mondással érzékeltette:
a szuronyokkal mindent lehet, csak ráülni nem.
A műsor végén Grönland ügye is szóba került: elhangzott, hogy dán és grönlandi delegáció közösen tárgyalt Washingtonban, miközben az alapvető kérdés az volt, mennyire vette figyelembe az Egyesült Államok az ott elhangzó álláspontokat. Nógrádi György úgy fogalmazott, hogy egy ilyen találkozón „az fog történni, amit amerikaiak akarnak”, ugyanakkor arra is utalt, hogy egy nyílt konfliktus Dániával komoly következményekkel járna.
Fotó: Sarah Meyssonnier / POOL / AFP