Felháborodást váltott ki Izlandon az Egyesült Államok leendő nagykövetének egy megjegyzése, amelyet sokan sértőnek tartanak. A botrány középpontjában Trump egyik jelöltje áll, akinek tréfásnak szánt mondatai rövid idő alatt petícióhoz és diplomáciai egyeztetéshez vezettek.
Donald Trump Izlandra jelölt nagykövete, Billy Long egy informális beszélgetés során azzal viccelődött, hogy a szigetország az Egyesült Államok 52. tagállama lehetne, ő maga pedig annak kormányzója. A kijelentés gyors és heves reakciókat váltott ki Izlandon.
A hírt a Politico reggeli hírlevele idézte, amely szerint Billy Long a kongresszusban tett megjegyzést kollégáinak. A történtekről a The Guardian is beszámolt, hangsúlyozva, hogy a reakciók szinte azonnal megérkeztek Reykjavíkból. Izland külügyminisztériuma közölte, hogy felvette a kapcsolatot az amerikai nagykövetséggel a kijelentések tisztázása érdekében.
A külügyminisztérium kapcsolatba lépett az izlandi amerikai nagykövetséggel az állítólagos megjegyzések hitelességének ellenőrzése céljából
– idézte a tárcát a The Guardian.
A felháborodás nyomán petíció indult, amelyben Izland külügyminiszterét, Katrín Gunnarsdóttir-t arra szólítják fel, hogy utasítsa el Long nagyköveti kinevezését. A szöveg szerint:
Ezek a szavak, amelyeket Billy Long mondott, akit Donald Trump Izland nagykövetének jelölt, lehet, hogy tréfának szánták. Mégis sértőek Izlandra és az izlandi népre nézve.
A kezdeményezést órák alatt több mint 3200-an írták alá, és azt követelik, hogy az Egyesült Államok olyan személyt jelöljön, aki nagyobb tiszteletet mutat Izland és az izlandi nép iránt. Billy Long később az Arctic Todaynek adott interjúban bocsánatot kért, hangsúlyozva, hogy a megjegyzést viccnek szánta.
Nem volt ebben semmi komoly… ha bárkit megsértett, akkor elnézést kérek
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a kijelentést nem kell komolyan venni, és várja az együttműködést Izland lakóival.
Nyitókép: Doug Mills / POOL / AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az USA-ban az atomenergia az áramtermelés ötödét adja, mégis az urán nagy része importból jön, a fűtőelemek energiatartalmának a 95 százaléka viszont kihasználatlan. Ezt fordítaná meg a DOE új nukleáris „szupercampusa”, amely akár 50 milliárd dollárnyi magántőkét is bevonzhat az MI-adatközpontok ugrásszerűen növekvő energiaéhsége miatt.
Soha annyi amerikai beruházási projekt nem valósult még meg Magyarországon, mint 2025-ben. A Nemzeti Befektetési Ügynökség beszámolója szerint már érezhető a Trump-hatás, az amerikai elnök második ciklusával igazi aranykor köszöntött be a két ország kapcsolatában.
Jó tanács belső zavargásoktól megrendült rezsimeknek: nem érdemes közben drónokat küldeni a világ első számú szuperhatalma ellen.
A teljes összeomlás szélén az ukrán energetikai rendszer.
Energiaválság felé sodródik Amerika, miután a zöldátállás miatt a megbízható erőművek bezárása úgy felgyorsították, hogy 2030-ra százszorosára nőhet az áramszünetek ideje. Hazánk ezzel szemben stabil rendszert működtet.
Csütörtökön lejár a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló szerződés.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
