Portugália fordulópont előtt: közeledik a patrióták áttörése?

Portugáliában január 18-án tartják az elnökválasztás első fordulóját, amely a rendszerváltás óta az egyik legbizonytalanabbnak ígérkezik. A hagyományos nagy pártok, a szocialisták (PS) és a konzervatívok (PSD) iránti általános kiábrándulás közepette öt jelölt verseng a posztért, de egyikük sem éri el az abszolút többséget a felmérések szerint, így minden valószínűség szerint a vasárnapi első forduló után a két legjobb eredményt elért jelölteknek a második fordulóban kell majd megmérettetniük magukat.

A választásról, a portugáliai pártok helyzetéről, és arról milyen lehetőségei vannak a jobboldali Chega elnökének Harb Jad Marcell, a Magyar Külügyi Intézet kutatója és Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ madridi irodájának vezetője nyilatkozott lapunknak.

Fej-fej melletti harc és elkerülhetetlen második forduló

Harb Jad Marcell szerint a portugál elnökválasztás kimenetele rendkívül bizonytalan, ami jól tükrözi a választók kiábrándulását a hagyományos kétpárti rendszertől, a Szocialista Pártból (PS) és a jobbközép Szociáldemokrata Pártból (PSD). A kutató szerint a második forduló, amely várhatóan február 8-án lesz, elkerülhetetlen, mivel egyetlen jelölt sem éri el az 50 százalékot az első körben.

A felmérések megbízhatóságát illetően Harb Jad Marcell megjegyzi, hogy nincs szisztematikus torzítás a jobboldali pártok esetében. A Chegát a tavalyi parlamenti választáson kissé alulmérték, de az önkormányzati voksoláson felülbecsülték, míg a 2024-es választáson pontosak voltak az előrejelzések. A PSD esetében is vegyes a kép: 2024-ben felülmérték, tavaly pedig pontosak voltak.

Mivel a portugál elnöki poszt nagyrészt ceremoniális, ezért Harb Jad Marcell szerint nem várható drámai változás a portugál politikában az eredménytől függetlenül. Az elnökök gyakran lemondanak párttagságukról, hogy fenntartsák szimbolikus szerepüket. A kampányban inkább a jelöltek személyisége dominál, nem a pártok támogatottsága, így személyes botrányok vagy hibák döntőek lehetnek.

A portugál jobboldal jelenlegi helyzete: Fragmentáció és koalíciós dilemmák

 A választás legnagyobb tétje Harb szerint a jobboldal számára van, amely az egység hiányával küzd. A kutató szerint, ha Ventura jut a második fordulóba Seguro ellen, a mérsékelt jobboldali szavazók inkább a szocialistára voksolhatnak, így Ventura elnöksége nehezen elképzelhető.

– tette hozzá.

Harb Jad Marcell rámutatott, Portugáliában a jobboldal töredezett, de összességében erős. Rámutatott, ha összeadjuk a Chega, PSD és IL jelöltjeinek százalékait, az első fordulóban 50 százalék fölé mehet a jobboldal, de ez nem jelenti automatikusan a pártok támogatottságát vagy a második fordulós átszavazást. A kutató emlékeztetett, a jobboldali diktatúra 1974-es bukása óta erős az ellenérzés radikális jobboldallal szemben, amely többször pozitívan utal vissza a Salazar-rendszerre, és a Chega megjelenéséig ilyen párt nem is volt a parlamentben. A kutató a szerint reális a jobboldal abszolút többsége hosszú távon, de a Chega nélkülözhetetlen szerepe miatt ez kockázatos: a párt az ellenzék vezérévé vált, de az együttműködési hajlandóság alacsony a többi párt részéről. 

Az európai jobboldal erősödése – például a bevándorlásellenesség – látványosan megjelenik Portugáliában a Chega felemelkedését is elhozta, amely Harb Jad Marcell szerint elsődlegesen ezen a témán építkezik. A párt nem euroszkeptikus, ellentétben sok társával, és tagja a Patrióták pártcsaládnak. Ugyanakkor az elnökválasztás eredménye nem befolyásolja jelentősen az európai politikát, mondja Harb. A portugál elnök szimbolikus szerepe miatt a változás inkább belső: a Chega további erősödése tovább bonthatja a hagyományos rendszert, de nem exportálható európai szintre.

A jobboldal erősödése és Portugália

Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ madridi irodájának vezetője hangsúlyozta, hogy a mostani választáson összesen 11 jelölt indul, közülük 5 emelkedik ki. A legutolsó felmérések megerősítik, hogy a magyar kormánypártok szövetségese, a patrióta pártcsaládhoz tartozó Chega elnöke, André Ventura nyerheti az első fordulót. Ez önmagában politikai siker lenne Venturának, aki öt évvel ezelőtt 12 százalékot ért el.

Farkas Vajk kiemelte, az elnöknek bár nincs végrehajtói hatalma, reprezentatív feladatai mellett feloszlathatja a parlamentet és megvétózhatja a törvényeket. Rebelo de Sousa 43 alkalommal vétózott, és előrehozott választással oldotta fel a 2023-as korrupciós válságot, amelyben Antonio Costa szocialista miniszterelnök bukott bele (jelenleg az Európai Tanács elnöke).

Farkas szerint nem jellemző, hogy vezető politikusok induljanak elnöknek, de Ventura ezt arra használná, hogy elitellenesként lépjen fel, kiállva az illegális migráció ellen.

A kampány növeli Ventura ismertségét, és mivel kisebbségi kormány van, akár újabb előrehozott választás is jöhet. Farkas Vajk szerint a hagyományos konzervatív PSD inkább a baloldallal szövetkezik, mint a patriótákkal. A Chega erősödésével finomodott ez a viszony, de a fragmentáció megmarad. Farkas Vajk a választást a patrióták európai erősödésének újabb jeleként látja, különösen a Chega révén, amely a magyar kormánypártok szövetségese. A Chega sikere – EP 10 százalék, parlamenti második hely – része ennek a trendnek, és az elnökválasztás tovább erősítheti ezt.

***