Az elnök nem finomkodott: közölte, hogy Grönland az EU-hoz tartozik, és Európának kötelessége megvédeni. Brüsszelben még mindig vitáznak a jogi kereteken, de a franciák nem vártak: már katonákat küldtek Nuukba.
Emmanuel Macron francia elnök leszögezte: Grönland „az Európai Unióhoz tartozik”, miközben brüsszeli tisztviselők és diplomaták azon tanakodnak, vajon az EU kölcsönös védelmi záradéka kiterjed-e a szigetre.
Egészen pontosan, Macron leszögezte csütörtökön, hogy
Európának „különleges felelőssége” van Grönland iránt. „Mivel az Európai Unióhoz tartozik, egyben az egyik NATO-szövetségesünk területe is”
– fogalmazott a dél-franciaországi Istres légi támaszponton, a francia fegyveres erők előtt. Előtte pedig egy rendkívüli védelmi kabinetülést is összehívott Párizsban, hogy megvitassák Trump új lépéseit Grönland megszerzésére.
Macron viszont nem feltétlenül egyazon irányban nyilatkozik az Európai Bizottsággal, ugyanis Brüsszelből eddig ellentmondásos jelzések érkeztek arról, hogy egy esetleges amerikai támadás esetén alkalmazható-e Grönlandra az EU alapszerződésének kölcsönös védelmi klauzulája, a 42.7-es cikk.
Andrius Kubilius védelmi biztos szerint a záradék „egyértelműen” életbe lépne, ha az Egyesült Államok megtámadná Grönlandot, Ursula von der Leyen bizottsági elnök azonban ezt nem volt hajlandó megerősíteni.
Az ásványkincsekben gazdag sziget a Dán Királyság része, de hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak, és már 1985-ben kilépett annak jogelődjéből, az Európai Gazdasági Közösségből.
Macron egyébként hozzátette: a Grönlandra vezényelt francia katonákat „szárazföldi, légi és tengeri eszközökkel” is támogatják majd, de nem részletezte, milyen nagyságrendű erőkről van szó.
A francia támogatás bejelentése egybeesik azzal, hogy Svédország, Németország és az Egyesült Királyság is közölte: csatlakozik a Dánia vezette Arctic Endurance hadgyakorlathoz Grönlandon.
Franciaország eddig 15 katonát küldött Nuukba.
Dánia január elején kezdte meg katonai erők átcsoportosítását Grönlandra nemzetbiztonsági okokból, miután Donald Trump ismét felélesztette terjeszkedési retorikáját a szigettel kapcsolatban.
Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Brüsszelnek kell a pénz Ukrajna finanszírozására.
Van, akinek a sikerére az ukránok fogadnak, és van, akiére Donald J. Trump.
Ha ők jönnek, agyő, gázfűtés, agyő, rezsicsökkentés, agyő, energiabiztonság, agyő, szuverenitás.
Az ukrán tv-ben buktatták le Kapitány Istvánt. Hangsúlyozták: orosz gáz nélkül brutális rezsiköltség vár a magyarokra.
Soha annyi amerikai beruházási projekt nem valósult még meg Magyarországon, mint 2025-ben. A Nemzeti Befektetési Ügynökség beszámolója szerint már érezhető a Trump-hatás, az amerikai elnök második ciklusával igazi aranykor köszöntött be a két ország kapcsolatában.
Dariusz Matecki szerint Brüsszel a lengyel forgatókönyvet akarja Magyarországra is exportálni.
Lavrov már a békekötés utáni állapotról beszélt.
A Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke ugyanakkor váltig állítja, hogy nincs szó semmiféle külső nyomásgyakorlásról azzal kapcsolatban, hogy a párt visszatérhet a rendezvényre.
