Meg lehet csinálni nyugaton is, ha nagyon akarja az ember: 1983 óta nem volt ilyen kevés menedékkérő az országban.
Történelmi mélypontra süllyedt a Dániában menedékjogot kapók száma:
a dán bevándorlási hivatal friss adatai szerint 2025-ben várhatóan ezer fő alá csökken az elismert menedékkérők száma.
Tavaly novemberig mindössze 839 ember kapott menedékjogot, ami mindössze a negyedik alkalom 1983 óta, hogy ilyen alacsony értéket regisztrálnak.
A bevándorlásért felelős miniszter, Rasmus Stoklund nyíltan kimondta:
a kormány egyik fő célja, hogy a lehető legkevesebb külföldi érkezzen Dániába és részesüljön menekültstátuszban.
Az adatok éles kontrasztot mutatnak a 2015-ös migrációs válság idejével, amikor több mint tízezer ember – főként szíriai állampolgárok – kaptak védelmet az országban. Azóta a trend folyamatos csökkenést mutat.
A dán jog szerint a menedékjog ideiglenes, és csak addig biztosít tartózkodást, amíg a kérelmezőt üldöztetés fenyegeti. A szigorodó gyakorlat mögött egyértelmű politikai szándék áll:
Koppenhága szerint az európai menekültügyi rendszer mára működésképtelenné vált.
Mette Frederiksen miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy Európában nem a leginkább rászorulók jutnak védelemhez, hanem az embercsempészek döntik el, ki érkezik meg a kontinensre.
A dán kormány ezért uniós szinten is az menekültügyi rendszer gyökeres átalakítását szorgalmazza, beleértve azt a lehetőséget, hogy a menedékkérelmek elbírálása teljes egészében Európán kívül történjen. A decemberben elfogadott uniós jogszabályokat Koppenhága fontos lépésnek tekinti ebbe az irányba.
A szigor nem áll meg a menedékjognál:
Frederiksen újévi beszédében átfogó kitoloncolási reformot jelentett be.
A tervek szerint azokat a külföldieket, akiket súlyos bűncselekmények miatt legalább egy év börtönre ítélnek, Dániából kiutasítanák, függetlenül attól, mióta élnek az országban vagy milyen személyes kötődéseik vannak – kivéve, ha ez egyértelműen sértené a nemzetközi jogot.
A kormányfő világossá tette: a közbiztonság elsőbbséget élvez, és szerinte Dániában „a demokrácia és a vallás konfliktusában a demokrácia élvez elsőbbséget”.
Ezt is ajánljuk a témában
Tíz évvel ezelőtt hazánkat Európa mehurcolta, mert lezárta a déli határát. Akkor mindenki „embertelennek” nevezett minket – ma ugyanazok az országok kerítést építenek, határt zárnak és menekültkvótákat utasítanak vissza. Íme a 2015-ös migrációs válság története – magyar szemmel.
Nyitókép: Sebastian Elias Uth / AFP
A világ egy új korszakba lépett. Donald Trump új politikája Európát is érinti, ami az áprilisi választásokra is kihat.
Ezért nem elégszik meg a Trump-adminisztráció a puhább megoldásokkal. A NATO végső soron csak egy darab papír.
Az amerikai elnök a tettekben hisz, nem a szavakban.
A nyúl viszi a puskát, az a kérdés, hogy meddig.
Mi a Magyar Királyságban megittuk a levét annak, ahogyan az elfogadás lassacskán önfeladásba ment át, a nyugat még nem.
Világossá vált, hogy a biztonságot már csak Magyarország tudja megadni az állampolgárai számára.
A toborzóközpontok (TCK) működésének hatékonysága a fő kérdés.
A magyar miniszterelnök szerint Brüsszelben azt akarják, hogy Európa elveszítse civilizációs gyökereit.
Kevesebb, mint fél évet töltött a pozícióban
