Meg lehet csinálni nyugaton is, ha nagyon akarja az ember: 1983 óta nem volt ilyen kevés menedékkérő az országban.
Történelmi mélypontra süllyedt a Dániában menedékjogot kapók száma:
a dán bevándorlási hivatal friss adatai szerint 2025-ben várhatóan ezer fő alá csökken az elismert menedékkérők száma.
Tavaly novemberig mindössze 839 ember kapott menedékjogot, ami mindössze a negyedik alkalom 1983 óta, hogy ilyen alacsony értéket regisztrálnak.
A bevándorlásért felelős miniszter, Rasmus Stoklund nyíltan kimondta:
a kormány egyik fő célja, hogy a lehető legkevesebb külföldi érkezzen Dániába és részesüljön menekültstátuszban.
Az adatok éles kontrasztot mutatnak a 2015-ös migrációs válság idejével, amikor több mint tízezer ember – főként szíriai állampolgárok – kaptak védelmet az országban. Azóta a trend folyamatos csökkenést mutat.
A dán jog szerint a menedékjog ideiglenes, és csak addig biztosít tartózkodást, amíg a kérelmezőt üldöztetés fenyegeti. A szigorodó gyakorlat mögött egyértelmű politikai szándék áll:
Koppenhága szerint az európai menekültügyi rendszer mára működésképtelenné vált.
Mette Frederiksen miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy Európában nem a leginkább rászorulók jutnak védelemhez, hanem az embercsempészek döntik el, ki érkezik meg a kontinensre.
A dán kormány ezért uniós szinten is az menekültügyi rendszer gyökeres átalakítását szorgalmazza, beleértve azt a lehetőséget, hogy a menedékkérelmek elbírálása teljes egészében Európán kívül történjen. A decemberben elfogadott uniós jogszabályokat Koppenhága fontos lépésnek tekinti ebbe az irányba.
A szigor nem áll meg a menedékjognál:
Frederiksen újévi beszédében átfogó kitoloncolási reformot jelentett be.
A tervek szerint azokat a külföldieket, akiket súlyos bűncselekmények miatt legalább egy év börtönre ítélnek, Dániából kiutasítanák, függetlenül attól, mióta élnek az országban vagy milyen személyes kötődéseik vannak – kivéve, ha ez egyértelműen sértené a nemzetközi jogot.
A kormányfő világossá tette: a közbiztonság elsőbbséget élvez, és szerinte Dániában „a demokrácia és a vallás konfliktusában a demokrácia élvez elsőbbséget”.
Ezt is ajánljuk a témában
Tíz évvel ezelőtt hazánkat Európa mehurcolta, mert lezárta a déli határát. Akkor mindenki „embertelennek” nevezett minket – ma ugyanazok az országok kerítést építenek, határt zárnak és menekültkvótákat utasítanak vissza. Íme a 2015-ös migrációs válság története – magyar szemmel.
Nyitókép: Sebastian Elias Uth / AFP
Meg lesz a következménye az ukrán elnök kijelentéseinek – mutatott rá az elemző.
„A Twitterezés már kevés” – kiadták az új parancsot: be kell hatolni az ellenséges zónába, indulhat a támadás.
Brutális statisztikák láttak napvilágot az országban, ahol olyan remek ötletekkel is kísérleteztek, mint diákok és migránsok összezárása egy kollégiumban.
Lakott területet Dánia-Grönland nem adhat fel, de miért ne kaphatna meg 10 vagy 20 ezer km2-t, mint az angolok Cipruson?
Január 1-jétől Ciprus vette át az Európai Unió tanácsának soros elnökségét. Bár továbbra is prioritás Ukrajna uniós csatlakozása és katonai támogatása, az új elnökségnek bőven lesz más problémája is.
Elhagyták Grönlandot a német katonák.
Egyre keményebben fogalmaznak a dánok.
Irene Montero, szélsőbaloldali EP-képviselő nyíltan kimondta: a migráció politikai eszköz, a népességcsere valós terv.
Figyelmeztető jelként értelmezik az amerikaiak a régióban végzett orosz légi tevékenységet.
