Németországnak és Franciaországnak is jól jött volna, ha az EU rá tud tenyerelni a befagyasztott orosz állami vagyonra. Ez a tervük végül kudarcot vallott, így van okuk a kétségbeesésre: az a két nemzeti jegybank máris figyelmeztet a bajra.
A német újraegyesítés óta nem látott mértékű költségvetési hiány valószínűsítenek a szakértők Németországban. A Világgazdaság a Bundesbankra hivatkozva azt írja: a német kormány infrastrukturális és védelmi költekezése állította lejtőre az országot.
A helyzetet súlyosbította Friedrich Merz kancellár és kormánya, amely
elkötelezte magát az ukránok erő feletti segítése és az Ukrajnának nyújtandó uniós hitel felvétele mellett
– miközben a Bundesbank intézkedéseket sürget az államháztartás egyensúlyának megőrzése érdekében. Mindez persze sokkal könnyebb lett volna,
Ezt is ajánljuk a témában
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A német mellett a francia jegybank is aggodalmát fejezte ki a fiskális politika kapcsán. „Kockázatos lenne, és súlyos gazdasági következményekkel járna Franciaország számára, ha az államháztartás helyreállítására irányuló tervekkel nem sikerülne a költségvetési hiány leszorítása a GDP 5 százaléka alá a jövő évben” – tette közé figyelmeztetését a francia központi bank elnöke. Francois Villeroy de Galhau emlékeztetett, hogy a költségvetési viták jócskán eltávolították az Európai Unió második legnagyobb gazdaságát a kormány eredeti, 4,7 százalékos GDP-arányos hiánycéljától.
A figyelmeztetés azután érkezett, hogy az uniós csúcson megállapodás született: közös hitelfelvétellel biztosítanak 90 milliárd eurós támogatást a következő két évben Ukrajnának.
Ezt is ajánljuk a témában
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
Ugyan az EU közös költségvetésének terhére veszik fel a hitelt, Franciaország így is nagy bajban van a rekord közeli államadósság miatt – írja cikkében a vg.hu.
A közös hitelfelvétel gondolata vitatott volt Brüsszelben, mivel egyhangú döntést igényel. Az EU-csúcson végül Magyarország, Szlovákia és Csehország beleegyezett abba, hogy a konstrukció létrejöjjön – azzal a feltétellel, hogy az nem érinti őket pénzügyileg. Egy uniós diplomata így összegezte a helyzetet:
Orbán megkapta, amit akart: nincs jóvátételi hitel, és az uniós fellépés Magyarország, Csehország és Szlovákia részvétele nélkül valósul meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
Nyitókép forrása: JOHN THYS / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
A baloldali elemző aggályosnak tartja, hogy a Tisza Párt már most, ellenzékből is eléri jogi úton egy sajtótermék különszáma terjesztésének bírói megtiltását.
Akad némi közös történelmünk.
