Jön az EU-csúcs: eldől a befagyasztott orosz vagyon sorsa

Csütörtökön kezdődik az Európai Unió tagállami vezetőinek újabb csúcstalálkozója, ahol döntés születhet a befagyasztott orosz vagyon sorsáról is – írja a Politico . Hétfőn az európai uniós vezetők megpróbálnak hidakat építeni és meggyőző erejüket felhasználni a békemegállapodással kapcsolatban, amikor Berlinben találkoznak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és amerikai tisztviselőkkel. Ugyanakkor Brüsszelben az EU külügyminiszterei és diplomatái azért fognak küzdeni, hogy egyre több, a hiteltervet ellenző európai kormányt győzzenek meg.

Csütörtökre, amikor mind a 27 vezető összegyűlik a belga fővárosban az évek egyik legfontosabb csúcstalálkozójára, remélhetőleg tisztább képet kaphatunk arról, hogy az intenzív diplomácia meghozta-e gyümölcsét.

„Mi vagyunk Oroszország következő célpontja, és már most veszélyben vagyunk” – mondta Mark Rutte NATO-főtitkár a múlt héten. 

Az európai tisztviselők a következő néhány napot sorsfordítónak tekintik. A diplomácia legújabb kísérlete az lesz, hogy az Egyesült Királyság, Németország és esetleg Franciaország vezetői, potenciálisan Trump vejével, Jared Kushnerrel és különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal találkoznak Zelenszkijjel Berlinben.

„Számos európai állam- és kormányfő, valamint az EU és a NATO vezetői is csatlakoznak a tárgyalásokhoz” a kezdeti megbeszélés után – mondta Stefan Kornelius, Friedrich Merz német kancellár szóvivője. Emmanuel Macron francia elnök nem erősítette meg részvételét, de vasárnap telefonon beszélt Zelenszkijjel.

A megbeszélés Európa kísérlete, hogy befolyásolja a végső rendezést, hetekkel azután, hogy az amerikai, 28 pontos béketerv dühös visszhangot váltott ki Kijevben és az európai fővárosokban is. Azóta igyekeznek egy alternatívát kidolgozni.

– mondta egy EU-tisztviselő. Ez az eredmény nemcsak egy hatalmas csapás lenne a háború sújtotta nemzetre – tette hozzá a tisztviselő: „Azt is mondhatjuk, hogy Európa ezután szintén kudarcot vall.”

Még semmi sem dőlt el, de az orosz megszállás alatt álló ukrán területek sorsa különösen kényes. Zelenszkij a hétvégén egyfajta megállapodás felé tett lépés jeleként kijelentette, hogy hajlandó „kompromisszumot kötni”, és nem követeli Ukrajna NATO-tagságát. Ehelyett az országnak egy kollektív védelmi megállapodást kellene biztosítani.

„Az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kétoldalú biztonsági garanciák... és az európai kollégáink, valamint más országok, például Kanada és Japán biztonsági garanciái számunkra – ezek a biztonsági garanciák lehetőséget adnak arra, hogy megakadályozzuk az orosz agresszió újabb kitörését” – mondta.

Közben szerdán Európa „keleti szárnyának” vezetői – köztük a balti államok és Lengyelország – Helsinkiben találkoznak.

Nyitóképen: Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij orosz elnök (Ludovic MARIN, AFP)