Európai tisztviselők szerint a készülő amerikai megállapodás olyan rést hagyhat a védelmen, amelyet a Kreml könnyen kihasználhat

Európai tisztviselők szerint a formálódó amerikai béketerv könnyen Moszkva trójai falója lehet Ukrajnában – számolt be róla a Bloomberg. A legnagyobb aggodalom az az elképzelés váltotta ki, amely demilitarizált övezetet hozna létre a Donbászban. A kontinens diplomatái attól tartanak, hogy ez a konstrukció akár fedezéket is nyújthatna Oroszországnak ahhoz, hogy álcázott erőit előre betolva újabb támadásra készülhessen.

A béketerv európai félelmei

A Bloomberg szerint amerikai, ukrán és orosz tárgyalók már hetek óta dolgoznak egy olyan kereten, amely elmozdíthatná a háborút a megállapodás irányába. Csakhogy a demilitarizált övezetről szóló javaslat komoly ellenállást váltott ki. Az európai álláspont szerint, ha a Donbászban kivonnák az ukrán erőket, az a Kreml számára ideális terepet teremtene arra, hogy hibrid taktikákkal – például hamis zászlós műveletekkel – alibiket gyártson egy új invázióhoz.

Egy ilyen visszavonulás Európa szerint gyakorlatilag meghívó volna Moszkvának, hogy csendben új pozíciókat építsen ki , majd – a megfelelő politikai pillanatban – újra támadást indítson. Az amerikai javaslat részletei folyamatosan változnak. Volodimir Zelenszkij beszámolója szerint Washington felvetette, hogy a Donbász szabad gazdasági övezetté válhatna különleges adminisztrációval, míg Oroszország a demilitarizált zóna mellett tör lándzsát. 

A Bloomberg által idézett Peter Ricketts, az Egyesült Királyság korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a kontinens vezetői okkal tartanak a demilitarizált zóna ötletétől. Mint fogalmazott: ha az Egyesült Államok figyelme idővel máshová sodródna, Vlagyimir Putyin „incidenseket teremthetne ürügyként”, például azzal érvelve, hogy az orosz ajkú lakosság védelmében kell fellépnie. 

– mondta.

A tárgyalások tétje: terület, garanciák, ellenőrzés

A területi viszonyok rendezése a tárgyalások legkeményebb pontja. Oroszország azt szeretné elérni, hogy a 

• Krím, 
• Luhanszk 
• és Donyeck 

de facto orosz ellenőrzés alatt álló térségként kerüljön elismerésre, miközben a Dnyepertől nyugatra fekvő Zaporizzsja és Herszon vonalát a jelenlegi frontvonalon fagyasztanák be. Kijev ezt elfogadhatatlannak tartja, és a NATO kollektív védelemhez hasonló garanciákra törekszik.

A demilitarizált övezet sorsa, felügyelete és jogállása szintén tisztázatlan. Az amerikai fél több koncepciót is mérlegel, köztük azt, hogy a térség különleges igazgatás alá kerüljön. Ugyanakkor olyan javaslat is napvilágot látott, amely szerint Donyeck és Luhanszk – a Krímmel együtt – de facto orosz területként lenne elfogadva. A Kreml egyik tanácsadója, Jurij Usakov felvetette, hogy a zóna ellenőrzését nem az orosz hadsereg, hanem a nemzeti gárda vagy a rendőrség végezné. 

A Bloomberg szerint az európai stratégiai cél a következő hetekben az lesz, hogy a békerendezésbe ne kerülhessen bele olyan konstrukció, amelyet Oroszország később trójai falóként használhat ki.

Nő az idegesség Európában: háborús félelmek és lehetséges következmények

Európában nemcsak Ukrajna jövője, hanem a kontinens biztonsága miatt is hatalmas a feszültség. Mark Rutte NATO-főtitkár Berlinben kijelentette: 

Hozzátette, hogy az európai országoknak fel kell készülniük egy akár generációkat idéző háborús fenyegetésre. A Bloomberg cikke arra is rámutat, hogy a Kreml nemcsak a demilitarizált övezet gyenge pontjaival élhetne vissza. A források szerint a megállapodást követő „közvélemény-formáló szakasz”, például egy népszavazás vagy választás is célpontja lehetne az orosz befolyásolásnak. Európa szerint Moszkva így akár a rendezés legitimációját is alááshatná.

Ezek a félelmek árnyékolják be a következő hetek diplomáciai menetrendjét is. Zelenszkij a hétfői berlini útján találkozik Friedrich Merz kancellárral és más európai vezetőkkel, köztük Keir Starmer brit miniszterelnökkel. A Bloomberg szerint a csúcstalálkozó előtt ukrán, amerikai és európai nemzetbiztonsági tanácsadók egyeztetnek a tervezett békefolyamatról.

Zelenszkij a Bloombergnek adott, hétfői interjújában újabb, szerinte egyre sürgetőbb kérdést vetett fel szövetségesei felé:

A kijevi vezetés számára a tárgyalások legfontosabb eleme annak biztosítása, hogy Ukrajna ne maradjon ismét magára egy orosz támadás esetén.

Nyitókép: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP