Orbán Viktor leszögezte: „Budapesti békecsúcs lesz, bejelentették, ezt vegyék ténynek!” (VIDEÓ)

Pápalátogatásról, ukrán uniós tagságról, békeesélyekről és még sok másról beszélt a miniszterelnök Rómában.

Három évvel később dokumentumok bizonyítják: Boris Johnson személyesen akadályozta meg a fegyverszünetet Kijevben. A Nyugat ekkor döntött úgy, hogy nem a béke, hanem Oroszország gyengítése a cél.

Hihetetlen: 2022. április 9-én Kijevben sokan fegyverszünetre számítottak, ehelyett ultimátum érkezett – írta meg tényfeltáró cikkében a The European Conservative.
Három évvel később dokumentumok és diplomáciai beszámolók erősítik meg: azon a napon nem a béke, hanem a háború időtartama dőlt el.
Az orosz–ukrán tárgyalások Törökország közvetítésével ekkor már előrehaladott állapotban voltak. A tervezet Ukrajna semlegességét, nemzetközi garanciákat, sőt bizonyos orosz csapatkivonást is tartalmazott volna.
Moszkva beleegyezett volna abba, hogy Kijev ne csatlakozzon a NATO-hoz, és különleges státuszt kapott volna a Krím, a Donbasz kérdését pedig elhalasztották volna.
Bár tökéletlen megoldásnak tűnt, mindkét fél belefáradt a harcokba, és a béke lehetősége reális volt – egészen addig, amíg meg nem érkezett Boris Johnson.
A brit miniszterelnök hivatalosan azért utazott Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Volodimir Zelenszkij kormányát. Valójában azonban sokkal többről volt szó.
A brit külügy dokumentumai szerint Johnson egyértelmű megbízatással érkezett: megakadályozni, hogy Ukrajna bármiféle „korai békét” kössön Oroszországgal.
Üzenete világos volt: „Ne tárgyaljatok, harcoljatok!”
Johnson közölte Zelenszkijjel, hogy ha Kijev fegyverszünetet köt Moszkvával, azonnal befagyasztják a nyugati katonai és pénzügyi támogatást.
A brit miniszterelnök szerint a tárgyalás akkor az orosz invázió legitimálását jelentette volna. Szavai – „Putyin el fog bukni, és el is kell buknia” – új irányt adtak a nyugati stratégiának: nem békét, hanem győzelmet akartak.
Kapcsolódó vélemény

Korábban ezt írtam a britekről: a megtévesztés mesterei. Ha valamihez értenek, akkor az az árulás, a beugratás, az átverés és persze körítésül a kioktatás.
A brit és amerikai politikai vezetés ekkorra már egyetértett abban, hogy az ukrajnai háború lehetőséget kínál Oroszország tartós meggyengítésére.
Washington, London, Varsó és a balti államok a konfliktus elhúzódásában látták az esélyt az orosz befolyás visszaszorítására, miközben Párizs és Berlin csak csendben figyelt.
Johnson látogatása után Kijev hangneme megváltozott: Zelenszkij néhány nappal később már kijelentette, hogy Ukrajna „addig harcol, amíg minden négyzetcentimétert vissza nem szerez”.
A diplomácia helyét átvette a háborús retorika.
A „tárgyalás” és a „kompromisszum” szavakat felváltotta a „győzelem” és a „felszabadítás”. A fegyverszállítások felgyorsultak, a konfliktus pedig elnyúló, kimerítő háborúvá vált.
Boris Johnson döntése nem elszigetelt gesztus volt, hanem tudatos stratégiai fordulat.
A Brexit utáni Egyesült Királyság újra vezető szerepet akart szerezni Európában, miközben Johnson belpolitikailag a Partygate-botrány miatt gyengült.
A kijevi út ezért egyszerre szolgálta a brit befolyás erősítését és a saját politikai imázsát. A háború elhúzása eközben a brit és amerikai hadiiparnak is kedvezett.
2022 végére az Európai Unió súlyos energiaválságba került, infláció és ipari leépülés kísérte a háború költségeit. Egy NATO-levél szerint Johnson szerepe tudatos volt:
„Ön vezető szerepet játszott az egység megszilárdításában és Ukrajna támogatásának kiépítésében” – írta Jens Stoltenberg főtitkár. A levél világossá tette:
Johnson nem a békét, hanem az elhúzódó háborút választotta.
Aznap, 2022. április 9-én Kijev még megállapodásra készült – ehelyett mandátumot kapott az ellenállásra.
Ezt is ajánljuk a témában

Pápalátogatásról, ukrán uniós tagságról, békeesélyekről és még sok másról beszélt a miniszterelnök Rómában.

Nyitókép: Niklas HALLE'N / AFP