Dömötör Csaba: Von der Leyen háborúba vitte Európát – eljött a számonkérés ideje

Ma délután az Európai Parlament plenáris ülésén megkezdődik az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítvány vitája, amelyet a Patrióta frakció kezdeményezett. A szavazásra csütörtökön kerül sor, és bár kevesen számítanak arra, hogy az indítvány átmegy, 

Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője kijelentette: „ezernyi okunk van arra, hogy Ursula von der Leyen ne folytathassa a tevékenységét.” Szerinte az Európai Bizottság működése „tönkreteszi a kontinens gazdaságát” és „alapjaiban fenyegeti az európai polgárok biztonságát”. Dömötör hangsúlyozta: 

A politikus emlékeztetett, hogy a szankciós politika következménye az energiaárak drasztikus emelkedése, a rekordmagas infláció, valamint az európai ipar – különösen a német – versenyképességének zuhanása.

A fideszes képviselő szerint a következő uniós költségvetés is a „háború és az ukrán bővítés” alá lesz rendelve: 

Dömötör Csaba hozzátette: mindezt tetézi az „elhibázott Zöld Megállapodás”, amely újabb bürokratikus terheket ró a vállalkozásokra, továbbá a migrációs paktum, amely kötelező betelepítési kvótát és súlyos pénzbüntetést vezetne be a tagállamoknak.

Külön kitért a bizottság „Demokrácia Pajzsa” programjára, amely szerinte 

Dömötör szerint ezzel Brüsszel nemcsak a demokratikus akaratot írja felül, hanem egy „liberális árnyékgépezetet” épít, amely politikai befolyásgyakorlásra használja az uniós pénzeket. 

Hozzátette: 

Von der Leyen számára ez már a második bizalmatlansági indítvány három hónapon belül – írja a Politico. Bár a centrista frakciók egyelőre nem kívánják eltávolítani a bizottsági elnököt,

Az EP bal- és jobboldalán egyaránt nő az elégedetlenség: a háborús finanszírozás, a brüsszeli bürokrácia, a gazdasági stagnálás és a belső demokratikus deficit egyaránt bírálat tárgya. 

A csütörtöki szavazás tehát aligha von der Leyen bukásáról, sokkal inkább Brüsszel jövőbeli irányáról szól majd – béke vagy háborús folytatás, gazdasági pragmatizmus vagy ideológiai kényszerpálya között.

Nyitókép: Mads Claus Rasmussen / AFP