A brit közvélemény nyomása alatt a kormány és az ellenzék is szigorításokat ígér, de a látványos tervek rendre megbicsaklanak.
Egy szomáliai menedékkérő könyörög a brit hatóságoknak, hogy toloncolják vissza hazájába, mert szerinte veszélyesebb az angliai Nuneatonban maradni, mint a polgárháború sújtotta Szomáliában – számolt be a Daily Mail.
A Warwickshire megyében található kisvárosban az elmúlt hetekben kiéleződtek az indulatok, miután két afgán menedékkérőt letartóztattak egy 12 éves kislány szexuális zaklatásának gyanújával.
Az eset nyomán bevándorlásellenes tüntetések söpörtek végig a településen. A városban néhány éve még alig akadt menekült, ma már 247-en élnek a kisvárosban.
Bár nincs menekültszálló Nuneatonban, a lakhatási válsággal küzdő helyiek így is tiltakoznak a jelenlétük ellen. A feszültséget tovább fokozta egy televíziós interjú, amelyben egy helyi vállalkozót rasszista szitkokkal illettek járókelők, miközben a kamerák forogtak.
Yusuf, egy 50 éves szomáliai férfi két évtizede érkezett az Egyesült Királyságba, ám munkavállalási engedélyét elvesztette egy „súlyos” bántalmazási ügy miatt.
Azóta öt hónapja könyörög a belügyminisztériumnak, hogy küldjék haza.
Ez az ország nem biztonságos, de az én országom (Szomália) most biztonságos – vissza akarok menni”
– mondta a brit sajtónak, annak ellenére, hogy Szomáliában 1991 óta tart a polgárháború.
A feszültség nemcsak a bevándorlók számából fakad: egy 32 éves helyi üzletembert, Zahint is nyíltan megtámadtak a kamerák előtt. Egy nő és társai gyerekekkel vonultak a háttérben, majd rasszista szitkokat kiabáltak, köztük azt, hogy a bevándorlók megerőszakolják a gyerekeket.
A helyi politikában is megjelent a téma: George Finch, a reformpárti megyei tanácsos szerint hiba a menedékkérőket lakóházakba telepíteni, ő inkább használaton kívüli katonai bázisokon helyezné el őket.
Sokan ugyanakkor nem mernek nyíltan véleményt mondani, nehogy rasszistának bélyegezzék őket.
Az idősebb generáció egy része viszont nyíltan panaszkodik, hogy miközben fiatal angol párok lakáshoz jutni sem tudnak, a menedékkérők lakhatást kapnak.
A feszültség közepette a brit kormány és az ellenzék is új intézkedésekkel próbál reagálni a közvélemény nyomására. A munkáspárti belügyminiszter, Yvette Cooper szigorításokat jelentett be a családegyesítésben, miközben Sir Keir Starmer gyorsítaná a menekülthotelek bezárását.
Ugyanakkor kínos kudarc, hogy a nagy csinnadrattával beharangozott francia–brit „egy be, egy ki” megállapodás keretében eddig egyetlen csónakos migránst sem küldtek vissza Franciaországba. A kormány szerint a folyamat beindult, de az első visszatoloncolásokra csak a hónap végén kerülhet sor.
Ezt is ajánljuk a témában
Tíz évvel ezelőtt hazánkat Európa mehurcolta, mert lezárta a déli határát. Akkor mindenki „embertelennek” nevezett minket – ma ugyanazok az országok kerítést építenek, határt zárnak és menekültkvótákat utasítanak vissza. Íme a 2015-ös migrációs válság története – magyar szemmel.
Nyitókép: Daily Mail
Muszlim képviselő küldené el a belgákat saját hazájukból.
„Vannak kulturális gettóink a városban” – mondta Alain Hutchinson.
A számok alapján egyértelműen a magyar miniszterelnöknek lett igaza.
2015 nyárutóján egész Európát megdöbbentette és megbénította a dél felől érkező migránstömeg. A helyzet történelmi és mentális fordulóponttá vált, átszabta a kontinens politikáját is.
Nyolcéves svéd kisfiút vetkőztetett le és csicskáztatott egy szomáliai migráns.
A jelentésből az is kirajzolódik, hogy nem hazánk az egyetlen uniós ország, amely úgy gondolja, Ukrajna csatlakozása inkább hátrányt jelentene a közösség számára.
Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint a mai politikai törésvonalak már nem a bal- és jobboldal között húzódnak.
Schneller Domonkos szerint rosszul minősítik a gázolás esetét az ügyészek.
