Az új moldáv kormánynak is csak Orbán jut az eszébe

Cristina Gherasimov moldáv uniós csatlakozási főtárgyaló és helyettes miniszterelnök hétfőn a Politicónak nyilatkozva sürgette az EU vezetőit, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy Moldova – és Ukrajna – 2030-ig teljes jogú tagja lehessen az Európai Uniónak, Magyarország ellenérzései ellenére. Gherasimov hangsúlyozta, a két ország számára megfogalmazott 2030-as csatlakozási ígéret teljesítésére „mostantól ketyeg az óra”. „Az idei választásokon Moldova ismét egyértelműen kifejezte elkötelezettségét az európai jövő iránt, és bizalmát az EU-ba helyezte” – mondta. „Most az EU-n a sor, hogy viszonozza ezt a bizalmat. Az EU hitelessége forog kockán Moldovában, egy olyan országban, amely újra és újra Európát választotta, legutóbb a vasárnapi választásokon is” – fogalmazott Gherasimov.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn az X-en gratulált Moldovának a választási eredményhez:

– írta.

Az EU-csatlakozás kérdése kiemelt szerepet kapott a vasárnapi moldáv parlamenti választásokon, ahol a kormányzó Akció és Szolidaritás Párt (PAS) több mint 50 százalékos támogatottságot szerzett. Gherasimov szerint „más országok” – utalt Magyaroroszágra – tanulhatnának Moldova egységéből, amelynek uniós csatlakozása szerinte az EU-t „erőssé és globális szereplővé” tenné. „Amikor az egyik tagállam habozik, az egész unió megszenvedi ennek következményeit” – fogalmazott. Hozzátette: „Fontos, hogy megoldás szülessen, függetlenül attól, hogy ez jelenleg milyen formát ölt. Reméljük, hogy az EU elegendő egységet mutat egy olyan döntéshez, amely feloldja a patthelyzetet, és lehetővé teszi az új csatlakozási fejezetek megnyitását.” 

Gherasimov szerint az EU-nak gyorsan kell cselekednie, hogy kihasználja a választási eredmények által teremtett történelmi lendületet a bővítési folyamatban.

A Politico kiemelte Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerepét, aki többször kijelentette, hogy nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, mert az szerinte tönkretenné az uniót.

de addig is jelentős előrelépésre van szükség a kulcsfontosságú reformokban a bővítési folyamat előmozdításához.

Brüsszel szerint Moldova Európát választotta

A moldáv választási eredményeket sokan előre egy EU-barát győzelemként könyvelték el a hatóságok előkészítő intézkedései miatt. A Moldovai Központi Választási Bizottság (CEC) a választások előtt több mint 30 nemzetközi szervezet és 50 országból érkező 120 megfigyelő akkreditációját utasította el, köztük az EBESZ-be jelölt orosz szakértőket is.

Emellett több „oroszbarát” pártot kizártak a választásból.

• Szeptember 26-án, két nappal a választások előtt a Moldova Szíve pártot 12 hónapra felfüggesztették egy bírósági döntés alapján, miután tagjait pénzmosással és illegális kampányfinanszírozással vádolták.
• Ugyanezen a napon a CEC kizárta a Nagy Moldova pártot, amelyet Victoria Furtuna vezetett, külföldi finanszírozás és a korábban betiltott ȘOR párthoz való kapcsolatok miatt.
• A ȘOR pártot, amelyet a száműzött üzletember, Ilan Shor vezetett, 2023 júniusában az alkotmánybíróság oszlatta fel korrupcióval és „Moldova szuverenitásának veszélyeztetésével” vádolva.

Az idén nyáron elfogadott új törvények pedig azt is lehetővé tették a kormánynak, hogy a betiltott pártok „utódszervezeteit” is törölje a szavazólapról, és tagjaikat öt évre eltiltsa a hivatalviseléstől. A Velencei Bizottság és az EBESZ figyelmeztetett, hogy az ilyen átfogó kizárások sérthetik az alapvető politikai jogokat.  

A brüsszeli hivatalnokok azonban üdvözölték, hogy Moldova „Európát, demokráciát, szabadságot” választott, és az országot „siker történetnek” nevezte. Az EU illetékesei ugyanakkor Moszkvát vádolták a választásokba való „mély beavatkozással”, beleértve a dezinformációt és az illegális kampányfinanszírozást.

Nyitókép forrása: Elena COVALENCO / AFP

***