Meglepő fordulatot mutatnak a számok: az európaiak szerint nem a gazdaság, hanem a biztonság a legfontosabb az EU jövője szempontjából.
Az Európai Unió globális befolyásának erősítésében a védelem és biztonság számít a legfontosabb prioritásnak az európaiak többsége szerint – derül ki az Eurobarometer 2025 tavaszi felméréséből, amelynek eredményeit ma hozták nyilvánosságra.
A válaszadók 37 százaléka jelölte meg ezt első helyen, míg a versenyképesség, gazdaság és ipar 32 százalékkal, az energiafüggetlenség, erőforrások és infrastruktúra pedig 27 százalékkal következett a listán.
A védelem és biztonság 13 tagállamban – köztük Franciaországban, Németországban és Lengyelországban – bizonyult a legfontosabb szempontnak.
Tíz országban, például Olaszországban és Görögországban, a gazdasági és ipari versenyképesség került az első helyre.
Szlovéniában, Szlovákiában és Romániában az élelmiszer-biztonság és a mezőgazdaság vezette a prioritások listáját, míg Spanyolországban az oktatás és kutatás, Svédországban és Máltán pedig a demokrácia és az emberi jogok védelme kapta a legtöbb szavazatot – írja az Euronews.
A felmérésből az is kiderült, hogy a lakosság 41 százaléka szerint az Európai Parlamentnek elsősorban az inflációval és a megélhetési költségek emelkedésével kell foglalkoznia.
Ezt a védelem és biztonság (34 százalék), valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (31 százalék) követi.
A közvélemény-kutatás pozitív elmozdulást mutat az EU megítélésében: 52 százalék kedvezően vélekedik az Unióról, ami az elmúlt két évtizedben mindössze harmadszor fordul elő.
Az uniós tagság előnyeit a megkérdezettek 73 százaléka ismeri el, legfőképp a békét és biztonságot (37 százalék), illetve az országok közötti jobb együttműködést (36 százalék) emelve ki.
Kilencből tíz válaszadó szerint a tagállamoknak nagyobb egységet kellene mutatniuk a globális kihívások kezelésében, és 68 százalék erősebb uniós szerepvállalást vár a polgárok védelmében.
Az optimizmus szintje is emelkedett: a válaszadók 66 százaléka derűlátó az EU jövőjét illetően, a fiatalok körében pedig még magasabb, 72 százalékos az arány.
Ezt is ajánljuk a témában
Tíz évvel ezelőtt hazánkat Európa mehurcolta, mert lezárta a déli határát. Akkor mindenki „embertelennek” nevezett minket – ma ugyanazok az országok kerítést építenek, határt zárnak és menekültkvótákat utasítanak vissza. Íme a 2015-ös migrációs válság története – magyar szemmel.
Nyitókép: JENS BUTTNER / AFP
A jelentésből az is kirajzolódik, hogy nem hazánk az egyetlen uniós ország, amely úgy gondolja, Ukrajna csatlakozása inkább hátrányt jelentene a közösség számára.
„Ezek lennének az új lengyel elnök külpolitikájának prioritásai?” – tette fel a kérdést a szakértő.
Marta Kos szerint a bővítés kulcsfontosságú biztonsági garancia, ezért új módszerekkel segítenék elő Ukrajna és más országok csatlakozását, még ebben a ciklusban.
Tanulságos eredmények.
Véleménye szerint, Magyar Péter mindenkihez szólni szeretne, pártjának közleményeiben megjelennek a divatosnak tekinthető zsargonszavak is, de megannyi elem toxikus légkörre utal.
Húsz év után van újra világklasszis versenyzőnk a királykategóriában.
A legújabb frontvonal Európában nem katonai, hanem politikai! A tét nem kisebb, mint az ország EU-csatlakozása. Barabás T. János volt diplomata szerint a Kreml mindent bevet majd ennek megelőzésére.
A mongol kutató úgy véli, az eredmények fontosak lesznek a mongolok, az európai hunok, a magyarok ősei, valamint a mai mongolok közötti genetikai kapcsolat és rokonság meghatározásában.
