Az emberek szerint az Európai Bizottság tehetetlensége megalázza a kontinenst.
A Cluster17 által 2025 szeptemberében készített Európai Közvélemény-barométer szerint az európaiak jelentős része megalázónak tartja az EU és az Egyesült Államok között nyáron megkötött vámegyezményt, és bizalmi válság alakult ki az Európai Bizottság, különösen annak elnöke, Ursula von der Leyen iránt. A Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban és Lengyelországban végzett, több mint 5300 fő részvételével készült reprezentatív felmérés a megállapodás megítélését, az EU-vezetés teljesítményét, valamint az európaiak Donald Trumppal és az Egyesült Államokkal szembeni stratégiai elvárásait vizsgálta.
A kutatás szerint a válaszadók 71%-a hallott a vámegyezményről, különösen Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban magas az ismertség, míg Lengyelországban alacsonyabb. Az európaiak 52%-a megalázónak érzi az alkut, ez az érzés Franciaországban a legintenzívebb (65%).
A megkérdezettek 77%-a úgy véli, hogy az Egyesült Államok profitál a megállapodásból, míg csupán 2% gondolja, hogy az EU nyert rajta.
A legnagyobb veszteseknek az európai vállalatokat tartják (42%), és 68% negatívan ítéli meg az amerikai fegyvervásárlási kötelezettséget is.
Az Európai Bizottság és annak elnöke, Ursula von der Leyen iránti bizalom jelentősen megingott a felmérés szerint. A válaszadók 75%-a szerint von der Leyen rosszul védte Európa érdekeit a tárgyalások során, 72% nem bízik benne gazdasági ügyekben,
és 60% támogatná a lemondását.
Ez a szám Franciaországban kiugróan magas, 70%, míg Lengyelországban a legalacsonyabb, 48%. A felmérés szerint az európaiak 61%-a az Európai Bizottságot okolja a kedvezőtlen megállapodásért.
A megkérdezettek 41%-a úgy véli, hogy egy politikai típusú vezető, például a Michel Barnier-modell alapján, hatékonyabban képviselné az EU-t a Donald Trumppal folytatott tárgyalásokon, míg 25% maradna a technokrata megközelítésnél (például Maroš Šefčovič). A bizonytalanok aránya 34%, Lengyelországban különösen magas ez az érték.
Franciaország, Olaszország és Németország egyértelműen politikai tárgyalót preferál, míg Spanyolország megosztott.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha a tagállamok továbbra is halogatják a döntéseket, hamar bezárulhat az a szűk időablak, amikor Európa még képes lehet saját jövőjét alakítani.
Az Egyesült Államok által támasztott gazdasági és energetikai feltételeket – 600 milliárd dolláros európai befektetést és 750 milliárd dolláros energiaimportot 2028-ig – a válaszadók 76%-a ellenzi, különösen Franciaországban (81%) és Németországban (81%). Lengyelország kivétel, ahol a vélemények megosztottak (51% ellenzi). A felmérés szerint az európaiak 70%-a kész lenne bojkottálni az amerikai termékeket, Franciaországban ez az arány 83%.
Donald Trump megítélése rendkívül negatív:
Az EU jelenlegi, Trumppal szembeni hozzáállásával a válaszadók 77%-a elégedetlen.
A kívánt stratégiát illetően
Az EU-ban maradás támogatottsága a vizsgált országokban átlagosan 70 %, Franciaországban csak 61% maradna az unióban, és a megkérdezettek 38% fontolná meg a kilépést, ha az EU nem képes megvédeni érdekeiket.
A kutatás rávilágít az európaiak erős elégedetlenségére és a határozottabb politikai képviselet iránti igényre. A válaszadók 71%-a támogatja a GAFAM-adót, amely az amerikai techóriások (Google, Apple, Facebook, Amazon, Microsoft) megadóztatását célozza. A felmérés szerint az európaiak egyértelműen elutasítják az Egyesült Államok gazdasági és energetikai nyomását, és erősebb, politikailag karizmatikus vezetést várnak az EU-tól a jövőbeli tárgyalásokon. A kutatás egyértelmű üzenete, hogy az európai közvélemény erősebb, önérvényesítő Európát kíván, amely képes megvédeni gazdasági és politikai érdekeit a globális színtéren.
Nyitókép forrása: Gints Ivuskans / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Nagy reményeket fűz hozzá.
***
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Lehet, jobban járna a miniszterelnök, ha nem próbálná meg eltávolítani a hivatalából Sulyok Tamást.
Tényi István mindent megtett az ügy érdekében.
Nagyon komoly veszélyre hívta fel a figyelmet Sulyok Tamás.
A vasárnap politikai csatározásokat, nemzetközi botrányokat és rendkívüli jelenségeket is tartogatott.
A New York Times szerint az elnök továbbra is rendkívül erős befolyással rendelkezik a Republikánus Párt bázisában, de ez önmagában nem garantálja a republikánus sikert novemberben.
Kolumbia geopolitikai orientációjáról, valamint a drogkartellek és fegyveres csoportok elleni fellépés módjáról és Gustavo Petro szélsőbaloldali politikájáról is szól a vasárnapi voksolás.
A kamasz- és fiatal felnőttkor legmeghatározóbb időszakáról jelent meg kötet.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint Ukrajna szándékosan mért csapást arra az iskolára, ahol kiskorúak is tartózkodtak.
