Elfogadhatatlan, hogy Ukrajna soron kívül lépjen be az unióba! – Andrej Babiš a Mandinernek

A volt cseh miniszterelnökkel a CPAC Hungaryn beszélgettünk a politikába való visszatéréséről, Ukrajna helyzetéről és arról, miben mutat példát Magyarország.

A politikus szerint irreális a döntés.
A cseh közvélemény-kutatások éllovasa, Andrej Babiš elutasítja a védelmi kiadásoknak a GDP 5 százalékára emelését, ha megnyeri a következő választást.
A milliárdos volt kormányfő, akinek euroszkeptikus ANO ellenzéki pártja a legnépszerűbb a parlamenti választások előtt, a Financial Timesnak adott interjúban elmondta, hogy továbbra is csodálja Trumpot, de a hazai szociális kiadásokat részesítené előnyben.
Én a cseh emberekért dolgozó politikus vagyok, nem vagyunk alárendeltek, és talán valakinek el kellene magyaráznia Trumpnak, hogy az 5 százalék nem reális”
– mondta. „Ha Trump azt mondja, hogy ugorjak ki az ablakon, nem fogok ugrani” – tette hozzá.
Babiš azt is kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin „óriási hibát” követett el Ukrajna megtámadásával, de az orosz fenyegetést szerinte eltúlozzák az európai politikusok.
Nem igazán félek Putyintól, mert már most erősek vagyunk”
– mondta. „Azt mondjuk, hogy Putyin, akinek a katonai költségvetése 13-szor kisebb, mint a NATO-é, képes lenne bármit is tenni ellenünk, amikor szerencsére még Ukrajnában sem képes 1 kilométert előrehaladni?” – fogalmazott.
Babiš közölte, ha megnyeri a választásokat, nem szállítana további repülőgépeket és fegyvereket Ukrajnának, és leállítaná a Csehország által kezdeményezett, Kijevnek harmadik országoktól lőszert vásárló programot.
Petr Fiala korábban a Financial Timesnak azt mondta: „Babiš egyértelműen Vlagyimir Putyint segíti.”
Babiš erre így reagált: „Azt mondani, hogy Putyint segítem, valódi hazugság. Soha nem beszéltem Putyinnal, politikusként soha nem jártam Oroszországban, de Fiala most erre építi a kampányát, hogy én Oroszország-párti vagyok.”
Fiala múlt hónapban a NATO-szövetségesekkel megállapodott a jelenlegi 2 százalékos cél több mint kétszeresére emeléséről. Ha Babiš megnyeri a választásokat és felrúgja ezt a döntést, Csehország lenne a második ország Spanyolország után, amelynek miniszterelnöke, Pedro Sánchez szintén elutasította a célt, mondván, hogy meg akarja védeni a spanyol jóléti államot. A cseh állam adóssága tavaly év végén a GDP 43 százalék volt, ami körülbelül fele az EU 81 százalékos átlagának az Eurostat szerint.
A volt cseh kormányfő azzal érvelt, hogy az adófizetők pénzét jobban is ellehetne költeni, mint fegyverarzenálok felhalmozására. „A világ most rekordszintű összegeket költ fegyverekre, de a NATO alapokmányában kilencszer szerepel a béke szó” – mondta. „Pedro Sánchez igazat mond, amikor azt állítja, hogy a szociális rendszernek van szüksége a pénzre” – tette hozzá.
Egy cseh felsőbíróság múlt hónapban hatályon kívül helyezte a Babiš korábbi felmentését, és újranyitott azt az uniós támogatásokkal kapcsolatos ügyet, amelyben „csalással” vádolják a politikust. Babiš tagadja a vádakat, és „ ostobaságnak” nevezte az ügyet, amellyel szerinte a választáson való elindulását akarják ellehetetleníteni politikai ellenfelei – hasonlóan Marine Le Pen-hez.
Nyitókép forrása: Földházi Árpád/Mandiner
Ezt is ajánljuk a témában
A volt cseh miniszterelnökkel a CPAC Hungaryn beszélgettünk a politikába való visszatéréséről, Ukrajna helyzetéről és arról, miben mutat példát Magyarország.
***