Ezek az anyagok – hasonlóan a fentanilhoz – rendkívül erősek és kis mennyiségben is halálosak lehetnek. Az EU korai figyelmeztető rendszere (EWS) 2023-ban 47 új szert azonosított, köztük számos nitazént, amik Európában már több halálesetet is okoztak. Románia ebben a kérdésben jelentős hátrányban van: az országban jelenleg nincs jól működő EWS-rendszer, a szennyvíz-alapú elemzés (wastewater analysis) sem épült ki (ami pl hazánkban hosszú évek óta jól működik és nagyon fontos mérőszámokat ad a szakembereknek), így nehéz pontosan látni, hogy milyen anyagok vannak jelen a lakosság körében. A román kormány 2022-ben fogadta el a legújabb, 2022–2026 közötti időszakra vonatkozó nemzeti drogstratégiát. Ennek célja, hogy 2026-ra a fiatalok éves kábítószer-használata 10 százalék alá, havi használata pedig 5 százalék alá csökkenjen.
A cél ambiciózus, de a végrehajtás komoly akadályokba ütközik. A digitális prevenciós programok gyerekcipőben járnak, míg a fiatalok elérése a közösségi médiában alig kontrollált.
A droghelyzet Romániában ma már nem csak a „szociális peremhelyzetűek” problémája – írja az Intézet. A számok azt mutatják, hogy egyre szélesebb társadalmi rétegek érintettek, különösen a fiatalok. Az állam válasza egyelőre nem képes lépést tartani a trendekkel – pedig az idő sürget. A szerhasználat ugyanis már nem csak egyéni tragédia, hanem strukturális kihívás is: az egészségügynek, az oktatásnak és a rendvédelemnek egyszerre kell reagálnia. Ennek tükrében is értékelendő az, hogy a magyar kormány kitart a zéró tolerancia elve mellett és minden eszközzel érvényesíti is azt. Ugyanis Romániában is eljöhet az a pont, ahonnan már nagyon nehéz a folyamatokat visszafordítani, és még ha megoldható is, akkor is aránytalanul nagy terheket ró a gazdaságra, amit nem biztos, hogy ki tudnak termelni.
A nyitókép illusztráció. Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP