A rendelkezésre álló megbízható statisztikák és kutatások alapján a kárpátaljai magyarság létszáma jelentős mértékben visszaesett az orosz–ukrán háború kitörése óta.
Arra a kérdésre, hogy a trianoni békediktátum következtében hazánkból kiragadott országrészek közül melyik az, ahol az elmúlt bő száz esztendő alatt – az etnikai arányokat figyelembe véve – leginkább csökkent a magyar lakosság száma, kevesen tudják a választ.
A horvátországi magyarság az, amely a legnagyobb veszteségeket könyvelheti el,
pontosabban ez az a régió, ahol mi, magyarok a legnagyobb károkat szenvedtük el. Mi ennek az oka?
Alapvetően az 1920 utáni időszak sem volt leányálom, de a rendszerváltoztatás utáni idő komoly „haláltusát” eredményezett. A délszláv háború (1991–1995) idején a horvátországi magyar közösség létszáma jelentősen csökkent, főként az általános háborús helyzet, az etnikai feszültségek, valamint az elvándorlás miatt. Pontos számadatokat nehéz megadni, de a népszámlálási adatok alapján becsülhető a csökkenés mértéke. Íme a statisztikai adatok:
az 1991-es népszámlálás szerint Horvátországban 22 355 magyar élt, 2001-re ez a szám 16 595 főre csökkent.
Ez azt jelenti, hogy a magyarság száma közel 5 760 fővel, vagyis kb. 25,8%-kal esett vissza a háború kirobbanását követő tíz évben. Fontos megjegyezni, a csökkenés nem kizárólag a háború következménye volt, hanem az azt követő gazdasági nehézségeké, a kivándorlásé, valamint az asszimilációé is. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a horvátországi magyarok főként Kelet-Szlavóniában, Baranyában és a Drávaszögben élnek, ahol
intenzívebb volt a háborús tevékenység, különösen Vukovár környékén.
No de hogy jön ide az orosz–ukrán háború? Történészként – s úgy, hogy a kutatásaim alapján egyre inkább vagyok meggyőződéssel afelől, hogy minden történelmi esemény egyik legmeghatározóbb alakítója a demográfia – ijesztő hasonlóságokat vélek felfedezni a délszláv- és az orosz–ukrán háború között, ami az etnikai összetételre vonatkozó következményeket illetti.
Mit tudunk a kárpátaljai magyarok számarányát illetően?
A rendelkezésre álló megbízható statisztikák és kutatások alapján a kárpátaljai magyarság létszáma jelentős mértékben visszaesett az orosz–ukrán háború kitörése óta.
A 2001-es ukrán népszámlálás szerint a kárpátaljai magyarság létszáma 151 500 fő volt, ami a régió teljes lakosságának kb. 12,1%‑át jelentette. A magyarság létszáma 2021-re kb. 110 000 főre csökkent (mintegy 25–30% esés a 2001‑es adathoz képest). A folyamat a 2022–2023-as migráció és elvándorlás nyomán tovább gyorsult: 2023 márciusára a magyarság létszáma kb. 75 000–85 000 főre csökkent, becslések szerint jelenleg kb. 80 000 fő.
Ez, akárhogy is nézzük, kb. 45–55 %-os csökkenés.
Kísérteties a hasonlóság a kárpátaljai magyarok helyzete és a horvátországi magyarság délszláv háború okozta állapota között. Újabb bizonyíték ez arra, amit régóta állítok: tévedett Hérakleitosz, és bizony lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. Sajnos! S bár az orosz–ukrán háborúnak ezer árnyoldala van, mint Trianon kutató – s egyben határon túli magyar – azt gondolom, talán ez az egyik legkétségbeejtőbb következménye.
Továbbá, a fentieket olvasva, joggal teheti fel az Olvasó a kérdést:
Hogyan lehet az, hogy 2001 óta nem volt Ukrajnában népszámlálás?
Nos, a következő a helyzet, a „válasz”. Ukrajnában 2001 óta valóban nem tartottak újabb teljes körű népszámlálást, és ennek több, egymással „összefüggő” oka van. Politikai, gazdasági és társadalmi jellegűek is.
Az alábbiakban összefoglalhatóak a legfőbb okok:
1) Egy országos népszámlálás rendkívül drága. Ukrajna a 2000-es évek eleje óta gyakori gazdasági válságokkal, politikai instabilitással és forráshiánnyal küzd.
2) A 2010-es és a 2020-as évek elején többször elhalasztották a népszámlálást anyagi okok miatt. Például a 2020-ra tervezett népszámlálást a költségvetés és az államháztartási megszorítások miatt elhalasztották 2023-ra, de végül azt sem tartották meg.
3) Politikai instabilitás és háborús környezet. 2014-ben az orosz annexió (a Krím elfoglalása) és a kelet-ukrajnai háború újabb akadályokat jelentett: nem lehetett volna teljes országos népszámlálást tartani, mert nagy területek nem álltak Kijev irányítása alatt. 2022 óta az orosz–ukrán háború miatt a lakosság folyamatosan mozog, belső menekültek milliói költöztek el, és sokan hagyták el az országot is. Emiatt a népszámlálás technikailag is kivitelezhetetlen.
4) Társadalmi és etnikai érzékenység. Egy népszámlálás politikailag kényes kérdéseket is felvet, főként: a nemzeti kisebbségek (pl. magyarok, románok, oroszok) arányának meghatározása, a nyelvhasználat, állampolgárság, kettős identitás kérdései. Ebből kifolyólag a kormány gyakran elkerülte a népszámlálást, mivel az adatok politikai feszültségeket gerjeszthettek volna belföldön és nemzetközi szinten is.
5) Technológiai átmenet – digitális népszámlálás terve. 2020-ban a kormány bejelentette, hogy a következő népszámlálást már digitálisan, tabletekkel és big data módszerekkel kívánja elvégezni. Egy 2020-as próbafelmérés (pilot census) zajlott le, de országos szinten nem vezették be. 2021-ben Ukrajna és az Egyesült Államok (a Google és az Apple segítségével) együttműködést jelentett be a 2023-as digitális népszámlálásra, de a háború keresztülhúzta ezt is.
Zárásképp már csak egy költői kérdésem van.
Mindezeket figyelembe véve kell-e olyan ország az Európai Unióba, amelyik nem tudott vagy nem mert egy népszámlálást végrehajtani 2001 óta?
(Nyitókép: Mandiner grafika, eredeti forrása: FORTEPAN/Horváth József)
Ezt is ajánljuk a témában
Félelem lengi be a régiót, ahol hol a náci, hol a szovjet kommunista titkosszolgálathoz hasonlítják az „embervadász” brigádok, vagyis a toborzók munkamódszereit. S ahol nem tudhatod, mikor kopogtatnak be éppen hozzád.
***
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Az ukránbarát lapok újságíróit skanzenutakra viszik a frontra és a hadifogolytáborokba, és láss csodát, mindig akad valaki, aki a bátrak bátraként nevét vállalva felmondja nekik a kormánypropagandát.
Andrij Szibiha írásában hosszan bizonygatta, hogy Ukrajna EU-csatlakozása Magyarország nemzeti és biztonsági érdekeit szolgálja.
Több száz teherautó torlódott fel a Lengyelországba való belépésre várva.
Mindezt Szerhij Szidorenko ukrán újságíró mondta el.
Egy bedrogozott hajléktalan az elkövető.
Az ukrán elnök szerint Putyinnak kellene Kijevbe jönnie.
Újabb törvénymódosításon háborodtak fel az ukránok.
A szombaton nyilvánosságra hozott első vizsgálati eredmények szerint a baleset „a mintegy óránkénti 60 kilométeres sebesség mellett történt”.
Ezért nem ünnepelte meg Heimir Hallgrímsson a bravúros pontszerzést.
