1) Egy országos népszámlálás rendkívül drága. Ukrajna a 2000-es évek eleje óta gyakori gazdasági válságokkal, politikai instabilitással és forráshiánnyal küzd.
2) A 2010-es és a 2020-as évek elején többször elhalasztották a népszámlálást anyagi okok miatt. Például a 2020-ra tervezett népszámlálást a költségvetés és az államháztartási megszorítások miatt elhalasztották 2023-ra, de végül azt sem tartották meg.
3) Politikai instabilitás és háborús környezet. 2014-ben az orosz annexió (a Krím elfoglalása) és a kelet-ukrajnai háború újabb akadályokat jelentett: nem lehetett volna teljes országos népszámlálást tartani, mert nagy területek nem álltak Kijev irányítása alatt. 2022 óta az orosz–ukrán háború miatt a lakosság folyamatosan mozog, belső menekültek milliói költöztek el, és sokan hagyták el az országot is. Emiatt a népszámlálás technikailag is kivitelezhetetlen.
4) Társadalmi és etnikai érzékenység. Egy népszámlálás politikailag kényes kérdéseket is felvet, főként: a nemzeti kisebbségek (pl. magyarok, románok, oroszok) arányának meghatározása, a nyelvhasználat, állampolgárság, kettős identitás kérdései. Ebből kifolyólag a kormány gyakran elkerülte a népszámlálást, mivel az adatok politikai feszültségeket gerjeszthettek volna belföldön és nemzetközi szinten is.
5) Technológiai átmenet – digitális népszámlálás terve. 2020-ban a kormány bejelentette, hogy a következő népszámlálást már digitálisan, tabletekkel és big data módszerekkel kívánja elvégezni. Egy 2020-as próbafelmérés (pilot census) zajlott le, de országos szinten nem vezették be. 2021-ben Ukrajna és az Egyesült Államok (a Google és az Apple segítségével) együttműködést jelentett be a 2023-as digitális népszámlálásra, de a háború keresztülhúzta ezt is.