Íme, Donald Trump nagy bejelentése: Izrael elfogadta a gázai tűzszünet feltételeit

Az amerikai elnök úgy tűnik, ezt is megoldotta.

A brazilok is beszóltak a NATO-nak a BRICS-csúcson.
A NATO a globális fegyverkezési versenyt segíti elő azzal a döntésével, hogy tagországai néhány éven belül a GDP 5 százalékára tervezik növelni védelmi kiadásaikat – jelentette ki vasárnap Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök.
A politikus erről a BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, Indonézia, Egyiptom, Irán, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek) állam-, illetve kormányfőinek Rio de Janeiróban tartott kétnapos csúcstalálkozójának megnyitóján beszélt.
„A világ a második világháború vége óta nem látott, példátlan számú fegyveres konfliktussal kénytelen szembe nézni.
A NATO nemrég hozott döntése a fegyverkezési versenyt segíti elő”
– húzta alá a brazil elnök.
Mint mondta,
a NATO-tagországoknak könnyebb „előteremteni a GDP 5 százalékát katonai kiadásokra”, mint kiutalni a GDP korábban ígért 0,7 százalékát a fejlődő országoknak.
„Sokkalta könnyebbé vált forrásokat irányítani a háborúk fenntartásába, mint befektetni a béke elérésébe” – állapította meg Lula da Silva.
A brazil államfő beszédében párhuzamot vont az el nem kötelezett országok mozgalmával a hidegháború idején. „A BRICS az el nem kötelezett országok mozgalmának örököse” – jelentette ki.
Felhívta a figyelmet egyben arra, hogy
a BRICS tagországok a világ lakosságának több mint felét, és gazdasági erejének 40 százalékát képviselik.
A brazil elnök egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy „ne maradjon közömbös” az Izrael által a Gázai övezetben elkövetett, Lula által népirtásnak nevezett cselekményekkel szemben, miközben Dohában tárgyalások indulnak a tűzszünetről.
„Abszolúte semmi sem igazolja a Hamász által elkövetett terrorcselekményeket. De nem maradhatunk közömbösek az Izrael által Gázában elkövetett népirtás, az ártatlan civilek lemészárlása és a kiéheztetés háborús fegyverként való alkalmazása iránt sem” – mondta.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai elnök úgy tűnik, ezt is megoldotta.
Felszólította egyben az ukrajnai konfliktus szereplőit, hogy mélyítsék el a közvetlen párbeszédet a tűzszünet, illetve a tartós rendezés érdekében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki videokapcsolaton keresztül szólt a csúcstalálkozó résztvevőihez, megjegyezte, hogy a BRICS egyre több hasonlóan gondolkodó országot vonz a globális Dél és Kelet soraiból.
Úgy fogalmazott, hogy az egyenlőségen és partnerségen alapuló társulás hangja egyre hangosabban szólal meg a világ porondján.
Kifejtette azon véleményét is, hogy a globalizáció liberális modellje leáldozóban van.
Narendra Modi indiai kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy az új országok csatlakozása a BRICS-hez mutatja a szervezet képességét arra, hogy az idők követelményeinek megfelelően tudjon változni.
Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök azt emelte ki, hogy a világ mélyreható változásokon megy keresztül,
ami a BRICS-országok aktívabb részvételét igényli a globális kihívások kezelésében.
„A globális – politikai, gazdasági, technológiai és környezeti – dinamika drámai változásának vagyunk tanúi” – hangsúlyozta. „Ezek a változások egyszerre hoznak új lehetőségeket és növelik a bizonytalanságot.
A régi intézmények nem képesek megbirkózni a meglévő konfliktusokkal és az új fenyegetésekkel.
A BRICS létfontosságú szerepet játszik ebben a változó környezetben, és a BRICS hangjának hangosabbá kell válnia a világban” – tette hozzá.
Ramaphosa megjegyezte, hogy a BRICS befolyása a világban növekszik. „A BRICS egyre erősebben alakítja a fejlődésről, a többpólusú kormányzásról és a biztonságról szóló globális vitát” – mondta a dél-afrikai elnök.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Alekszandr Nyemenov