„Ne álljatok egyik oldalra sem!”– John Mearsheimer tanácsa Magyarországnak

John Mearsheimer, a nemzetközi kapcsolatok egyik legismertebb és legmegosztóbb gondolkodója, az offenzív realizmus atyja szerint a liberális világrend véget ért, a nagyhatalmak rivalizálása visszatért – csak most még veszélyesebb formában. A Budapest Global Dialogue megnyitóján világossá tette: a jövő nem a békés együttműködésé, hanem a bizonytalanságé, a versenyé, és azoké az államoké, akik képesek jó viszonyt ápolni mindenkivel, miközben senkinek nem kötelezik el magukat.

Aki szereti a világpolitikát rózsaszín szemüvegen keresztül nézni, az nem John Mearsheimer előadásait szokta hallgatni. A chicagói egyetem professzora, a nemzetközi kapcsolatok realista iskolájának zászlóvivője már évtizedek óta azt hirdeti: az államok nem barátkoznak, hanem érdekeik mentén cselekszenek, és ha ütköznek az érdekek akkor előbb-utóbb versengés, sőt háború jön.

A gondolkodó a Magyar Külügyi Intézet társszervezésében megrendezett konferencia alatt adott interjút Mandinernek. Az üzenete egyértelmű és dermesztő volt:

Mearsheimer szerint 2017-ben véget ért az Egyesült Államok egyeduralma, és ezzel lezárult az úgynevezett liberális világrend időszaka. Azóta három nagyhatalom dominálja a geopolitikai terepet: az Egyesült Államok, Kína és Oroszország.

„A legerősebb továbbra is az USA, de Kína már egyenrangú kihívó, míg Oroszország gyengébb, de még mindig nagyhatalom” – mondja. És épp ez a háromszög az, ami szerinte robbanásveszélyes.

Sokkal kevésbé kiszámítható, mint a hidegháborús amerikai–szovjet versengés. A bipoláris világ strukturálta a konfliktust, de most sokkal nehezebb lesz kontrollálni a hatalmi harcokat” – véli a politológus.

Mi lesz Magyarországgal? 

A beszélgetés során felmerült Magyarország helyzete is. Mearsheimer szerint az hogy egy tízmilliós ország összekötő lehetne két nagyhatalom között, az romantikus illúzió:

„Nem hiszem, hogy Magyarország híd lehetne a két nagyhatalom között – és nem csak Magyarország, egyetlen másik állam sem tudná ezt megtenni. Ezek nagyhatalmak, és versengeni fognak. A kérdés inkább az, hogy Magyarország mit kezd ezzel a helyzettel.”

A válasz szerinte világos és pragmatikus:

A poltológus szerint Magyarország rendelkezik némi előnnyel: 

„Magyarország Európában fekszik, így nem kell részt vennie az ázsiai katonai versengésben. Kiemelten fontos, hogy Budapestre ne vetüljön rá az USA–Kína közötti biztonsági rivalizálás árnyéka. A hangsúlyt inkább a gazdasági kapcsolatok erősítésére kell helyezni.”

Ez egyfajta geopolitikai „finom egyensúlyozás” receptje. 

NATO: Amerikai hátralépés jön – Trump csak gyorsíthatja

Mearsheimer nem kertelt a NATO jövőjével kapcsolatban sem. Két fő ok miatt látja úgy, hogy a szövetség súlya csökkenni fog.

• Az első ok a stratégiai átrendeződés:

„Kína felemelkedése miatt az USA-nak Ázsiára kell koncentrálnia. És ha oda figyel, akkor máshonnan el kell vonnia az erőforrásait. Ez a 'másik hely' Európa lesz.”

• A második ok pedig Donald Trump:

„Trump nem kedveli Európát, főleg nem a liberális Európát – és a NATO-t sem. Ha tehetné, felmondaná az amerikai szerepvállalást, és kivonná az Egyesült Államokat a szövetségből. Lehet, hogy nem fogja tudni teljesen végrehajtani ezt, de így is csökkenteni fogja az amerikai jelenlétet és elköteleződést.”

Ez pedig azt jelenti, hogy Európa egyedül maradhat, legalábbis részben – miközben növekvő globális instabilitás veszi körül.

Mesterséges intelligencia és világrend

A beszélgetés végén Mearsheimer megpróbált válaszolni arra: vajon mit jelent a mesterséges intelligencia térnyerése a biztonságpolitikában?

Mearsheimer szerint ezért a nagyhatalmak nem közösen akarnak AI-t fejleszteni, hanem gyorsabban, ügyesebben és többet, mint a másik.

„Sokan hisznek abban, hogy ez egy békés technológiai verseny. De az Egyesült Államok le akarja győzni Kínát, és Kína is le akarja győzni az Egyesült Államokat. Ez verseny, nem együttműködés” – jelentette ki. 

Nyitókép: Magyar Külügyi Intézet