Döbbenetes válságban az EU: Brüsszel épp túlszabályoz, miközben Amerika elzúg mellettünk

Trillió dolláros lyukat lő magán épp az EU.

Michael Severance az MCC Budapest Summit on Technology and Society rendezvényének egyik előadója, az MCC vendégkutatója lapunknak beszélt a mesterséges intelligencia veszélyeiről az oktatásban és az egyházban, valamint azt is elmesélte, miről beszélgetett tavaly novemberben a későbbi XIV. Leó pápával, és mik voltak róla az első benyomásai.
Michael Severance a kilencvenes évek közepétől foglalkozik oktatással. Ezalatt az idő alatt tanított általános iskolásokat, középiskolásokat és egyetemistákat is. Ezalatt a harminc év alatt saját diákjain tapasztalta, hogyan változik az egyes generációk hozzáállása a tanuláshoz, az elsajátítható tudáshoz és annak használatához.
„A 2020-as évek diákjai tulajdonképp az első AI-generáció, vagyis ők azok, akik legtöbbször már internetes eszközöket használnak a tanuláshoz”
– mondta Severance, aki meglepő módon nem a magabiztos internethasználatot emelte ki, mint legnagyobb változást a korábbi generációkhoz képest, hanem az önbizalom és a saját véleményformálás hiányát.
„Több tantárgyat is tanítok, de a legfőbb szakterületem a filozófia, ahol a kritikus, kreatív gondolkodás az egyik legalapvetőbb készség, amire szükség van” – vezette fel a gondolatmenetet, majd kifejtette, hogy az interneten felnövő, a mesterséges intelligenciát magabiztosan használó fiatalokon azt tapasztalja, ha feltesz egy kérdést, nem merik azonnal megválaszolni, nem támaszkodnak a saját ismereteikre és gondolkodásukra.
„Azt veszem észre, hogy egyfajta általános szégyenérzet lesz rajtuk úrrá ilyenkor, amikor azonnal kell válaszolni egy kérdésre. Gyakran kerülik a szemkontaktust. Mondhatni lámpalázuk van már az osztályteremben is.”
Ez a generáció – amelyet a szakértő többnyire a Z generációval azonosít – akkor érzi magát komfortosan, ha van ideje felkészülni egy válasz megadására, utánanézni az interneten, és az alapján megfogalmazni a saját álláspontjukat.
Severance szerint a koronavírus világjárvány felgyorsította ezt a tendenciát, hiszen a lezárások miatt teljesen háttérbe szorultak a személyes kapcsolatok, a mesterséges intelligencia pedig rohamosan fejlődött.
Hozzátette, ez a jelenség a munkahelyeken is nehézséget okoz, hiszen míg az idősebb generációk tagjai egy-egy megbeszélés során csak úgy árasztják magukból a jobbnál jobb (vagy épp kevésbé jó ötletetek), a fiatalok azonnal a telefonjukért nyúlnak, és csak alapos információszerzés után osztják meg saját elképzeléseiket. Ugyanakkor elismerte, a technológia fejlődésével a munkahelyek is változnak. Mára már egyre több helyen van távmunka, és egyre kevesebb az élő kommunikáció a munkatársak között, ami megkönnyíti ezen fiatalok helyzetét.
Az emberi kapcsolatok eltűnése, és az egyre összetettebb virtuális személyiségek megjelenése nemcsak az emberi kapcsolatok terén, de a katolikus egyház számára is okoznak kihívásokat.
Severance, aki Rómában vezető egyházi személyek képzésével is foglalkozik, jól rálát az egyház és a mesterséges intelligencia kapcsolatára is. Bár a gyakorlati működésben bőven van haszna, teológiai szinten merülnek fel olyan erkölcsi kérdések, amelyeket az egyháznak szabályoznia kell.
Az MCC vendégkutatója szerint két fő morális kérdés merül fel a mesterséges intelligencia kapcsán az egyház esetében. Az első ilyen kísértés a vágy, hogy többet tudjunk Istennél. Ezt szimbolizálja az Apple logójában a kiharapott darab az almából, hiszen Ádám és Éva bűne is az volt, hogy többet akartak tudni Istennél. És a mesterséges intelligencia tálcán kínálja a lehetőséget, hogy mindenre azonnali választ akarjunk.
„Egyre kevesebbet imádkozunk, elmélkedünk Istenen és az ő rejtelmein, mivel már nincs türelmünk szemlélődni, hanem azonnali válaszokat akarunk. És ezt a mesterséges intelligencia megadja nekünk. Isten egyfajta türelmet vár tőlünk, nem nyújt azonnal válaszokat és megoldásokat, a mesterséges intelligencia viszont mindig mindenre rögtön reagál” – hívta fel a figyelmet az egyik veszélyre.
A másik komoly probléma, ami felmerül az MI esetében, a személyes jelenlét és a személyes kapcsolatok háttérbe szorulása.
„Jézus megtestesült, hús-vér emberré lett, és ennek jelentősége van. Az egyház tart tőle, hogy a következő generációk a digitális térben személyes kapcsolatok és jelenlét nélkül nőhetnek fel”
– részletezte, és elmondta, mára már a mesterséges intelligencia segítségével akár saját partnerünket is megalkothatjuk, aki teljesen emberien néz ki, ám mégse valóságos. „És tényleg léteznek is ma már ilyen kapcsolatok” – hangsúlyozta Severance, majd hozzátette, ez a tendencia a kereszténység szempontjából gyakorlatilag a „vég kezdetét jelentheti”, hiszen „a megtestesült hús-vér ember a hitünk alapja. Jézus sem virtuális formában jött le közénk”.
Éppen ezért a mesterséges intelligencia ismerete és a helyes használatra való figyelmeztetés egy fontos feladata lesz az új pápának is, amivel a Szentatya is tisztában van. XIV. Leó pápa névválasztásában az is szerepet játszott, hogy elődje, XIII. Leó éppen az ipari forradalom idején ült Szent Péter trónján, Prevost pedig úgy érezheti, az ő pápasága alatt kell átsegíteni az egyházat és az embereket a mesterséges intelligencia forradalmán, írja egy májusban publikált cikkében Severance, aki szerint – akárcsak az ipari forradalom következtében – az MI miatt is sokan elveszíthetik majd a munkájukat, és Leó pápa első sorban ezzel a kihívással akar megküzdeni. Severance hangsúlyozta, akárcsak az ipari forradalom, a mesterséges intelligencia is teremteni fog új munkahelyeket, és segíteni kell megtalálni az új lehetőségeket azoknak, akik elvesztik a munkájukat.
Az új pápa tehát elsősorban emiatt tartja veszélyesnek a mesterséges intelligenciát, amely szerinte a pápai tekintélyt is alááshatja, hiszen „miért hallgatnának az emberek a Szentatyára, miközben minden kérdésükre választ kapnak az interneten?”
Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a szentatya matematikus végzettséggel is rendelkezik, ezért nagyon jól ismeri különböző algoritmusokat.
„Ha nem a papi szolgálatot választotta volna, akkor most minden bizonnyal ezzel foglalkozna. Ő maga is algoritmusokat írna, ezért nagyon is tisztában van vele, hogyan lehet velük teremteni, vagy épp rombolni”
– fejtette ki álláspontját a Szentatyáról, akit személyesen is ismer, hiszen megválasztása előtt nem sokkal, 2024 novemberében volt lehetősége több mint két órát beszélgetni egy hálaadási ünnepségen Rómában.
Michael Severance lapunkna elmondta, a Rómában található amerikai szeminárium adománygyűjtőjeként és PR szakértőjeként őt is meghívták a szeminárium hálaadási ünnepségére, ahol Robert Francis Prevost is jelen volt – akkor még bíborosként.
Sőt, kifejezetten az ő feladata volt, hogy foglalkozzon az amerikai bíborossal, akit ott ismert meg, és több mint két órán át beszélgettek három különböző nyelven.
A későbbi pápa többek között a munkájáról is kérdezte, majd nagy érdeklődéssel és elismeréssel hallgatta a beszámolóját a Gyógymód a Szegénységre (Poverty Cure) nevű gazdasági programról, majd megjegyezte: „Tudod, Michael, a szegénységre nincs gyógyszer”. Severance kiemelte, ez is azt mutatja, hogy a pápa mennyire racionális ember, aki két lábbal a földön jár.
„Tökéletesen tisztában van vele, hogy sose fogjuk itt a földön megteremteni a mennyországot, de mégis segítünk az embereknek, hogy mindenki odajuthasson, és a lehető legtöbbet kihozza abból, amije van”.
Hozzátette, rengeteg hétköznapi dologról beszélgettek, többek között a teniszről is, és abban az időben Prevost még csak nem is gondolt arra, hogy nem is olyan sokára pápa lesz.
„Azt hiszem, a legjobb pápák el sem tudják képzelni, hogy akár belőlük is lehetne a következő Szentatya”
– vélekedett Severance, majd elmondta, Francis Prevost személyében mindent összevetve egy józan gondolkodású, békeszerető embert ismert meg, aki odafigyel másokra.
Nyitókép: MCC