Nagy bajban vannak Merzék.
Már a kormányalakítás is nehezen jött össze a tavasszal megalakult CDU/CSU–SDP koalíciós kormány számára. E pártok mindössze tizenhárom parlamenti képviselővel lépik túl a kormányalakításhoz minimum szükséges létszámot. Friedrich Merz miniszterelnök megválasztása is csak második próbálkozásra sikerült, ami történelmi kudarcnak számít a szövetségi törvényhozásban.
Most viszont úgy tűnik, az előző kancellárt adó kormánypárton, az SPD-n belül is olyan belső ellentétek feszülnek, amelyek veszélybe sodorhatják a kormány hatékony működését, és akár a kormánykoalíció széteséséhez is vezethetnek.
Az Euractiv arról számolt be, hogy több kormányzati tisztviselő panaszkodik, miszerint egyre nehezebb megszerezniük a többséget a parlamenti szavazások során, mivel az SPD-n belül van egy elégedetlen réteg, amely hajlamos a kormánypártokkal szemben szavazni.
A párt belső problémáit mutatja az is, hogy a szociáldemokraták hétvégi pártkongresszusán mindössze 64 százalékkal választották újra a jelenlegi pártelnököt, Lars Klingbeil alkancellárt.
Ez az arány azért is számít drámaian alacsonynak, mert Klingbeil volt az egyetlen jelölt, nem indult ellene senki, és sokan így sem szavazták meg.
A lap szerint Klingbeil népszerűtlensége többek között arra vezethető vissza, hogy a politikus, kihasználva a választás utáni kudarcot, hagyta, hogy Scholz „vigye el a balhét”, ő pedig szép lassan pártelnökké nőtte ki magát, majd a kormányban megszerezte az alkancellári és a pénzügyminiszteri pozíciót is.
Klingbeil, valamint a védelmi miniszter Boris Pistorius a párt markáns középre tolódását képviselik, miközben a baloldali irányvonalat háttérbe szorították.
Szintén nehezíti a kormánykoalíció működését, hogy az SPD-n belül egy széles réteg ellenzi az ország felfegyverzését, és tárgyalásokba kezdene Moszkvával.
Két héttel a kongresszus előtt több mint 100 párttag írt alá egy állásfoglalást, amely a megnövekedett védelmi kiadásokat „irracionálisnak” minősítette, és felszólított Németországot, hogy „újra kezdjen párbeszédet” Oroszországgal.
Ez szöges ellentéte annak a háborús politikának, amelyet Friedrich Merz pártja képvisel.
Mindennek tetejébe Klingbeilnek hamarosan el kell fogadtatnia első költségvetését pénzügyminiszterként. A tervezet rekordmértékű adósságot tartalmaz, főként amiatt, mert Németország védelmi kiadásait a GDP 3,5 százalékára akarják emelni. A párt megosztottságát tekintve koránt sem biztos, hogy ez könnyű menet lesz.
Nyitókép: MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A CDU/CSU politikusai közben még határozottabb lépéseket sürgetnek.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Valami elkezdődött Lipcsében.
Az LMBTQ-közösség és a szabadság ellen irányuló „szélsőjobboldali erődemonstrációról” beszélnek az örök rettegők.
„A többiek szerint én vagyok a jobb.”
Az esemény során egy váratlan vendég is megjelent a színpadon.
