Miközben Oroszország naponta tízezer lövedéket lő ki, Európa képtelen tartani a lépést, és most kiderült, hogy mindössze egy TNT-gyár működik az egész Unióban.
Európa lőszergyártási lendülete kritikus ponton akadt el: jelenleg egyetlen lengyelországi gyár, a Nitro-Chem tartja életben az egész kontinens TNT-ellátását – írta meg az Euractiv.
A trinitrotoluol (TNT) az egyik legfontosabb robbanóanyag a tüzérségi lőszerek előállításához, de a gyártása rendkívül mérgező és energiaigényes – ezért Európa évtizedeken át kiszervezte ezt a „piszkos munkát” Kínába, Törökországba, a Balkánra és Ukrajnába.
Az orosz–ukrán háború kitörése után azonban ezek az ellátási láncok megbízhatatlanná váltak, így Európa stratégiai sebezhetősége drámaian megnőtt.
A TNT-hiány csak egy a számos akadály közül, amellyel az európai védelmi ipar szembesül, miközben próbálja pótolni az elhanyagolt készleteket és egyúttal támogatni Ukrajnát.
A hidegháború utáni évtizedekben sorra zártak be a robbanóanyagokat és hajtótölteteket gyártó üzemek, így most mindkettőből hiány van.
Míg Oroszország napi szinten 10 ezer lövedéket képes kilőni, Ukrajna 1800–6000 lövésre korlátozott készletei miatt nem tud érdemben válaszolni.
Az Európai Bizottság 2025-re kétmillió lövedék legyártását tűzte ki célul – ez azonban messze elmarad Moszkva lehetőségeitől, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Oroszországot Észak-Korea is ellátja fegyverekkel.
Ezt is ajánljuk a témában
A szlovén parlament előzetesen jóváhagyta azt a védelmi és biztonságpolitikai tervezetet, amely még idén a NATO által jelenleg előírt szintre, a GDP 2 százalékára növeli a védelmi kiadásokat.
Több ország – például Finnország és Svédország – új TNT-gyárakat tervez, de ezek legkorábban 2027–2028 körül kezdhetnek termelni.
Eközben más cégek régi, bezárt üzemek újranyitásán dolgoznak: a cseh CSG a görögországi Lavrióban próbálja újraindítani a gyártást, a francia Eurenco pedig Bergeracban indította újra 2007 óta leállt robbanóanyagüzemét.
Mindez azonban hosszadalmas, engedélyköteles folyamat – környezetvédelmi szabályozások miatt gyakran évekig elhúzódik a beruházások elindítása.
Az Európai Bizottság pénzügyi támogatással próbálja áthidalni ezeket az akadályokat: például az ASAP programból 23 millió eurót biztosított a Lavrióban létesülő TNT-üzemhez.
Emellett tárgyalások zajlanak egy új európai védelmi ipari programról (EDIP), amely válsághelyzetekben biztosítaná a kritikus alapanyagok elérhetőségét.
Azonban hiába a brüsszeli tervek, a lőszergyártás fellendítése komoly nemzeti költségvetési elköteleződést igényelne.
A fegyvergyártók hosszú távú állami megrendeléseket kérnek, ám ilyen megállapodásokból továbbra is kevés születik – ami újabb gátja az uniós ambíciók megvalósulásának.
Ezt is ajánljuk a témában
Az érzelmekre eddig is próbáltak már hatni Zelenszkijék.
Nyitókép: Dominika Zarzycka / AFP
Sosem volt még ilyen jó a kapcsolat a két ország között.
Kontinentális léptékű Murphy-törvény: amit el lehetett rontani, azt el is rontották. Rajcsányi Gellért írása.
Az Európai Bizottság elnöke természetesen csak az üzlet előnyös oldalát mutatta be.
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter szerint Szlovákia nem engedheti meg, hogy „brüsszeli bürokraták” döntsenek a szlovák katonák Ukrajnába küldéséről.
Az ország szinte valamennyi régiójában légi riadót rendeltek el.
Szakértő szerint a fiatalok könnyebben radikalizálhatók, főként online platformokon keresztül, ahol célzottan szólítják meg őket a szélsőséges szervezetek.
A drogellenes kormánybiztos azt is elmondta, mennyi kábítószert foglaltak le a Delta-program keretében.
Gőzerővel készülnek a kötcsei balhéjukra. Így még egy tyúkudvart sem lehet elvezetni, nemhogy egy országot.
