Persze ideje volt már ennek, de arra talán senki nem számított, hogy a brit–francia–német tandem egyszerre veszíti el a kezdeményezést Ukrajnában és a Közel-Keleten.
Nem is indult rosszul az év a tavasszal Friedrich Merzcel kiegészülő Emmanuel Macron – Keir Starmer párosnak. Végre egy olyan német kancellár csatlakozott köreikhez, aki elkötelezettnek mutatkozott Ukrajna támogatására a végletekig,
valamint Németország jövőjének teljes elzálogosítására.
Az ellenségkép is világos volt: Vlagyimir Putyin orosz elnök mellé ugyanis gyorsan felzárkózott a békepártinak mutatkozó, de az Egyesült Államok Európa-politikáját mindenképpen felülvizsgálni akaró Donald Trump.
Persze nem lett volna igazi színész sem Macron, sem Starmer, ha nem kezdett volna azonnal látványos műsorba. Miután sikerült kierőszakolniuk a legendássá váló Trump–Zelenszkij- találkozót a Fehér Házban, gyorsan összeütötték a hajlandók koalícióját. Ez azért volt szórakoztató kísérlet, mert maga Starmer vallotta be az első sajtótájékoztatóján:
csak akkor fognak európai katonákat küldeni Ukrajnába, ha az amerikaiak támogatják őket.
Holott az egész hajlandók koalícióját azért kellett megszervezni, mert Donald Trump megmondta, bele a pacekba, hogy ő ugyan egy fia amerikai katonát sem fog Ukrajnába küldeni. A nyugati fősodratú sajtó mégis majdnem két hónapig elhitette a nyugati szalonok közönségével, hogy mindjárt NATO-csapatok érkeznek megvédeni Ukrajnát, és egyes, korábban elismert kutatóintézetek már a színes vonalakat is felrajzolták a térképre, hogy
a skót ezred hol fog farkasszemet nézni a gonosz orosz ejtőernyősökkel.
Miután a hajlandók koalíciójának nagy színre lépése érdeklődés hiányában elmaradt, következett a Kaja Kallas megállítja az Izrael–Irán-háborút című darab. Ebben az Európai Unió – amely mélységesen megosztott Izrael és Irán kapcsán –, illetve annak szépreményű vezetése megpróbálta rávenni Teheránt arra, hogy térjen vissza a tárgyaló- asztalhoz, és járuljon hozzá atom- programjának nemzetközi felügyeletéhez. Ezzel csupán két aprócska gond volt: az első rögtön az, hogy nem Irán állt fel a tárgyalóasztaltól (Ománban rendszeresen egyeztetett az USA-val), a második pedig az, hogy
Iránnak egyáltalán nem a számára jelentéktelen EU-val, hanem a rá valódi kockázatot jelentő Egyesült Államokkal kellett volna megegyeznie.
És miközben Genfben a három nagy EU-tagállam vezetői éppen Abbasz Aragcsi iráni külügyért győzködték, már javában zajlott az amerikai bombatámadások előkészítése – amiről az USA legfontosabb európai szövetségesei az égvilágon semmit nem tudtak.
Az előző hetekre egyértelműen a NATO-csúcs tette fel a koronát: a korábbi rituálétól eltérően ugyanis most nem Volodimir Zelenszkij elnök körberajongása és a közös szelfizés, hanem Európa és a szövetség védelme volt a fő napirendi pont. A háborúpárti európai vezetők persze igyekeztek jó képet vágni ehhez, de ma már jól látható: a pózolás kora véget ért, a blöfföket lehívták, és ha tetszik, ha nem, ebben a játszmában Európának nincsenek lapjai.
Ahhoz ugyanis gazdasági és katonai erő, valamint egészséges, hazafias társadalom kellene.
Ennek a három képességnek pedig Európa ma igencsak híján van: a gazdaságot az elhibázott szankciókkal, a katonai erőt a woke-vírussal és a lustasággal, az egészséges, hazafias társadalmat pedig a tömeges illegális bevándorlással sikerült tönkretenni.
Brüsszel lassan úton van az öltözőbe, de azért tovább erőltet szinte mindent, ami miatt ide jutottunk. Azért, hogy a történelem „jó oldalán” állhasson.
Erről azonban csak egy újabb brit mestermű jut az ember eszébe.
Mégpedig a Brian életének zárójelenete, amikor megjelenik a Júdea Népe Front Elit Öngyilkos Alakulata. És miután jól hasba szúrták magukat, az utolsó még felkiált: „Most jól megmutattuk nekik!” Ma, 2025 nyarán talán ez a kép írja le legjobban a brüsszeli politikát.
A szerző helyettes államtitkár, külpolitikai szakértő
***
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar államháztartási hiány sehol sincs az EU-s átlaghoz képest, és hazánk kevésbé szennyezi Földanyát, mint az EU27 átlaga – tudhatjuk meg az Európai Bizottságtól. Varga Mátyás Zsolt írása.
(Nyitókép: Jim Watson/AFP)
Az intézkedések megelőző jellegűek, céljuk a légtér biztonsága és a polgárok védelme, különösen a veszélyzónák közelében.
Kaja Kallas szerint minden olyan béketárgyalás, amely ukrán területek átadásáról szól, csapda.
2022 februárja óta Ukrajna fő támogatója az Egyesült Államok volt, de ez januárban megváltozott Donald Trump visszatérésével.
Grúzia Állami Biztonsági Szolgálata friss információkat hozott nyilvánosságra két ukrán állampolgárról, akiket szeptember 11-én vettek őrizetbe.
Betelt a pohár Amerikában.
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
A Vasas otthonában 4–1-re kapott ki a felcsúti együttes a labdarúgó Magyar Kupában.
