A magyar államháztartási hiány sehol sincs az EU-s átlaghoz képest, és hazánk kevésbé szennyezi Földanyát, mint az EU27 átlaga – tudhatjuk meg az Európai Bizottságtól.
Néha az élet szolgál igazán érdekes pillanatokkal. Az egyik ilyen pillanat az, amikor az EU közpénzből bőszen reklámoz egy új felületet, ahol pofonegyszerűen meg lehet nézni,
hogy egyrészt nem minden fénylik, ami EU, másrészt nem minden ótvaros és rozsdamarta, ami magyar.
Sőt – de ne szaladjunk ennyire előre.
Az Eurostat, azaz az EU statisztikai hivatala az Európai Bizottság egyik alosztálya. Fő feladata, hogy statisztikai információkat szolgáltasson az EU intézményeinek, s nem mellesleg elősegítse a statisztikai módszerek harmonizációját az uniós tagállamok, a tagjelölt országok, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Térségbe (EFTA) tartozó négy állam (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) között.
Ez az Eurostat kedden publikálta az Európai Statisztikai Monitort, amelyen a kíváncsi szemek megnézhetik, milyen is az élet az EU-ban – bármelyik tagállamban, plusz a 27 tagállam átlagában, illetve az eurózónában – 29 szempont alapján. Ha pedig valaki ezt jól megnézi, feltűnhet neki pár érdekesség:
például hogy a magyar államháztartási hiány sehol sincs az EU-s átlaghoz képest, hazánk pedig kevésbé szennyezi Földanyát, mint az EU27 átlaga.
Először a GDP-változás kerül szemünk elé, negyedéves bontásban, amiből minden látszik, csak a lényeg nem. Viszont kis számolással látható, hogy a vizsgált időintervallumban (2022 első negyedévétől 2025 első negyedévéig) összesítve a GDP-növekedésünk lekörözte az észtekét, luxemburgiakét, finnekét, ahogy a németekét és az osztrákokét is.
Hasonló számok láthatók a többi indikátor esetében is. Magyarországon például az üvegházhatású gázok egy főre vetített kibocsátása tendenciózusan az EU27 átlaga alatt van – jóval –, ahogy a munkanélküliségi ráta is harmadával kevesebb itthon, mint az EU27 átlagában.
Az ipari termelési index a vizsgált periódusban hazánkban és az EU27 átlagában is csökkent (-2,4 százalék az EU27, -6,9 százalék a magyar adat), ám még így is jobbak voltunk, mint a luxemburgi (-8,6 százalék) vagy a német csökkenés (-9 százalék).
Persze nem fenékig tejfel a magyar lét sem. A lakásindexben például 2024 utolsó negyedévében a 2015-ös árak 155 százalékát kellett fizetni az EU27 átlagában, míg Magyarországon 313 százalékát; a legutolsó inflációs adat is nagyobb itthon, mint az EU27 átlaga (4,2 százalék 2,4 százalékkal szemben 2025 áprilisában).
De legalább elmondhatjuk, hogy 2025 első negyedévében vállalkozóbb szellemű volt a magyar, mint az EU27 átlaga, ugyanis nőtt hazánkban a regisztrált vállalkozások növekedési üteme (míg az EU27 átlagában csökkent).
A GDP-arányos kormányzati hitelfelvétel hazánkban jobban kileng negyedéves bontásban, mint az uniós átlag, viszont az jól látszik, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány 7,5 százalékponttal alacsonyabb itthon, mint az átlag. Öt százalékponttal magasabb a hazai foglalkoztatottság is, mint az EU-s átlag, ahogy – szerencsére – a hazai fiatalok kisebb arányban tartoznak azok közé, akik se nem dolgoznak, se nem tanulnak.
Szóval ha legközelebb valaki egy kommentmezőben hangot ad azon – visszhangokon – hangoztatott érzésének, hogy itt minden rosszabb, mint „odakint”, érdemes lehet rápillantani erre a statisztikai játszótérre. Nem mintha nem volna mit rendbe tenni idehaza, de a kép sokkal árnyaltabb, mint azt egyes politikusok megnyilvánulásaiban vagy újságok címlapjain megtekinthetjük. Néha bizony az is kiderülhet, hogy a magyar valóság nemhogy nem szégyenteljes az uniós átlaghoz képest, de még jobb is annál. Az pedig külön öröm, hogy ezt az EU bőszen, közpénzből reklámozza.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Szalai Piroska közgazdász az M1 műsorában ismertette, hogy mennyire stabil valójában a magyar gazdaság.
Adócsökkentés, EU-pénzek, vagyonadó és olcsóbb energia: egyetlen gazdaságpolitikai történet különböző fejezetei. A Tisza programja egyszerre ígér gyors segítséget a háztartásoknak és szerkezeti fordulatot a gazdaságban. De minden ilyen csomag mögött ott húzódik a klasszikus dilemma: ki fizeti meg az árát, és mikor?
Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya alacsonyabb, mint 2010-ben volt.
Andrej Babis kormányának növelnie kell az ország védelmi kiadásait.
Infrastruktúra, foglalkoztatás, adósságrendezés: az elmúlt évek nehézségei ellenére hatalmas építő munkát végeztek az Orbán-kormányok a magyar gazdaságban. Sebestyén Géza írása.
Tapintható a különbség.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
