Ursula von der Leyennek a vállalati bevételekre kivetni tervezett uniós különadója komoly politikai és szakmai ellenállásba ütközött.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke olyan új uniós adót javasolt, amely a 100 millió euró feletti éves bevételű cégekre vetne ki fix összeget, függetlenül attól, hogy azok nyereségesek-e. A cél a Covid utáni közös adósságok visszafizetése és az EU költségvetésének bővítése volt, évente 6,8 milliárd eurós bevétellel számolva – írta meg a Politico.
Ezt is ajánljuk a témában
Szerda délután bemutatta Piotr Serafin költségvetésért felelős uniós biztos a 2027 után életbe lépő új uniós büdzsé főbb számait. Ursula von der Leyen bizottsági elnök is tájékoztatót tartott a témában.
A terv azonban szinte azonnal megbukott.
A Politico szerint Németország és Hollandia már a kezdetektől egyértelműen elutasította az új uniós vállalati különadót. Álláspontjuk szerint az Európai Uniónak nincs jogalapja arra, hogy közvetlenül adót vessen ki cégekre, ezért ilyen irányú lépés szóba sem jöhet. A politikai ellenállás nem korlátozódik csupán a tagállamokra, ugyanis az Európai Parlament legnagyobb frakciója, a jobbközép Európai Néppárt is elutasította a tervet.
Képviselőik szerint a javaslat súlyosan aláásná az európai vállalatok, különösen a közepes méretű cégek versenyképességét, amelyekre jelenleg épp ellenkezőleg, célzott uniós támogatási programok épülnek. A bírálók egyik fő érve, hogy a tervezett adó aránytalan és igazságtalan lenne.
A szabályok értelmében egy 750 millió eurós árbevételű vállalat ugyanannyi adót fizetne, mint egy 75 milliárdos, ráadásul függetlenül attól, hogy nyereséget termelnek-e vagy sem.
Az elképzelés továbbá nem veszi figyelembe az ágazatok eltérő nyereséghányadát sem, így azonos mértékben sújtaná a teljesen különböző üzleti modelleket. A Politico szerint a javaslat különösen rossz időzítésű Németország számára, amely gazdasági stagnálással és a versenyképességi aggodalmak fokozódásával küzd.
Bár egyes érvek szerint a közös uniós piac előnyeit élvező vállalatok hozzájárulása jogos elvárás lehetne, a politikai és gazdasági ellenállás szinte teljes körű. A tagállamok és az európai parlamenti képviselők heves elutasítása alapján von der Leyen javaslata a jelenlegi formájában gyakorlatilag életképtelen.
Nyitókép: Jean-Christophe Verhaegen / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Az orvosi vizsgálat egy időskorban gyakori állapotra derített fényt.
Moszkva Budapestre bízta volna a Trump–Putyin-csúcstalálkozó megszervezését, azonban Washingtonnak más elképzelése volt.
A lengyel miniszterelnök szerint az európai partnerek és „remélhetőleg az egész NATO számára” világos kell, hogy legyen: az országhatárokat „nem lehet erőszakkal megváltoztatni”.
Nem akar elfogyni a végtelen olajpénz.
Felvetődött az ötlet, hogy mostantól ne fizessenek nekik.
Pénteken Friedrich Merz fegyverembargót vezetett be Izraelbe irányuló egyes fegyverek exportjára. Hétfő reggelre már világossá vált, hogy Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártjában sokan gyűlölik őt emiatt.
Merz szerint Európa Amerikával közösen készül a közelgő Trump-Putyin találkozóra.
A Férfi olyannyira macsó, vagány, eNberi és S-E-X.
„Kritikus Európa-párti és konzervatív liberális vagyok, ha létezik ilyen fogalom” – így jellemezte magát a Tisza Párt vezetője a Soros-hálózat egyik lengyel lapjának adott interjújában.
