Törésvonalak és táborok: így vágta ketté a világot az izraeli-iráni háború

Az izraeli–iráni konfliktus során ismét kirajzolódnak a világ különböző érdekszférái és szövetségi rendszerei: ahogy növekszik az áldozatok száma és a régió háborúba sodródásának veszélye, sorra fogalmazzák meg a véleményüket a különböző országok. Néhányan nyíltan támogatják az egyik vagy a másik felet, mások inkább a nemzetközi érdekeket, semlegességet hangsúlyozzák.

A Daily Mail összeállítása sorra vette, milyen törésvonalak és táborok rajzolódtak ki a legújabb háború mentén.

Törökország

Recep Tayyip Erdoğan keményen elítélte Izrael támadásait Irán ellen, és arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus „pusztító háborúvá” szélesedhet a két állam között, ami újabb menekülthullám kockázatával járhat. A török elnöki hivatal egy másik közleménye amiatt aggódik, hogy Izrael „az egész régiót bele akarja rángatni a tűzbe”.

A jemeni hútik

A jemeni húti lázadók nem meglepő módon a fő támogatójuknak számító teheráni rezsim mellett törtek lándzsát:

– nyilatkozta a csoport egyik szóvivője, aki megerősítette, hogy a fegyveresek is folytatják az Izrael elleni támadásaikat. A csoport eddig egy rakétát lőtt ki Hebron városára.

Gáza és Libanon

A Hamász és a Hezbollah is elítélte Izrael hadműveletét, ám egyelőre nem léptek be aktívan a konfliktusba. A Hezbollah még mindig nem tért magához a Moszad által ellenük tavaly végrehajtott akcióból, amely súlyos csapást mért a terroristák vezetőségére.

Gazában a Hamász szenvedett nehezen pótolható veszteségeket, miután Izrael lerohant a Gázai-övezetet, és célzott csapásokkal igyekezett megsemmisíteni a terroristákat.

Irak

Mohammed Shia al-Sudani miniszterelnök „közvetlen fenyegetésnek” nevezte Irakra és a régióra nézve az izraeli támadásokat, és az ENSZ Biztonsági Tanácsában is panaszt nyújtott be a zsidó állam ellen. A kormányzat ugyanakkor határozottan óva intette az ország területén működő, radikális iszlamista csoportokat attól, hogy belekeveredjenek, illetve belekeverjék Irakot a konfliktusba.

Oroszország

Moszkva élesen kritizálta a zsidó államot, mondván:

Ugyanakkor Moszkva óvatosnak tűnik, és egyelőre nem támogatja katonailag Teheránt. Sőt, Vlagyimir Putyin elnök kifejezetten örülne, ha folytatódnának az offenzíva miatt félbeszakadt tárgyalások Irán és az Egyesült Államok között.

Arab országok

• Szaúd-Arábia, bár kritizálta Izraelt és kifejezte szolidaritását Iránnal, azt hangsúlyozta, hogy nem erővel kell rendezni a vitát.
• Jordánia a papírformának számító kritikák mellett arra is felszólította Izraelt, hogy ne sértse meg az ország légterét.
• Egyiptom egy 21 ország által aláírt, Izraelt elítélő nyilatkozatot tett közzé a napokban.
• Az Egyesült Arab Emírségek „a lehető leghatározottabban” bírálta Izraelt, és aggodalmát fejezte az Ébredő oroszlán hadművelet miatt.
• Katar miniszterelnöke szerint Izrael „abszurd lépéseivel ellehetetleníti a béke lehetőségeit”, illetve „közvetlen veszélynek teszi ki a nemzetközi biztonságot”.

Pakisztán

Pakisztán védelmi minisztere cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az ország atomcsapással fenyegette meg Izraelt, amennyiben a zsidó állam nukleáris csapást mérne Iránra. A közlemény hangsúlyozta, hogy Pakisztán atomfegyverei kizárólag az ország védelmi képességeit szolgálják.

Szíria

A korábban Irán szövetségesének számító szír állam új vezetése egyelőre nem nyilatkozott a háború kérdésében. Bár az beszédes, hogy továbbra is akadályozzák, hogy az iszlamista rendszer fegyverekkel és pénzzel támogassa a Libanonban működő Hezbollahot.

Kína

Peking is elítélte Izraelt és figyelmeztetett az esetleges eszkalációra:

Kína a konfliktus mielőbbi rendezésében érdekelt.

Egyesült Államok

Donald Trump egyre határozottabban támogatja Izrael hadműveletét:

Úgy tűnik, az egyre keményebb diplomáciai hangnem mellett Amerika a térségbe vezényelte a USS Nimitz repülőgép hordozót is, amelynek eredetileg a vietnámi térségben kellett volna szolgálatot teljesítenie, de nemrég a Közel-Kelet felé vette az irányt.

Egyesült Királyság

Sir Keir Starmer nyugalomra és diplomáciai megoldásra szólította fel a hadban álló feleket, de egyúttal elismerte Izrael „önvédelmi jogát” és az iráni atomprogramot is elítélte.

Franciaország

Emmanuel Macron szerint Irán felelős a régió instabilitásáért:

Ugyanakkor leszögezte, hogy Párizs semmiképp sem venne részt egy Irán elleni offenzívában.

Németország

Friedrich Merz támogatja Izrael „önvédelmi és állampolgárainak védelméhez való jogát”, illetve ő is megerősítette: nem szabad, hogy Irán atomfegyverhez jusson.

Argentína

Javier Milei argentin elnök szintén élesen elítélte Irán atomprogramját és a régiót bestabilizáló lépéseit.

India

Narendra Modi kormánya egyelőre kilóg az ázsiai nagyhatalmak sorából azzal, hogy nem ítélte el Izraelt. A helyzetet az bonyolítja számukra, hogy India a zsidó állam egyik jelentős hadiipari megrendelője, ugyanakkor Irán egyik kulcsfontosságú gazdasági partnere is.

Fotó: Aamir QURESHI / AFP