Perzsa sakk, mattal

Az 1700-as évekből származó aforizmát kibővítve állíthatjuk, hogy három dolog biztos az életben: az adózás, a halál és az örökös közel-keleti konfliktus. A napokban bekövetkezett az, ami miatt a nagyvilág évek, sőt évtizedek óta aggódott – és ami egészen biztosan előre látható volt, hiszen Izrael mindig is nyíltan vállalta Iránnal szembeni céljait. Ez pedig úgy hangzott: bármit hajlandó megtenni azért, hogy megakadályozza az őt elpusztítandó ősellenségnek nyilvánító Tehe­rán atomfegyverhez jutását. 

Nos, a „bármi” megtörtént: Izrael nagyszabású, egyúttal döbbenetes pontosságú támadást indított Irán ellen. Péntekre virradó éjjel óta ütemesen indulnak az újabb és újabb offenzívák, amelyekre a megtámadott és megsebzett fél minden megmaradt erejével reagál. A támadással Izrael, mondhatni, jól felfegyverzett Ludas Matyiként harmadszor áll bosszút ellenségein. Az Iránnal szoros kapcsolatot ápoló Hamasz 2023. októberi terrorakcióját izraeli részről brutális gázai ellencsapás, libanoni robbantássorozat és offenzíva, most pedig az Irán elleni akció követte. 

Ébredő oroszlán 

Izrael az eddigi legnagyobb légitámadását hajtotta végre Iránnal szemben. Kétszáz gép több hullámban körülbelül száz célpontot támadott, köztük az ország fő urándúsító létesítményét az Irán középső részén lévő Natanz mellett. Az iráni állami televízió szerint többször is csapás érte a várost, a képeken fekete füst gomolygott a telephelyről. Natanz több ezer fejlett urándúsító centrifugát üzemeltet, a védelem céljából mélyen a föld alatt. 

Legalább hat katonai bázist ért csapás Tehe­rán környékén, valamint katonai parancsnokok otthonát és több lakóépületet is. Meggyilkolták Hoszein Szalamit, a Forradalmi Gárda vezetőjét és Mohammed Bagerit, a fegyveres erők vezérkari főnökét, vagyis Irán két legfőbb katonai parancsnokát, életét vesztette Golamali Rasíd, a vezérkar irányítása alá tartozó központi parancsnokság vezetője és további katonai és hírszerzési vezetők is. Meghalt Ferejdún Abbaszi atomtudós, az Iráni Atomenergia-szervezet korábbi vezetője, valamint Mohammed Mehdi Tehrancsi, egy nukleáris fegyverprogramban dolgozó atomtudós. 

Súlyosan megsérült Ali Samhani, aki Ali Hamenei ajatollah főtanácsadója volt. Hivatalos amerikai források szerint Irán legfelsőbb vezetője is célkeresztben volt, és csak Washington hatására nem ölette meg az izraeli vezetés. Az persze kérdéses, hogy Izrael nem törekszik-e ezután is az ajatollah megölésére – az iráni rendszerváltás beindítása az ország felvállalt céljai között szerepel. 

A támadással egy időben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök éjszakai beszédben jelentette be az Ébredő oroszlán hadműveletet, egyúttal pedig Irán népéhez is szólt. „Az iszlám rezsim, amely közel ötven éve elnyomja önöket, azzal fenyeget, hogy elpusztítja országunkat, Izrael Államot. Izrael hadműveletének célja, hogy meghiúsítsa az iszlám rezsim nukleáris és ballisztikus rakétákkal való fenyegetését. Célunk elérésével egyúttal megnyitjuk az utat az önök szabadsága felé. (…) Itt a lehetőség, hogy felálljanak, és hallassák a hangjukat. (…) Eljött az idő, hogy az iráni nép egyesüljön zászlaja és történelmi öröksége körül, és kiálljon az önök szabadságáért a gonosz és elnyomó rezsimmel szemben.” 

Izrael elsődleges szövetségesének, az Egyesült Államoknak az elnöke, Donald Trump is megszólalt a támadás után. Afféle jó rendőrként figyelmeztette Iránt az eddigi mulasztásaira és arra, hogy még mindig el lehet kerülni a még rosszabb végkifejletet. 

Titkok titka 

Ugyan az izraeli támadás bekövetkezte várható volt, a konkrét akció előkészületeit néma csend övezte. Izraelnek sikerült titokban tartania az iráni állam és nemzetbiztonság szíve elleni komplex hadműveletet. A péntekre virradó éjszaka megindított támadás után aztán a hadsereg és a titkosszolgálat büszkén jelentette be, mi minden előzte meg az akciót. 

A Moszad együttműködött a hadsereg egységeivel és a védelmi vállalkozókkal, titkos szabotázsakciókat hajtva végre mélyen Irán területén az izraeli légierő széles körű műveletei mellett. Az összehangolt csapások Irán stratégiai rakéta-­infrastruktúráját és légvédelmi hálózatát célozták meg. A művelet három operatív akciót ölelt fel. Először is: a titkosszolgálat kommandós egységei Irán középső részén tevékenykedtek, precíziós fegyverrendszereket telepítve stratégiai nyílt területeken, a helyi föld-levegő rakétalétesítmények közelében. Az izraeli műveletek megkezdésekor, a légierő iráni csapásaival összehangolva aktiválták e rendszereket, és rakétákat lőttek ki a kijelölt célpontokra. A másik operatív akcióban, amelynek célja az iráni légvédelmi rendszerek semlegesítése volt, a Moszad titkos műveleteket hajtott végre, mozgó platformokra szerelt támadórendszereket és fejlett technológiákat vetve be. A meglepetésszerű offenzíva megkezdésekor a fegyverrendszerek megtámadták és megsemmisítették a kijelölt célpontokat. A harmadik operatív akcióban a Moszad ügynöki hálózatokon keresztül robbanó drónokat telepített mélyen iráni területekre. Az izraeli műveletek során aktiválták a robbanó drónokat, és célba vették a Forradalmi Gárda légierejének Teherán közelében található bázisán elhelyezett föld-föld rakétaindítóit, amelyek az izraeli stratégiai és polgári infrastruktúrára jelentettek fenyegetést. 

Bizonytalan változások 

Izrael nemcsak a titkos akciókkal, hanem 

Túsztárgyalásokról szóló megbeszélésnek hirdette meg a támadás előtti, csütörtök esti izraeli biztonsági kabinetülést; Netanjahu emberei arról tájékoztatták az újságírókat, hogy a kormányfő családi nyaralást tervez Galileában, és fia esküvőjére készül, továbbá azt a kitalált konfliktust terjesztették, hogy vita van az Irán elleni fellépés mikéntjéről az amerikai és az izraeli vezetés között. Mint utólag kiderült, 

így az megkezdte az ősellenséggel szembeni offenzívát. 

A nagyvilág felbolydult a fejlemények láttán, de eddig leginkább a világrendszer újabb bizonytalan változásait látjuk, semmint egy világos tendenciát. A szunnita arab országok egyáltalán nem tűnnek felháborodottnak a velük is szemben álló síita perzsák elleni támadás miatt – sok arab katonai és olajhatalomnak jól jön Irán látványos meggyengülése. 

Teherán az utóbbi időben egyre szorosabb szövetséget épített ki Oroszországgal és Kínával – az ukrajnai orosz előretörés nehezen elképzelhető az Irántól kapott rakéták nélkül. Vlagyimir Putyin orosz elnök elítélte az izraeli agressziót, de hangsúlyozta, kész közvetíteni a zsidó és a perzsa állam között. Peking szintén felszólalt a támadás ellen, és a konfliktus enyhítésére szólított fel. 

Kérdés, meddig hajlandók elmenni Irán szövetségesei az izraeli–amerikai tengellyel való szembeszállásban. Ali Hamenei az első támadás után azt közölte: „ezzel a bűncselekménnyel keserű és fájdalmas sors vár a cionista rezsimre”, majd Irán elkezdte rakétázni Izraelt – közben pedig az izraeli csapások is folytatódnak perzsa területen. A fő célpontok továbbra is a katonai létesítmények, de lapzártánkkor leginkább a romba dőlő nagyvárosi lakóházak és a menekülő civilek látszanak a valaha volt legnagyobb izraeli–iráni konfliktusból.

Nyitókép: Ortodox zsidók egy iráni válaszcsapás után Tel-Aviv környékén
Fotó: AFP/John Wessels