Halak, védelem, kigyózó sorok, és bíróságok – többek között ezekről is lesz szó a brit-uniós tárgyalásokon.
Közel tíz évvel azután, hogy a britek megszavazták az Európai Unióból való kilépést, és öt évvel azután, hogy megtörtént a tényleges szakítás; újabb tárgyalási körre kerül sor. A brit vezetés az ukrán-orosz háború miatt kialakult biztonsági helyzetre hivatkozva szeretné szorosabbá tenni a kapcsolatait Brüsszellel.
A BBC riportja szerint mindkét fél diplomáciai magánbeszélgetésekben a védelmi és biztonsági kapcsolatok szorosabbá tételének „könyörtelen logikáját” hangsúlyozza.
A lap elemzése szerint a brit kormány azzal próbálja a kapcsolatok részleges átírását vagy módosítását igazolni, hogy arról beszél, hogy most „a 2020-as évek közepén” járunk, és megváltozott a világ a Brexit óta.
Az elemzés szerint kétségtelen, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója és Donald Trump amerikai elnök politikája megváltoztatta a védelemről szóló vitát.
A BBC jóslata szerint a következő napokban lesz szó alkudozásról, halakról, szuverenitásról, pénzről és bíróságokról. Mindkét oldalon máris magas rangú személyiségek beszéltek utolsó pillanatban történő változtatásokról és az EU-tárgyalásokon oly kedvelt mondatról: „Semmi sem dőlt el, amíg minden el nem dőlt.”
Ami valójában változni fog, az viszonylag szűken definiált – a munkáspárti kormány megígérte, hogy nem fogja visszavinni az Egyesült Királyságot az EU három legnagyobb pillérébe: a vámunióba, az egységes piacba és a személyek szabad mozgásába.
A BBC riportja szerint várható, hogy mindkét fél hangsúlyozni fogja a védelmi és biztonsági együttműködés javításának fontosságát.
A lap megjegyzi, hogy a Brexit támogatói közül sokan attól tartanak, hogy a kormány aláírja az úgynevezett „dinamikus igazodást” – ami nem csupán az EU jelenlegi szabályainak elfogadását jelenti, hanem azt is, hogy azok jövőbeli változásait is elfogadják.
Ezt is ajánljuk a témában
A britek hangja nélkül a többi tagország gyorsabb ütemben fog haladni az „ever closer union” felé, kivéve, ha egy tagállam átveszi az Egyesült Királyság szerepét – fogalmazott Keith Lowe brit író, történész.
Nyitókép: Leon Neal / POOL / AFP
Miért nem bíznak a britek a putyini Oroszországban? Erős-e a NATO az orosz fenyegetés ellen? Hogyan érintette a Trump-i vámháború az Egyesült Királyságot? És hogyan jöhet ki a gödörből a Konzervatív Párt? Interjúnk a volt brit védelmi miniszterrel.
Benne látják az Európai Unió példaképét és mentőövét.
A rendezvényen megszólalók közül egyedül Lázár János felszólalása rajzolt körül egy új stratégiát.
Kikövetelné a közös uniós álláspontot.
Szlovákia is főszereplővé válhat.
A hatóságoknak meg kell védeniük az ország lakosságát – írja a Drogkutató Intézet.
Miért nem bíznak a britek a putyini Oroszországban? Erős-e a NATO az orosz fenyegetés ellen? Hogyan érintette a Trump-i vámháború az Egyesült Királyságot? És hogyan jöhet ki a gödörből a Konzervatív Párt? Interjúnk a volt brit védelmi miniszterrel.
Elég ránézni a térképre, és a napnál is világosabb, hogy az „úgynevezett” Székelyföld nagyon is létezik; a magyarok voksa és a bizalma viszont egyben elvárás is. Veczán Zoltán írása.
