Eldől az EU és a NATO sorsa: vasárnap minden szem erre a három országra szegeződik

Május 18-a igazi választási „szuper vasárnap” Európában, hiszen három országban – Romániában, Lengyelországban és Portugáliában – is fontos választásokat tartanak. A figyelem középpontjában elsősorban a romániai elnökválasztás második fordulója áll, de nem szabad megfeledkezni a lengyel elnökválasztás első fordulójáról és Portugália immár harmadik előrehozott parlamenti választásáról sem. Mindhárom voksolás jelentős hatással lehet az érintett országok jövőjére, valamint az Európai Unió és a NATO egységére egy geopolitikailag feszült időszakban. Nézzük, mi várható a három országban!

1. Románia: Kiélezett elnökválasztási csata

Romániában a május 4-i első forduló után ma tartják az elnökválasztás döntő második fordulóját, ahol a radikális jobboldali George Simion (AUR) és a bukaresti főpolgármester, a centrista Nicușor Dan méri össze erejét. Az első fordulóban Simion 40,96 százalékkal magabiztosan végzett az élen, míg Dan 20,99 százalékkal szorult a második helyre, így a papírforma szerint Simion a favorit.

A közvélemény-kutatások azonban szoros versenyt jósolnak, amit tovább bonyolít a romániai mérések hagyományos pontatlansága. A választás tétjét Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök váratlan lemondása emelte tovább, amely a kormánykoalíció legitimitásának elvesztését jelzi. Az új elnök így már hivatalba lépésekor egy új kormányfő jelölésével kezdheti meg munkáját. Simion mögött a radikális jobboldali pártok (AUR, POT, SOS Románia) állnak, amelyek a parlament mandátumainak 45 százalékát birtokolják, míg Dan mögé a mérsékelt erők (PSD, PNL, USR, RMDSZ) sorakoztak fel, hogy megakadályozzák a szélsőjobboldal győzelmét.

A kampány során Simion gyengébb teljesítményt nyújtott a televíziós vitákban, ami Dan malmára hajthatja a vizet, különösen a külföldön élő románok körében, akik körében Simion az első fordulóban 61 százalékot szerzett. A moldovai elnökválasztás tavalyi tapasztalatai alapján a diaszpóra szavazatai döntőek lehetnek. 

Dan sikere viszont a jelenlegi nyugatbarát politika folytatását jelentené, ám a megosztott társadalom és a politikai instabilitás kihívásai őt is próbára tennék. A választás kimenetele nemcsak Románia, hanem az EU és a NATO keleti szárnyának stabilitása szempontjából is kulcsfontosságú.

2. Lengyelország: Trzaskowski és Nawrocki csatája az első fordulóban

Lengyelországban ma rendezik az elnökválasztás első fordulóját, amely a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint nem tartogat nagy meglepetéseket, de előrevetíti a június 1-i második forduló kiélezett küzdelmét.

A Donald Tusk vezette Polgári Platform (PO) által támogatott varsói polgármester, Rafał Trzaskowski a mérések szerint 32,7 százalékkal vezet, őt követi a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, Karol Nawrocki, a Nemzeti Emlékezet Intézetének igazgatója 27,5 százalékkal. A harmadik helyen a jobboldali Konföderáció jelöltje, Sławomir Mentzen áll 13,7 százalékkal.

A legvalószínűbb forgatókönyvek szerint a második forduló Trzaskowski és Nawrocki között dől el. Trzaskowski számára a kulcs a jobbközép, balközép és progresszív szavazók (PO, Lengyelország 2050, Lewica) egyben tartása, ami 2023-ban Tusk kormányalakítását is lehetővé tette.

Nawrocki sikere ugyanakkor Mentzen támogatóinak mozgósításán múlik, különösen az ország keleti vajdaságaiban, ahol a PiS hagyományosan erős. Lengyelországban a város-vidék és a kelet-nyugat megosztottság egyaránt meghatározza a választásokat, így Trzaskowski a nagyvárosokra és a nyugati országrészre, Nawrocki pedig a vidéki és keleti szavazókra támaszkodhat.

A választás tétje Lengyelország jövőbeli irányvonala:

• Trzaskowski győzelme a európabarát, liberális politikát erősítené,
• míg Nawrocki sikere a nemzeti-konzervatív tábor megerősödését hozhatja.

A geopolitikai feszültségek, például az ukrajnai háború és a belarusz határon zajló migrációs válság miatt a nemzetbiztonság és a migráció kérdései dominálták a kampányt.

3. Portugália: Fragmentált parlament és a Chega árnyéka

Portugáliában ma tartják a harmadik előrehozott parlamenti választást 2022 óta, miután a jobbközép Demokratikus Szövetség (AD) kisebbségi kormánya megbukott egy bizalmi szavazáson.

A Luís Montenegro vezette AD a felmérések szerint 33 százalékkal vezet, a Szocialista Párt (PS) 26 százalékkal követi, míg a jobboldali Chega (CH) 18 százalékra számíthat, amely 2024-ben megnégyszerezte parlamenti mandátumait. A választás legnagyobb kérdése a többség kialakítása, mivel a portugál arányos választási rendszerben nincs bejutási küszöb, így a parlament rendkívül fragmentált. A három nagy párton (AD, PS, CH) kívül öt kisebb párt – a Liberális Kezdeményezés (IL, 4-8 százalék), a Livre (L, 3-5 százalék), az Egyesült Demokratikus Koalíció (CDU, 2-4 százalék), a Baloldali Blokk (BE, 2-3 százalék) és az Emberek–Állatok–Természet (PAN, 1-2 százalék) – is bejuthat a 230 fős törvényhozásba.

Az AD eddig elutasította a Chegával való együttműködést, de a PS támogatására támaszkodva sem tudott stabil kormányt alakítani. A Chega erősödése és a parlament széttagoltsága miatt a választás utáni koalíciós tárgyalások kulcsfontosságúak lesznek.

A Chega esetleges további előretörése pedig azt jelezheti, hogy a jobboldal újra tartós tényezővé válik az ország politikájában, ami az Európai Parlamentben a Patrióták Európáért frakciót is erősítheti.

Európa válaszúton

A mai választások Romániában, Lengyelországban és Portugáliában nemcsak az érintett országok belpolitikáját befolyásolhatják, hanem az Európai Unió és a NATO egységét is próbára tehetik.

A választási eredmények fényében kirajzolódhat, hogy a nacionalista és euroszkeptikus mozgalmak tovább erősödnek-e, vagy a mérsékelt, nyugatbarát erők képesek lesznek még egy utolsó fellángolás bemutatni. Egy biztos: május 18-a kulcsfontosságú nap Európa politikai jövője szempontjából.

***