Romániai elnökválasztás: három részre szakadt az ország

A romániai elnökválasztás megismételt első fordulóját fölényesen nyerte George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke, jelentősen túlszárnyalva az előzetes várakozásokat – elemzi a helyzetet Mihálovics Zoltán politológus, geopolitikai szakértő. A választási eredmények nemcsak Simion dominanciáját mutatják, hanem azt is, hogy Románia társadalma három markánsan elkülönülő csoportra oszlik, ami alapvetően meghatározza a május 18-i második forduló dinamikáját.

Három részre szakadt társadalom

Az elmúlt három választás világosan kirajzolta Románia társadalmi megosztottságát. Az első csoport a nagyvárosokban élő, egyre népesebb rendszerellenes réteg, amely elutasítja a neoliberális konszenzust, és a pártpolitika helyett technokrata, semleges megoldásokat támogat. Ezt a csoportot testesíti meg Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere, aki a második helyen végzett az első fordulóban. Mihálovics azonban figyelmeztet: Dan nem veheti biztosra a nagyvárosok támogatását, hiszen Simion és korábban Călin Georgescu is 20-30 százalékos eredményt ért el ezekben a körzetekben, ami a városokon belüli egyenlőtlenségekre utal.

A második csoport a fejlett városközpontoktól távol eső, főként kelet-romániai vidéki közösségek lakóiból áll. Ezeken a periférikus területeken a radikális jobboldal, különösen az AUR, immár megkérdőjelezhetetlen erővé vált, az elnökválasztáson is átlépve az 50 százalékos támogatottságot, ahogy azt már a parlamenti választásokon is tette. Ez a réteg a gazdasági elmaradottság és a politikai establishmenttel szembeni elégedetlenség miatt fordul a nacionalista retorika felé. 

A harmadik csoport a két hagyományos nagy párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) még meglévő szavazóbázisát jelenti. Bár ezek a pártok fokozatosan veszítik el támogatottságukat, helyben beágyazott politikai elitjeiknek köszönhetően még mindig jelentős erőt képviselnek. Azonban a választók kiábrándulása egyre gyorsabb, és sokan a radikális jobboldal felé fordulnak, amely hatékonyan csatornázza be az elégedetlenséget.

A második forduló kulcskérdései

A május 18-i második forduló tétje hatalmas, hiszen eldől, hogy Románia a pro-európai irányt követi-e tovább Nicușor Dan vezetésével, vagy a nacionalista, EU-szkeptikus George Simion veszi át az ország irányítását. Mihálovics három kulcsfontosságú kérdést emel ki:

• A városi fiatalság mobilizációja: Az első forduló alacsony részvételi aránya a nagyvárosokban azt mutatja, hogy a fiatal, urbánus szavazók jelentős része nem ment el voksolni. Dan győzelméhez elengedhetetlen, hogy ez a réteg nagyobb számban vegyen részt a második fordulóban.
• A PSD és PNL szavazók döntése: A két hagyományos párt bázisának viselkedése döntő lehet. A választók egy része Simion nacionalista retorikájához vonzódhat, különösen azok, akik kiábrándultak a PSD és a PNL korrupcióval és hatékonytalansággal vádolt politikusaiból. Ugyanakkor a radikális jobboldal fenyegetésétől tartva mások taktikai szavazással Dan mellett dönthetnek, hogy megakadályozzák Simion győzelmét.
• A magyar kisebbség mozgósítása: Magyarországon is kiemelt figyelem övezi, hogy a romániai magyar közösség, amely az első fordulóban viszonylag alacsony részvételt mutatott, mennyire mobilizálható a második fordulóban. Simion „rémképe” – nacionalista és magyarellenes retorikája – ösztönözheti a magyar szavazókat, hogy nagyobb számban támogassák Dant, aki a pro-európai értékeket képviseli.

Geopolitikai tét: Románia jövője

Simion győzelme komoly geopolitikai következményekkel járhat. Az AUR vezetője EU-ellenes és Ukrajna-támogatásellenes álláspontjával, valamint Donald Trump MAGA-mozgalmához való nyílt kötődésével elszigetelheti Romániát a NATO és az EU szövetségi rendszereiben. Ezzel szemben Dan a nyugati orientáció és a korrupció elleni harc ígéretével kampányol, ami vonzó lehet a városi, képzett szavazók és a diaszpora számára.

A választás kimenetele nemcsak Románia belpolitikáját, hanem a kelet-európai régió stabilitását is befolyásolhatja. A magyar közösség szerepe és a városi-vidéki ellentét kiéleződése mellett a hagyományos pártok hanyatlása egy új politikai korszak kezdetét jelezheti. Mihálovics szerint a második forduló eredménye attól függ, hogy a szavazók mennyire érzik sürgetőnek a változást, és hogyan ítélik meg a két jelölt által kínált jövőt.

Nyitókép forrása: Daniel MIHAILESCU / AFP

***