Grönland jégpáncélja alatt világrend formálódik: Amerika nem engedi Kína kezébe a jövő nyersanyagait

A tavalyi év végén egy iparinak tűnő bejelentés alapjaiban mozgatta meg a geopolitikai színteret: az amerikai GreenMet vállalat stratégiai partnerséget kötött a grönlandi Tanbreez ritkaföldfémprojekt tulajdonosaival. A cél: kitermelni a világ egyik leggazdagabb, Kínán kívüli lelőhelyét. A témáról szakértővel beszélgettünk. A bejelentés mögött azonban jóval több húzódik meg, mint gazdasági érdek. „Grönland birtokba vétele rendre a nagyobb konfliktusokat megelőzően merült fel Washingtonban” – mutatott rá Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzője. Az amerikai jelenlét nemcsak nyersanyag-, hanem pozíciószerzési stratégia is, amellyel az USA megerősíti arktiszi jelenlétét – gazdaságilag és katonailag egyaránt.

A ritkaföldfémek: XXI. századi erőforrások

A ritkaföldfémek – 17 olyan elem, amelyek kulcsfontosságúak az akkumulátorok, elektronikák, hadiipari rendszerek és a zöldtechnológiák gyártásában – szinte teljes egészében kínai kontroll alatt állnak. Kitermelésük, feldolgozásuk és újrahasznosításuk is Peking kezében van. Ez a geopolitikai kiszolgáltatottság egyre veszélyesebb Európa és az Egyesült Államok számára. 

 – fogalmazott Mihálovics.

A Tanbreez-bánya különösen értékes, mert nemcsak jelentős, de nehéz ritkaföldfémekben is gazdag, melyek még ritkábbak és értékesebbek, mint a könnyű változatok. A projekt mögött nemcsak gazdasági racionalitás, hanem politikai szándék is húzódik: éveken át dolgozott rajta az amerikai és a dán diplomácia, hogy ez a lelőhely ne kerüljön kínai kézbe. Grönland vezetése világossá tette: „nem eladó, de nyitott az üzletre” – vagyis a megbízható, nyugati partnerekre igenis számítanak.

Új útvonalak, új befolyási övezetek

A klímaváltozás hatására olvadó sarki jégsapkák egyre több hajózási útvonalat nyitnak meg az Arktiszon, amely radikálisan átrendezheti a világkereskedelem térképét. Mihálovics szerint négy tengeri útvonal van kialakulóban, ezek közül a legjelentősebbek a Bering-szoroson át haladó északnyugati és északkeleti átjárók, valamint a transzpoláris útvonal. 

 – figyelmeztet a szakértő. Ez pedig újra középpontba helyezi az Északi-sarkvidéket mint stratégiai régiót, ahol a NATO és a kínai-orosz tömb közti verseny egyre látványosabb formát ölt.

Kína nem véletlenül definiálja magát „majdnem-sarkvidéki államként”, és a sarkköri Selyemút projektjén keresztül infrastrukturális beruházásokkal, kutatóállomásokkal és kettős felhasználású technológiákkal erősíti jelenlétét. Az orosz gazdaság szankciók miatti kiszorítása miatt Moszkva egyre inkább Pekingre támaszkodik, ami még komolyabb kínai befolyást eredményez az Északi-sarkon.

A geopolitika és a sarkvidéki jég együtt olvad

Az Északi-sarkvidék alatt hatalmas, eddig feltáratlan energiahordozó készletek rejtőznek. Mihálovics szerint „az egész északi sarkkör a globális felfedezetlen, de bányászható készletek 22 százalékát rejti, amelynek a 87 százaléka a tenger alatt található”. 

több ország – így Oroszország, Kanada és Dánia – ugyanarra a kontinentális talapzatra tart igényt. A jövő erőforrás-háborúinak egyik fő színtere így nem a Közel-Kelet vagy Afrika lehet, hanem a jég alatti sarkvidék.

Dánia és a háttérmegállapodások

Formálisan Grönland Dániához tartozik, de a belső autonómiája különösen a bányászat területén jelentős. A grönlandi közvélemény megosztott: sokan támogatják a gazdasági önállóságot, mások környezeti aggályokat fogalmaznak meg. A politikai irányvonal azonban világos: a közelmúltban bejutott öt parlamenti pártból négy függetlenségpárti.

Dánia számára kihívás, hogy egyensúlyozzon az USA stratégiai céljai és a kínai gazdasági nyomulás között. Mihálovics szerint „önmagában nem tényező a sarkvidéki nagyhatalmi rivalizálásban, mert nem képes a sziget védelmének garantálására”. 

 A közös cél: Grönland maradjon a nyugati szövetségi rendszer része, gazdaságilag is.

Magyarország: tanulságok és lehetőségek

Bár hazánk földrajzilag távol van az Arktisztól, az események mégis közvetlen tanulságokkal bírnak számunkra. Magyarország is erőteljes technológiai beruházások előtt áll, különösen az elektromos járművek és az akkumulátorgyártás terén – ezekhez pedig elengedhetetlen a stabil nyersanyag-ellátás. A kutató úgy véli: 

Bár nálunk nincsenek nagy ritkaföldfém-lelőhelyek, korábbi kutatások kimutatták ezek jelenlétét például a Nagy-Kopasz környékén. A kérdés az, mennyire lenne gazdaságos a kitermelés. Reálisabb lehetőség az EU-n belüli partnerség, valamint a technológiai és logisztikai szerepvállalás. 

 – hangsúlyozta az elemző.

A magyar kutatóintézetek, egyetemek, vállalatok közvetetten is részt vehetnek az ellátási lánc megerősítésében, különösen a fenntartható bányászati megoldások, újrahasznosítás és adatkezelés területén. A geopolitika és az ipar összefonódása új lehetőségeket is rejt – de csak azoknak, akik idejében felismerik a stratégiai pozíciók jelentőségét.

Nyitókép: Emil Helms / AFP

Íme 20 érdekes tény Grönlandról: