Nagy kihívás előtt áll az új román elnök: kezdődnek a kormányalakítási tárgyalások

Nicuşor Dan elnök szerdán kezdi meg a tárgyalásokat a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.

Pedig elkerülhetetlennek tűnik ez a döntés a békéhez.
Moszkva krími megszállásának legalizálása veszélyes üzenetet küldene más agresszív hatalmaknak is – állítja a Politico.
Áprilisban a Trump-kormány felvetette annak lehetőségét, hogy az ukrajnai háború befejezéséről szóló megállapodás részeként elismerjék, hogy a Krím jogilag Oroszországhoz tartozik.
„Nagyon veszélyes precedenst teremtene, ha ilyen kérdések egyáltalán felkerülnének a béketárgyalások napirendjére”
– figyelmeztetett Iryna Marchuk, a koppenhágai egyetem nemzetközi büntetőjog professzora. „Ez nem lehet tárgyalási téma.”
A Politico szerint kockán forog az az elv, amely a második világháború vége óta irányítja a nemzetközi kapcsolatokat: a határok nem változtathatók meg erőszakkal. A lap nem említi, hogy ez az elv már több esetben felül lett írva.
A szakértők attól tartanak, hogy Kína felhatalmazva érezné magát, hogy elfoglalja Tajvant.
„Hol fog ez precedenst teremteni? Nehezebb lesz kritizálni egy közepes méretű hatalmat, ha hasonlóra vállalkozik a saját háztájiában, mert hivatkozhat erre és azt mondhatja: »Nézzék, mi történt ott – miért ne tehetném én is ugyanezt?«”
– mondta Lauri Mälksoo, az észtországi Tartui Egyetem nemzetközi jog professzora.
Az elcsatolás jogi elismerése az orosz megszállás óta elkövetett bűncselekmények számonkérését is megnehezítené. Az Európai Emberi Jogi Bíróság 2021-es ítéletében megállapította, hogy Oroszország felelős a Krímben elkövetett emberi jogi jogsértésekért, ideértve a kínzást, a jogellenes fogva tartást és az erőszakos eltűnéseket. Ha a Krím orosz területnek lesz elismerve akkor a nemzetközi jogászok szerint a bíróság nem vizsgálná meg ezeket a jogsértéseket.
Ezt is ajánljuk a témában
Nicuşor Dan elnök szerdán kezdi meg a tárgyalásokat a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.