„Muszáj volt reagálniuk” – szakértőt kérdeztünk, mi állhat India légicsapásának hátterében

Május 7-re eszkalálódott a konfliktus India és Pakisztán között, amikor India bejelentette, katonai hadműveletet indított több terrorista központ ellen, amelyek egy része Pakisztánban, másik része a pakisztáni irányítás alatt álló Kasmír területén található. A csapás válaszreakció volt India részéről, miután szélsőséges fegyveresek turistákra támadtak a régió indiai vezetésű területén, Dzsammuban. A világ aggódva figyeli a kibontakozó konfliktust, hiszen két atomhatalomról van szó.

Ramachandra Byrappát, a Magyar Külügyi Intézet vezetőkutatója és az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatóját kérdeztük a konfliktus hátteréről, és arról, vajon egy újabb évekig húzódó háború van-e kialakulóban. 

India függetlenedése óta ötévente kiújul a konfliktus a két ország között

Ramachandra Byrappa hangsúlyozta, a két ország között az indiai szubkontinens 1947-es felosztása óta konfliktus van Kasmír régió miatt, amelyet mind Pakisztán, mind India magáénak tekint. India függetlenedése előtt Kasmír önálló állam volt, amelynek uralkodója a hindu  Gulab Szingh maharadzsa, népe viszont muszlim volt. Jelenleg a régi északi és nyugati területei pakisztáni, déli és keleti területei indiai fennhatóság alá tartoznak, ám nagyjából ötévente kiújul a konfliktus a két fél között, Angliának ugyanis ezen a területen nem sikerült jól meghúznia a határokat – állítja a szakértő.

Hozzátette, az áprilisi támadás a turisták ellen arra vezethető vissza, hogy Pakisztán nem nézte jó szemmel, hogy az indiai vezetés sok embert áttelepített az ország sűrűbben lakott részeiről Kasmír régióba, amely egy ritkán lakott terület. 

– ismertette a helyzetet.

India nem akar háborút

Byrappa kérdésünkre azt is elmondta, szerinte a konfliktus nem fog hosszan tartó háborús helyzetté eszkalálódni, mivel az egyik félnek sem érdeke. Az indiai támadást úgynevezett „hidegindításnak” nevezte. Szerinte India alaposan végiggondolta a helyzetet, mielőtt támadásba lendült. Ezt az is mutatja, hogy ilyen sok ideig vártak az ellenakcióval, bemérte a terrorista központokat, és csak azokra támadt. Egyéb katonai vagy civil létesítmények nem kerültek célkeresztbe.

 – részletezte. India már csak azért sem akar konfrontálódni, mert Pakisztán jóval több pénzt invesztál a hadseregébe, amiből ráadásul jóval többet fordít fegyverkezésre, mint India. Míg India védelmi kiadásainak jelentős része a katonák fizetésére, a személyzetre fordítódik, Pakisztán ezt a pénzt a fegyverekbe fekteti. Ennek legfőbb oka, hogy a pakisztáni vezetés hatalmát a hadsereg tartja fenn, de ha úgy adódik, egy nemzetközi fegyveres konfliktusra is be tudnák vetni a fegyvereiket.

Ha mégis elhúzódik a konfliktus, akkor valami más van a háttérben

A szakértő hangsúlyozta, India és Pakisztán között nem fog az ukrajnaihoz vagy a gázaihoz hasonló háború kialakulni, amennyiben mégis, az azzal lesz magyarázható, hogy komoly nemzetközi érdekek húzódnak meg a háttérben. Szerinte erre utalhat majd, ha a konfliktus esetleg nem rendeződik néhány héten belül.

Az indiai-pakisztáni viszonyt illetően négy külföldi ország érdekei játszhatnak szerepet. Ezek az országok Kína, az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia. 

A kutató szerint Kína könnyedén leállíthatja Pakisztánt, ha elfajulna a konfliktus, ugyanis a dél-ázsiai ország a fegyverei hatvan százalékát Kínának köszönheti, és harminc milliárd dollár adóssággal tartozik, így Peking, ha akarja, azonnal leállíthatja a konfliktust. Indiát ezzel szemben az Egyesült Államok térítheti jobb belátásra, bár Byrappa szerint még nem egyértelmű, hogy Új-Delhi inkább a keleti vagy a nyugati nagyhatalom felé húz.

Az elhúzódó konfliktus hátterében pedig inkább Kína állhat, amely ezzel egyrészt India haderejét akarhatja tesztelni, másrészt lefoglalná a BRICS országot, hogy zavaratlanul folytassa katonai ténykedését a Dél-Kínai-tengeren.

A szakértő hangsúlyozta, ez utóbbi forgatókönyv akkor jöhet szóba, ha a fegyveres konfliktus még hetekig elhúzódik, jelenleg nincs tudomása arról, hogy Kínának ilyen tervei lennének.

Nyitókép: Narinder NANU / AFP