Az újjáépítés óriási költségeit mi is fizetnénk, a magyar cégek versenyhátrányba kerülnének, de ami ennél is nagyobb baj, állandó áramkimaradások veszélyével kellene szembenéznünk, amíg az ukrán energiarendszer nem integrálódna teljesen az uniós rendszerbe.
Cikksorozatunk korábbi részeiben bemutattuk, hogy milyen hatással lehet Ukrajna EU-csatlakozása Magyarországra nézve többek közt a mezőgazdaság, a munkaerőpiac, a biztonságpolitika, a migráció és a közbiztonság szempontjából, most pedig megvizsgáljuk, milyen változásokat hozna ez a lépés az energetika, az energiapolitika területén. Nos, nincsenek jó híreink, a korábbi területekhez hasonlóan itt is leginkább a negatív hatások dominálnak.
Ukrajna energetikai infrastruktúrája a háborúban elszenvedett károktól függetlenül is messze az uniós színvonal alatt volt, ez az állapot azóta tovább romlott.
Az ukrán energiaszektor a szovjet idők óta nem sokat változott, azaz dominánsan fosszilis energiaforrásokat használ, az infrastruktúrája elöregedett és korszerűtlen, és magas energiaintenzitással működik. A megújuló energiaforrások (napenergia, szélenergia) aránya a rendszerben rendkívül alacsony, mindössze 12 százalék. Energiahatékonyság és a technológia terén óriási lemaradásban vannak az Európai Unió országaihoz képest.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukránok felvételével nem csak a mezőgazdaság és a munkaerőpiac kerülne veszélyben, hanem kinyitnánk az ajtót a háborúban csak erősebbé vált ukrán maffia előtt is, ami súlyos közbiztonsági problémákat eredményezne.
Ukrajna energetikai infrastruktúrája a háborúban komoly károkat szenvedett el, elsősorban a hőerőművek és a transzformátorállomások károsodtak. A vg.hu szakértője szerint az elektromos energia termeléséért felelős infrastruktúra több mint 60 százaléka elpusztult vagy orosz kézbe került ezért a termelés a háború előtti szinthez (évente 158 TWh ) képest kevesebb mint a felére,nagyából 70 TWh mennyiségre csökkent.
Az ukrán energetikai rendszer helyreállítása, modernizációja és az Európai Unió rendszereivel való jogi és technológiai harmonizációja több szempontból is óriási kihívást jelentene.
Amellett, hogy mindez gazdasági szempontból is problémás, hiszen óriási forrásmennyiséget igényel, és tekintve, hogy az uniós költségvetés közel 20 százalékát 2028-tól a koronavírusjárványt követően felvett 750 milliárdos közös helyreállítási hitel visszafizetése teszi majd ki,
az ehhez szükséges összeget vagy újabb hitelből vagy a többi országnak járó támogatásokból tudná előteremteni az EU.
Azaz így vagy úgy, de minden tagállam fizetne érte, és nem is keveset.
A gáz- és villamosenergia-hálózatok integrálása, a biztonsági szabványok, az ellenőrzési rendszer kiépítése, valamint a fenntarthatósági előírások bevezetése euró-tízmilliárdokat emésztene fel. De, ahogy a Klímapolitikai Intézet tanulmányában olvasható, a helyreállítás nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is kihívás lenne, ugyanis fennáll a veszély, hogy Ukrajna újjáépítés során a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak az ellátásbiztonság gyors biztosításával szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
Összeomló mezőgazdaság, feje tetejére álló munkaerőpiac, a migrációs krízis erősödése, és elképesztő pénzveszteség.
Az Európai Unióban az egyenlő gazdasági versenyfeltételek biztosítása fontos alapelv, ám Ukrajna csatlakozásával az energetika területén ez súlyosan sérülne. Ukrajnában ugyanis egyrészt olcsóbbak az energiahordozók, másrészt lazább a környezetvédelmi szabályozás, harmadrészt gyengébb a kibocsátás ellenőrzése, így az ukrán (vagy ukrán területen található amerikai, német, francia stb...) cégek komoly versenyelőnybe kerülnének a többi tagállam vállalataival szemben.
Ez hosszabb távon azt eredményezheti, hogy egyes nagy energiaigányű (és épp ezért magas CO2 kibocsátással járó) iparágak – például az acélipar vagy a vegyipar – Ukrajnába települhetnek, ezzel megkerülve a szigorú uniós szabályokat.
Plusz előnyt jelentene az ott működő cégeknek, hogy az emberi erőforrás költségei (munkabérek, egyéb juttatások) is jóval alacsonyabbak, mint az unió többi tagállamában.
Magyarországra nézve azonban a magyar cégek piaci hátrányba kerülésén túl további negatív hatásokkal is járna mindez. Egyrészt a a jelenleginél jóval kevesebb pénz jutna nekünk a zöld átállást segítő támogatásokból, másrészt az energiahálózatok összekapcsolásával bonyolultabbá válna a rendszerek irányítása. Arról nem beszélve, hogy amíg a technológiai harminizáció nem történik meg (és ez általában évek, de inkább évtizedek kérdése),
folyamatosan fennálna az olyan áramkimaradások veszélye, mint amilyen Spanyolországban következett be április végén.
Hogy ez miért ijesztő, és hogyan eredményezne egy nagyobb európai áramszünet posztapokaliptikus állapotokat, arról itt írtunk bővebben.
Ezt is ajánljuk a témában
A délnyugat-európai nagy áramszünet sokunkat elgondolkodtathatott, mi lenne, ha Európában egy teljes és tartós áramszünet következne be? Tanulságos és riasztó forgatókönyv következik!
Ezek a kockázatok azonban látszólag nem érdeklik az uniós politikai elitet, amely Ursula von der Leyennel a bizottság vezetőjével és Charles Michellel, az Európa Tanács korábbi elnökével az élen sürgeti, hogy gyorsítsák fel a tárgyalásokat Ukrajna EU-csatlakozását illetően. Ursula von der Leyen egyértelművé tette a célját, Ukrajnát minél előbb fel kell venni az unió tagjai közé:
Brüsszelben pedig szó szerint „ezerrel” dolgoznak az „ügyön”, hiszen ahogy Marta Kos, az EU bővítési biztosa elmondta, „körülbelül ezer ember dolgozik különböző területeken, kizárólag egyetlen ország integrációján” és hozzátette, hogy személyesen is mindent megtesz az eljárás sikeréért. A magyar kormány ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy a brüsszeli elit bővítési terve óriási fenyegetést jelent az egész Európai Unióra nézve.
Nyitókép: Mandiner grafika
Bajban van az Európai Unió: romokban a versenyképesség, évtizedes lemaradásban az önvédelmi képesség, ráadásul vissza kell fizetni a gigantikus, 750 milliárd eurós „covidhitelt”. Ukrajna felzárkóztatási támogatása a tetemes költségek ellenére elsőbbséget élvez.
Nem lesz tűszünet júliusban, állítja Robert C. Castel.
Az ukrán külügyminiszter-helyettes szerint az oroszok kétségbe vonták az ország létezését.
Tóth Máté szerint a tények magukért beszélnek.
Valamire készül az orosz hadsereg.
Több tízmillió forintnyi drogot találtak a rendőrök Terézvárosban.
Dömötör Csaba szerint nincs mentség arra, ahogy a Tisza Párt elnöke viselkedett Nagyváradon.
Volt itt minden: eldugott nemzeti szimbólumok, udvarlás a románoknak és a Szózat sikertelen felidézése.
