Brüsszelben egyre sürgetik az ukrán EU-csatlakozást, nem törődve az egyes tagállamokat fenyegető veszélyekkel.
Nem csak a mezőgazdaságunkra lenne katasztrofális hatással, a magyar munkaerőpiacot is felborítaná Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása. Az uniós politikai elit, Ursula von der Leyen és Manfred Weber, a TISZA Pártot is magában foglaló Európai Néppárt elnöke vezetésével azonban láthatóan nagyon szeretné a lehető legrövidebb időn belül – a tervek szerint 2030-ig – felvenni az a háború sújtotta országot. Mindezt a közelmúltban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megerősítette, sőt kijelentette, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát.
Ezt is ajánljuk a témában
Az olcsó, gyakran rosszabb minőségű ukrán termékek dömpingje, az agrártámogatások csökkenése és a génmanipulált árucikkek megjelenése súlyos veszélyt jelent a magyar mezőgazdasági szektorra nézve.
Brüsszelben rengetegen dolgoznak azért, hogy a jelenleg is háborúban álló ukrán állam minél gyorsabban az unió része legyen.
Marta Kos, az EU bővítési biztosa elmondta, „körülbelül ezer ember dolgozik különböző területeken, kizárólag egyetlen ország integrációján”, és hozzátette, hogy személyesen is mindent megtesz az eljárás sikeréért.
Az EP legnagyobb frakciójával rendelkező Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber szintén elkötelezett Ukrajna uniós tagsága mellett, csakúgy mint a néppárti frakcióban ülő TISZA Párt szavazói, akik közül Magyar Péterék közvélemény-kutatásán 58 százalék mondott igent az ukránok felvételére.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló cikksorozatunk legújabb részében a munkaerőpiaci kérdéseket jártuk körbe.
A kérdésben érdekkülönbség van az európai tagállamok között, hiszen számos nyugat-európai ország gazdasági kilátásait jelentősen rontaná, ha a háború végével a jelenleg ott dolgozó több millió ukrán munkavállaló nagy része visszatérne Ukrajnába.
Épp ezért jól jönne nekik az ország EU-csatlakozása, mert ez a lépés a szabad munkaerő-áramlás lehetőségével segítene visszacsábítani hozzájuk az ukránokat, akik elvégzik a „piszkos munkákat” azokon a területeken, ahol nélkülük súlyos munkaerőhiány alakulna ki.
Ezzel szemben a közép-európai országokban, köztük Magyarországon jóval magasabb a minimálbér és az átlagbér mint Ukrajnában, de ezek a tagállamok képesek az alacsonyabb képzettséget igénylő munkaköröket is hazai munkavállalókkal betölteni. Ám amennyiben a kisebb bérigényű ukrán munkavállalók elárasztanák a piacot, az felborítan a jelenlegi egyensúlyt, és a magyar munkavállalók csak bérveszteséggel tudnának versenyezni az érkező konkurenciával. Bővebb munkaerőpiaci elemzésünket itt olvashatja.
Ezt is ajánljuk a témában
A belépésük igencsak nehéz helyzetbe hozná a magyar dolgozókat, hiszen olcsóbb munkaerőről van szó.
Ukrajna csatlakozásával legalább 30 millió ukrán kapna lehetősége arra, hogy az Európai Unió bármely országában munkát vállaljon. Ezzel nagyjából 7 százalékkal bővülne az európai a munkaerőpiac. No de hová mennének dolgozni az ukránok? Rögtön a szomszédjukban, a legközelebbi uniós országok egyikén, Magyarországon jelen pillanatban nagyjából háromszor akkora a nettó átlagkereset mint náluk, ami egészen szürreális különbség. Ez már akkora bérszakadék, amelynek átugrásáért megéri átköltözni.
Az alacsonyabb bérigénnyel érkező ukrán mukavállalók versenyhelyzetet teremtenének a már eddig is munkaerőhiánnyal küzdő magyar szektorokban (építőipar, vendéglátás, mezőgazdaság), és ez akár 10–20 százalékos reálbér-csökkenést eredményezhet.
Ez leginkább az alacsonyabb képzettségű munkavállalók körében érvényesülne, de a középfokú végzettséget igénylő munkakörök sem feltétlen lennének mind biztonságban. Az ukrán vendégmunkások aránya Magyarországon 2025 elejére elérte a 5 százalékot a mezőgazdasági és építőipari szektorban. Az ebben az ágazatban dolgozó ingázók 30–40 százaléka ukrán állampolgár.
A csatlakozás után ez a szám ugrásszerűen nőne, tartós ingázásba és letelepedésbe fordulva, ami csak tovább növelné az alapbérek lefelé húzását.
Amennyiben Ukrajna pár éven belül EU-taggá válna, a mezőgazdaságban és az alacsonyabb kvalifikációt igénylő iparágakban gyors munkahely-átcsoportosulásra kellene számítani. Míg a hazai dolgozók nagy része átképzésre kényszerülne, az ukrán vendégmunkások vennék át a betanított munkákat. Ez növelné a tartós munkanélküliséget a vidéki régiókban, tovább fokozva a társadalmi feszültségeket.
A családtámogatások, gyermeknevelési támogatások és a 13. havi nyugdíj finanszírozása is komoly nehézségbe ütközne, a rendszer költsége az Ukrán EU-csatlakozással évente 200–300 milliárd forinttal emelkedne. Ez az összeget a kormányzati büdzsében a közszolgáltatások, egészségügy és oktatás rovására lehet csak előteremteni.
Elemzők szerint, ha a bérek 5–10 százalékkal csökkennek, a fogyasztás is visszaesne 3–4 százalékkal, és ez éves szinten 0,5–1 százalékos többletveszteséget jelenthet a magyar GDP-növekedésből.
Ukrajna uniós csatlakozása súlyos próbatétel elé állítja az EU munkaerőpiacát és különösen a magyar gazdaságot. A masszív munkaerő-beáramlás bérnyomást, átcsoportosuló munkahelyeket és szociális feszültségeket generálhat. Brüsszelben a geopolitikai és reformtámogató érvek ütköznek a költség- és versenyellenes aggályokkal, míg Budapesten a kormányzati intézkedések főként a veszteségek mérséklésére és a munkaerő képzésére fókuszálnak. A döntés kimenetele hosszú távon alakítja majd Magyarország versenyképességét és társadalmi kohézióját.
Nyitókép: Getty Images / SimpleImages
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Ezek voltak pünkösdhétfő legolvasottabb hírei a Mandineren.
Átalakulhat a mozgósítás rendszere, és jöhet a magasabb zsold.
Félmillió munkahely és százmilliárdok forognak kockán, ilyenkor már nem számítanak a magasztos elvek és a politikai lózungok.
A fegyver alkalmazása komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, mivel a rendszer nukleáris robbanófejek hordozására is alkalmas.
Az AfD arra figyelmeztet: komoly baj lehet belőle, ha nem sikerül megegyezni a szociális juttatások szigorításáról.
A Tisza-tábort a bosszúvágy tartja össze Molnár Attila Károly eszmetörténész szerint. A vele készült beszélgetésben szóba kerülnek a Tisza győzelmének és a Fidesz választási vereségének okai, Orbán Viktor politikai teljesítménye, a terjedő áldozatkultusz és a terápiás társadalom És persze a kérdés: mire kell figyelnie a konzervatívoknak?
Az engedélyek nagy részét már megszerezték és a kivitelezői szerződés aláírása hamarosan várható, ami azt is jelenti: a munkák a nyár elmúltával el is kezdődhetnek.
A köztársasági elnököt is támadja Váradi, szerinte morális okokból (!!) fenyegeti Magyar Péter Sulyok Tamást. Nos, erről is teljesen másképp gondolkodunk.
