Magyar Péter európai főnöke világossá tette: az Ukrajna-pártiság alapfeltétel a politikai közösségükben

Manfred Weber meghúzta a vörös vonalat és egyértelműen fogalmazott arról, hogy kivel fog együtt dolgozni és kivel nem.

Összeomló mezőgazdaság, feje tetejére álló munkaerőpiac, a migrációs krízis erősödése, és elképesztő pénzveszteség – pár hatás a sok közül, amelyekkel szembe kellene néznünk, amennyiben az ukránok felvételt nyernének az EU-ba.
Az Európai Unióban regnáló politikai elit, élén a Bizottsággal és a TISZA Pártot is magában foglaló néppárti frakcióval egyértelművé tette, hogy szeretné a lehető legrövidebb időn belül – a tervek szerint 5 éven belül – felvenni Ukrajnát a közösségbe. Alig több mint egy hete, az EP plenáris ülésén elmondott beszédében Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát.
A Bizottság elnöke ezzel megerősítette a korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott kijevi csúcson elhangzott kijelentését, miszerint Ukrajna kormánya igyekszik elhárítani az EU-csatlakozással járó számos jogi és demokratikus akadályt, és halad az uniós normák elérése felé. Von der Leyen úgy fogalmazott:
Nagyra értékelem a politikai akaratot. Még azt is mondhatnám, ha a folyamat ebben a tempóban és minőségben folytatódik, akkor talán 2030-nál korábban is megtörténhet a csatlakozás.
Manfred Weber, az EP legnagyobb frakciójával rendelkező, Magyar Pétert és társait is sorai közt tudó Európai Néppárt elnöke szintén elkötelezett Ukrajna uniós tagsága mellett. A német politikus még a TISZA Párt felvétele előtt világossá tette, csak olyanokkal dolgozik együtt, akik Ukrajna-, Európa- és jogállamiság-pártiak, azaz ezt nyilvánvalóan Magyar Péter pártjától is elvárja. A TISZA Párt pedig láthatóan igyekszik ennek megfelelni, hiszen
Ezt is ajánljuk a témában
Manfred Weber meghúzta a vörös vonalat és egyértelműen fogalmazott arról, hogy kivel fog együtt dolgozni és kivel nem.
a néppárti vonalhoz igazodva áprilisban megszavazták azt az előterjesztést, amely Ukrajna EU-taggá válását sürgeti, sőt ennek elősegítésére nagy összeggel (cca. 35 milliárd euró) támogatná a háború sújtotta országot.
Weber az ukrán EU-csatlakozással kapcsolatban úgy fogalmazott, „Az európai néppárt egyértelmű európai perspektívát kíván adni Ukrajnának. Ahogy a magyar nép örömmel csatlakozott ehhez a nagy családhoz, hogy élvezhesse a szabad mozgás, az egységes piac, a gazdasági fejlődés és az egységes unió, az Európai Unió belsejében biztosított politikai biztonság előnyeit, úgy az ukrán népnek is ugyanaz a joga, hogy ezt megtehesse. Ahogy a magyar nép 20 évvel ezelőtt csatlakozott, hogy részese lehessen ennek a nagy családnak, úgy az ukránoknak is ugyanaz a joguk van ehhez.(...) Ebben a kérdésben egyértelmű álláspontot képviselünk”.
Ezt is ajánljuk a témában
Volodimir Zelenszkij elégedetten csettinthet a végeredményt látva.
Brüsszelben ezren dolgoznak az ukránok EU-csatlakozásáért, amely Magyarországra nézve katasztrofális lenne
Mostanra már jóval többről van itt szó, mint vágyakról és tervekről, hiszen Brüsszelben gőzerővel dolgoznak az „ügyön” mint Marta Kos, az EU bővítési biztosa elmondta, „körülbelül ezer ember dolgozik különböző területeken, kizárólag egyetlen ország integrációján” és hozzátette, hogy személyesen is mindent megtesz az eljárás sikeréért.
Pedig egyre többen egyetértenek Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és a magyar kormánnyal abban, hogy egy ukrán EU-csatlakozás a közeljövőben nagyon rossz hatással lenne az Európai Unióra. Mindenekelőtt azért, mert óriási összegeket igényelne. A Világbank idén februárban tette közzé becslését Ukrajna a háború befejezését követő újjáépítésének költségeit illetően. A szervezet szerint
ez 411 milliárd dollárba, vagyis 149 ezer milliárd forintba kerülne, és akkor egyéb költségekről még szó sem esett.
A brüsszeli döntéshozatalt gyakran befolyásoló Bruegel Intézet pedig azt becsülte meg részletesen, hogy mennyibe kerülne az ukrán EU-csatlakozás. Számításuk szerint a bővítés nettó évi 18 milliárd euró pluszkiadást okozna, azaz közel 7,5 ezer milliárd forintot emésztene fel csak az, hogy Ukrajna felvételt nyer 28. tagállamként a közösségbe. Emellett mindez az uniós országok fejlesztését szolgáló kohéziós pénzek évi 24 milliárd euróval csökkenését is eredményezné.
Ezt is ajánljuk a témában
Keményen kritizálták az Osztrák Szabadságpárt vezetői Manfred Weber álláspontját.
A magyar kormány álláspontja szerint az ukrán EU-csatlakozás katasztrofális hatással lenne Magyarországra és a környező országokra is, hiszen amellett, hogy az országban jelenleg háború van, és maga a csatlakozás elképesztő mennyiségű pénzbe kerülne, az élet számos területén hosszú távon is komoly, a magyar (és az európai) emberek életére nézve negatív változásokat hozna ez a lépés. Korábban részletesen bemutattuk, hogy mennyibe kerülne az európaiaknak Ukrajna EU-csatlakozása, most pedig összegyűjtöttük, hogy a gyorsított csatlakozás milyen hatásokat eredményezne.
1. Összeomlana a mezőgazdaság
Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermelője és exportőre, óriási termőterületekkel és kiváló adottságokkal, ám az Európai Uniós törvényeknél jóval lazább szabályozásokkal.
A nagyságrend érzékeltetésére: az ukrán termőterületek mérete a negyedét teszi ki az EU összes mezőgazdasági területeinek.
Mivel nem kötik őket a szigorú uniós szabályok, az előállítási költségeik jóval alacsonyabbak.
Emellett az Európai Unió és Ukrajna fejlettségében olyan hatalmas eltérések vannak, amelyek csökkentésére belátható időn belül nincs remény, de még ha ez meg is valósulna az évtized végéig, az uniós tagság által megkövetelt intézményrendszer aligha tudna működni a világ egyik legkorruptabb országában. A jogi és technológiai harmonizáció sok időt és óriási összegeket venne igénybe, ám az ukrán termelők addig is olyan óriási versenyelőnyt élveznének a magyar termelőkkel szemben, ami tönkretenné őket.
És akkor arról még szót sem ejtettünk, hogy az uniós költségvetés agrártámogatásainak jó részét jelenleg területalapon osztják szét, így a keretösszeget elképesztő mértékben csökkentené az ukránoknak adandó pénz, és ennek összegével kevesebb jutna a többi tagállam gazdáinak, azaz a a mezőgazdasági támogatások átcsoportosítása miatt a magyar gazdák is nagyságrendekkel kevesebb uniós forráshoz jutnának az eddigiekhez képest.
A Magyar Külügyi Intézet számításai szerint a magyar mezőgazdasági szektor várhatóan évi 672 milliárd forint (1,68 milliárd euró) veszteséget szenvedhet el a kieső Közös Agrárpolitikai (KAP) források miatt.
Ez oly mértékű forráskiesés, amely az egész agrárszektort legalábbis megroppantaná, de valószínűleg a fent említett versenyhátrány mellett tönkre is tenné.
2. Feje tetejére állna a munkaerőpiac
Amennyiben Ukrajna az Európai Unió tagjává válna, a szabad munkaerőáramlás lehetőségével élve tömegesen indulnának nyugat felé az ukrán munkavállalók. Szomszédos ország vagyunk, tehát elsőként a magyar munkaerőpiacot árasztanák el a hazainál alacsonyabb bérigénnyel rendelkező ukrán dolgozók. Mivel a magyar és az ukrán átlagbér között is óriási a különbség, egy részüknek megérné itt maradni, így a magyar munkavállalók komoly konkurenciát kapnának jóval olcsóbb munkaerőből.
Ez bizonyos ágazatokban (építőipar, mezőgazdaság, logisztika) eleinte enyhíthetné a munkaerőhiányt, ám hosszabb távon lenyomná a béreket, amivel a magyar munkavállalók pozíciója gyengülne.
Ez a folyamat felerősítheti a belső társadalmi feszültségeket is, miközben fokozza a magyar munkavállalók elvándorlását nyugatabbra. Nagy kihívást jelentene az ukrán munkavállalók a társadalmi integrációja is, hiszen a a beáramló munkaerő jó része nem rendelkezik megfelelő nyelvi és kulturális integrációs lehetőségekkel. Ez szociális konfliktusokat szülhet, hasonlóan ahhoz, amit Nyugat-Európa már korábban megtapasztalt és jelenleg is tapasztal Németországban, Franciaországban, Belgiumban és a skandináv országokban.
3. Energetikai problémák
Ukrajna energetikai infrastruktúrája a háborúban elszenvedett károktól függetlenül is messze az uniós színvonal alatt volt, ez azóta tovább romlott. A rendszer modernizációja, harmonizációja rengeteg pénzt igényelne, amelyet az EU közös költségvetéséből, így közvetve a magyar adófizetők pénzéből szeretne fizetni az unió vezetése. A gáz- és villamosenergia-hálózatok integrálása, a biztonsági szabványok kiépítése, valamint a fenntarthatósági előírások bevezetése milliárdokat emésztene fel.
Nem mellékes körülmény, hogy Ukrajna energetikai infrastruktúrája hagyományosan Oroszországhoz kötődik. Ha a gázvezetékek és atomerőművi fűtőanyagok szállítása továbbra is orosz érdekeket érint, akkor Magyarország is könnyen geopolitikai nyomás alá kerülhet. Az energiapolitikai mozgástér szűkülhet, különösen, ha Ukrajna és Oroszország közötti viszony továbbra is ellenséges marad.
4. Biztonságpolitikai rémálom
Ukrajna jelenleg háborúban áll Oroszországgal. Amennyiben valamikor létrejön a tűzszünet, a két ország még mindig hadviselő fél marad, egészen a békekötésig.
Az Európai Unió történetében példátlan lenne, hogy egy háború sújtotta országot venne fel a sorai közé.
Ezzel – ahogy a miniszterelnök fogalmazott – az EU „importálná a háborút”, de legalábbis egy állandó háborús veszéllyel fenyegető konfliktusövezettel válna közvetlenül határossá, úgy, hogy bár vannak erre vonatkozó törekvések, nincs közös európai haderő, és egy ideig nem is várható, hogy lesz.
Ukrajna jelenleg képtelen önmaga fenntartani a hadseregét, az Egyesült Államok nem akarja folytatni az ukránok pénzzel és fegyverekkel való támogatását, így ahhoz, hogy az ukrán haderő működni tudjon, az uniós tagállamok segítségére lenne szükség. Mindezt egy olyan helyzetben kellene megtenni, amikor az unió legtöbb országának hadereje egyébként is megerősítésre szorul. Nagy kérdés az is, hogy Brüsszel ezt miből finanszírozná: vélhetően újabb uniós hitelfelvételből, ami – tekintve, hogy a jelenlegi 750 milliárdos közös helyreállítási hitel visszafizetésen 2028-tól önmagában a költségvetés közel 20 százalékát teszi ki – nem tűnik reális tervnek.
5. Fokozódna a migrációs krízis
Geopolitikai szempontból a háborús fenyegetettség mellett a migrációs folyamatok erősödése is bekövetkezne az ukrán EU-csatlakozással, hiszen egy több száz – esetleg ezer- – kilométer hosszú új, ismeretlen és rendezetlen határszakasz ellenőrzése olyan feladat, amellyel sem Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (FRONTEX) sem az ukrán hatóságok nem tudnának megbirkózni. Ennek következtében új migrációs útvonalak nyílnának meg Ázsia felől, és az Ukrajnából kiinduló (már „belső”) bevándorlás mellett újabb kelet felől érkező migrációs hullámokkal kellene megküzdenie az uniónak.
A jelenlegi helyzetben az új, keleti migrációs útvonalon Magyarország lenne az első biztonságos ország
– hiszen Ukrajna még jó ideig aligha nevezhető annak –, azaz minden bevándorló menedékkérelmi eljárását itt kellene lefolytatni. Ez önmagában is óriási terhet róna a magyar hatóságokra, a migránsok itt tartózkodása pedig amellett, hogy állandó biztonsági fenyegetést jelentene, a szociális és egészségügyi ellátórendszereket is végletesen túlterhelné.
6. Drámaian romlana a közbiztonság
A migráció intenzitásának és a Magyarországon tartózkodó migránsok számának növekedése önmagában is súlyos közbiztonsági veszélyt hordoz magában. Anglia, Németország, Svédország és Franciaország példája egyaránt azt mutatja, hogy a – rövidtávon egyébként is lehetetlen – integrációs kísérletek szinte mind kudarcot vallanak, és a bevándorlók számának növekedésével egyenes arányban nő a bűnelkövetések száma, sok esetben pedig épp a migránsközösségekben új szervezett bűnözői hálózatok jönnek létre.
Mintha nem lenne elég, hogy a szabad mozgás és az ellenőrzések hiánya amúgy is óriási lehetőségeket adna a már régóta létező ukrán alvilágnak. Az Ukrajnának adott nyugati fegyverek egy része ellenőrizetlenül a feketepiacra került, ezek, valamint a nagy mennyiségű kábítószer sokkal könnyebben kerülnének be az uniós országokba, elsőként Magyarországra, ami nagyon komoly közbiztonsági problémákat okozna, és a droghelyzet drámai romlását idézné elő.
7. Felborulna az EU politikai és pénzügyi egyensúlya
Ukrajna jelenlegi területét tekintve nagyobb, mint az Európai Unió bármely tagállama, népességét tekintve pedig még a háború elől elmenekült lakosságot leszámítva is csak hét uniós ország van előtte. Ukrajna emellett egy eddig is elmaradott ország volt, a háború pusztítása miatt pedig végképp az, jóval fejletlenebb és szegényebb, mint bármely európai tagállam. Épp ezért
amennyiben az ukránok csatlakoznának az EU-hoz, minden más tagállamnál jóval nagyobb összeget igényelnének az Európai Unió kohéziós és strukturális alapjaiból.
Ez pedig azoknak a közép- és kelet-európai országoknak lenne veszteség, amelyek eddig is versenyeztek ezekért a pénzekért. Ukrajna, mint hatalmas, ám elmaradott ország, a legtöbb forrást igényelné infrastruktúra-fejlesztésre, oktatásra, egészségügyre.Ez szükségszerűen azt jelenti, hogy a jelenlegi kedvezményezettek – köztük Magyarország – kevesebb pénzhez jutnának. Ez veszélybe sodorhatja a hazai útépítéseket, vasútmodernizációt, településfejlesztési projekteket és a humánerőforrás-fejlesztési programokat.
Emellett a források ilyetén átcsoportosítása nem csak pénzügyi, hanem politikai feszültségeket is keltene a tagállamok között.
Az EU döntéshozatali rendszerében a tagállamok lakosságszáma alapján is súlyt kapnak. Ukrajna több mint 30 milliós népességével automatikusan a nagyobb súlyú országok közé kerülne az Európai Parlamentben és a Tanácsban. Ez gyengítené a közepes méretű országok – köztük Magyarország – érdekérvényesítő képességét. Továbbá, Ukrajna politikai kultúrája jelenleg erősen euroatlantista, így valószínűleg gyakrabban állna szembe a magyar külpolitikai prioritásokkal.
Nyitókép: Mandiner-grafika