Nicușor Dan győzelméhez hasonlóan látványos a legyőzött jelölt, George Simion üstökösszerű felemelkedése is. Egy évvel ezelőtt alig képzelte volna bárki, hogy valaha is esélye lesz elnökké válni. Egy viszonylag kis protestpárt vezetőjéből hamar egy tömegmozgalom első embere lett, 46,4 százalékos támogatottsága lélegzetelállítóan magas, pláne viszonylag rövid pályafutásához képest. Még fiatal, a pártja erős – valószínűleg a következő években is tényező marad a román politikában.
Andrea, a joghallgató izgatott lesz, amikor Simionról beszél. „Természetesen rá szavaztam – jelenti ki. – Szerény körülmények közül származik, a nép egyszerű, ártatlan gyermeke, pont, mint én.” Politikailag is tetszik neki, amit Simion képvisel: „Nem Európa-párti, hanem románpárti akarok lenni” – hangsúlyozza.
Nem könnyű Simion-szavazókat találni Bukarestben a választás napján. A főváros elsöprő többséggel Danra szavazott, és az AUR jelöltjének támogatói többnyire nem hajlandók válaszolni az újságírók kérdéseire. A város ötödik kerületében találunk egy kis AUR-pártirodát behúzott függönyökkel, úgy tűnik, zárva. De amikor kopogunk az ajtón, kinyílik, és beengednek minket. Három pártalkalmazott van bent, látszólag nincs sok dolguk. „Nem, az AUR nem magyarellenes, ez hazugság! – állítják. – A gazdasági programja is modern.” Valahol telefonálnak: „Újságírók vannak itt.”