Ilyen se történik naponta: megtapsolták a magyarokat a román tévében!

Új, teljesen új ez a barátságos légkör a románok és magyarok történelmileg feszült viszonyában. Riportunk Bukarest utcáiról.

A bukás nem borítékolható, de az biztos, hogy rendkívül nehéz dolga lesz a megújulás ígéretével elnöki széket nyerő Nicușor Dannak. A leendő államfőnek ráadásul egymást sem mindig kedvelő pártok alkotta, széteső koalícióval kellene levezényelnie a reformokat, úgy, hogy egyiknek sem a tagja.
A május 18-ai második forduló hajrájában előzte le ellenfelét Nicușor Dan, és végül a szavazatok 53,6 százalékát szerezte meg. Több mint nyolcszázezer vokssal többet gyűjtött, mint a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) vezető George Simion.
A rettegés vezette az urnákhoz az embereket mindkét oldalon, nem a pozitív üzenetek
– véli Pászkán Zsolt. A Magyar Külügyi Intézet külső szakértője továbbra is úgy látja: a radikális globalista és a radikális lokalista tábor jelöltje csapott össze. Pártszinten más a helyzet: Dan nem vezetője, sőt nem is szerves része a globalista pólusnak – mutat rá a szakértő –, vagyis ha ígér is bármit, az nem vehető készpénznek.
Noha a bukaresti főpolgármesterként elnökválasztást nyerő politikus
már a választás estéjén közölte, hogy tárgyalást kezd a kormányalakításról
– lényegében a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta triót egészítené ki régi pártjával, a Mentsük Meg Romániát Szövetséggel (USR) –, ez egyelőre kétséges. Liviu-Ionuț Moșteanu USR-frakcióvezető május 6-án egy USR–PSD–PNL-koalíció lehetőségét vázolta az ügyvivő államfői posztot betöltő, nemzeti liberális Ilie Bolojan miniszterelnöksége mellett, kihagyva az RMDSZ-t. Így bár a magyar közösség tagjai is fellélegezhettek a Simion-veszély – legalábbis időleges – elhárulásával,
az örömük nem lehet felhőtlen.
Dan megválasztása után tett gesztusai persze szépek. „Jó, hogy helyi autonómiát ígér, ám ha a szupermegyésítéssel ezt a hatalmat egy-egy román központ gyakorolja, az nem lesz jó a magyaroknak” – magyarázza a szakértő. Emlékeztet, háromból két – Székelyföld közigazgatási feldarabolását is jelentő – közigazgatási reformot épp az USR nyújtott be.
„A kormányfőnek kiszemelt Bolojan pedig tanácselnökként sem volt a magyarok nagy barátja”
– teszi hozzá.
Az RMDSZ Pászkán szerint csapdahelyzetben van, mert ellenzékben kénytelen lehet együtt szavazni a szélsőjobboldallal, ami roppant kellemetlen lenne, a koalícióba kerülése pedig azért lenne kényelmetlen, mert a leendő kormány csődközeli helyzetet örököl, strukturális problémákkal a gazdaságban és a közigazgatásban.
„Persze most megnyílhatnak az EU-s pénzcsapok, akár teljesíti Románia a feltételeket, akár nem, de ez csak sebtapasz”
– véli a szakértő. Vagyis gazdasági visszaesés jön, ami visszahull a mainstream pártokra, és a szélsőségeseket erősíti majd. S akkor egyes pártok dinamikája is változik, főleg az AUR-nyomás alatt már félig átálló PSD-é, amely nem támogatta Nicușor Dant, a pártelnök-kormányfő Marcel Ciolacu pedig lemondásával megnyitotta az utat a szélsőjobboldal akkor valószínűnek tartott menetelése előtt.
Pászkán Zsolt úgy látja, a nagy pártok „hiába kaptak kemény leckét a tavalyi választáson, nem tanultak belőle: ugyanazokkal az arcokkal akarnak újítani, akik már leszerepeltek”. Na meg az USR-vel, amely
egyébként sem a stabilitás sarokköve, hiszen eddig egyetlen koalíciót sem volt képes végigvinni.
A Magyar Külügyi Intézet szakértője kedvező forgatókönyvet is el tud képzelni: ha Nicușor Dan egy technokrata kormányt eszkábál össze a súrlódások enyhítésére, és az élére állítja mondjuk az USR-s Dacian Cioloșt, akkor elviszi a balhét, és talán nem táplálja további fősodorellenes hangulat az AUR-t.
Az is kérdés, mi lesz George Simionnal és pártjával.
Elvégre összeszedett több mint ötmillió voksot, ami legitimációt adhatna neki. Ám mint Pászkán Zsolt rámutat, nem elég, hogy az eredményt meg sem várva győzelmet hirdetett – a román helyett véletlenül a csádi zászlóval –, a vereség egyértelművé válása után nem állt ki az emberek elé, s az ilyen gyávaságot ez a közeg nehezen viseli. „Könnyen ellene fordulhatnak akár a párton belül, akár azon kívül a kigolyózott társelnök, Claudiu Târziu révén, aki pedzegette, hogy saját pártot alapít” – fejti ki a szakértő.
Vagyis az AUR sorsa sem egyértelmű, bár nagy repedés egyelőre nem látszik.
S noha az elnökválasztástól eltiltották, feldereng még az idősebb harcostársnak, a szélsőjobboldal „mártírjának”, Călin Georgescunak az árnya is.
Kohán Mátyás
A vasárnapi voksolás nem légüres térben létezik: a novemberi elnökválasztás jogállamiatlan törlése után idén májusban tettek ismét kísérletet a választók arra, hogy kifejezzék végtelen elégedetlenségüket Magyarországon Bezzegrománia néven elhíresült, fénylő, ámde nem arany hazájukkal szemben. Románia uniós csatlakozása óta az egész Európai Unió leggyorsabb gazdasági növekedését produkálta, óriásit nőtt az egy főre jutó GDP, a fogyasztás és az átlagfizetés is. Ez azonban csak az ország kis szigeteiben, a legnagyobb városokban teremtett európai életszínvonalat, míg a vidék Romániája a harmadik világban maradt; a magyarországi falvak és kisvárosok fejlődéséhez hasonló folyamat nem zajlott le keleti szomszédunkban. Ennek következménye, hogy míg hazánkban a szegények aránya az EU-átlag alá csökkent, Románia tavalyelőttig konzekvensen az EU legrosszabb, 30 százalékos szegényarányát hozta. Továbbra is súlyosan jellemző a napszámos feketemunka és a csatornázatlanság – ráadásul a románok nagy részét el sem érő fejlődésért cserébe a Ceaușescu alatt adósságmentes ország hét év alatt közel megduplázta GDP-arányos államadósságát. Más-más módon mind George Simion, mind Nicușor Dan rendszerváltást ígért; labdába sem rúgtak azok a pártok, amelyek létrehozták az idehaza propagandatermékként árult „Bezzegromániát”. Az erdélyi magyarságnak ebben a helyzetben két érdeke volt: megakadályozni a karrierjét az úzvölgyi magyar hadisírok meggyalázásával kezdő elnökjelölt hatalomra jutását és elérni, hogy akár győz, akár veszít, a hömpölygő romániai népharag ne a magyarság ellen forduljon. E két cél – részben Orbán Viktor George Simionnal kapcsolatos kommunikációs manőverének segítségével – egyszerre sikerült. Most új fázis következik: gazdaságilag és politikailag is túl kell élni a Romániában elengedhetetlenül következő, még az idén év elejieknél is messze súlyosabb költségvetési megszorításokat.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Új, teljesen új ez a barátságos légkör a románok és magyarok történelmileg feszült viszonyában. Riportunk Bukarest utcáiról.
Nyitókép: A szélsőjobboldalon továbbra is ott van az indulástól eltiltott Călin Georgescu
Fotó: AFP/Daniel Mihailescu
Ezt is ajánljuk a témában
Elég ránézni a térképre, és a napnál is világosabb, hogy az „úgynevezett” Székelyföld nagyon is létezik; a magyarok voksa és a bizalma viszont egyben elvárás is. Veczán Zoltán írása.