Nem kérdés: az európai vezetők már a nagy háborúra készülnek

A Magyar Nemzet cikksorozatban tárja fel az európai fegyverkezést, amely a közelgő konfliktusok lehetőségét is sejteti. A sorozat első részében részletesen bemutatják a védelmi kiadások drasztikus növekedését.

A portál szerint azzal, hogy kirobbant az ukrajnai háború, szinte valamennyi európai ország úgy döntött, növeli védelmi költségvetését. Többen kitűzték célul, hogy meghaladják a NATO által javasolt GDP-arányos két százalékos keretet. Németország esetében Olaf Scholz kancellár a konfliktus kitörését követően hirdette meg a „Zeitenwende”, azaz a korszakváltási politikát, amelynek részeként 

Ennek különösen nagy a jelentősége jelenleg, mivel Németországnak, bár kiváló minőségű fegyvereket gyárt, a két világháborúban betöltött szerepük miatt hagyományosan óvatosak voltak a hadsereg jelentősebb erősítésével kapcsolatban. Az irány viszont egyértelmű; Boris Pistorius védelmi miniszter a hadsereget a „Kriegstüchtig” állapotba kívánja emelni, amely a háborúra való teljes készültséget jelenti.

Az európai átalakulás jelei

2025 márciusában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette a ReArm Europe nevű ötpontos programot, amelynek célja Európa védelmi iparának megerősítése és katonai képességeinek bővítése.

Ez az új uniós kezdeményezés közel 800 milliárd euró felszabadítását irányozza elő, amit a tagállamok védelmi beruházásokra fordíthatnak. Von der Leyen külön kiemelte, hogy Európának fel kell készülnie saját biztonságának biztosítására, különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok felfüggesztette Ukrajna katonai támogatását. A program egyik kiemelt célja, hogy 

Az Európai Bizottság 2025 márciusában adott közre egy kiemelt jelentőségű dokumentumot, amelynek címe: White Paper for European Defence – Readiness 2030. A dokumentum fő célkitűzései között található az európai katonai képességekbeli hiányosságok felszámolása, a védelmi ipar támogatása, az egységes védelmi piac továbbfejlesztése, az innováció ösztönzése és Európa felkészültségének fokozása a legnehezebb forgatókönyvekre vonatkozóan. Ebben a kimutatásban hangsúlyozzák, hogy Európának proaktívan kell cselekednie saját biztonsága érdekében, és minden helyzetben készen kell állnia a legrosszabb eseményekkel szemben.

Közös hitelfelvétel

Európa azt fontolgatja, hogy a védelmi kiadások, vagy azok egy részének finanszírozása közös adósságkibocsátás gyakorlatával történjen. Az új amerikai vezetés lépései felgyorsíthatják ezt a folyamatot: Trump kijelentései, amelyek szerint Európának magának kell gondoskodnia biztonságáról és Ukrajnának biztonsági garanciákat kell nyújtania Oroszországgal szemben, arra ösztönzik az uniót, hogy mihamarabb találjon forrásokat katonai fejlesztésekre. Ennek keretében az Európai Bizottság 150 milliárd eurós közös adósságkibocsátást javasolt az európai fegyverbeszerzések finanszírozására – mindez része a már korábban említett 800 milliárd eurós csomagnak. Az olyan államok, mint Hollandia, amelyek korábban ellenezték a közös hitelfelvételt, jelenleg kevésbé ellenzik a tervet, mivel Németország támogatása megváltoztatta a diskurzus irányát.

Andrius Kubilius, az Európai Unió védelmi és űrügyi biztosa hangsúlyozta, hogy az unió még nincs felkészülve közös kötvények, más néven eurokötvények kibocsátására a védelmi költségek növelése céljából. Kubilius kiemelte, hogy az eurokötvények növelnék az unió közös adósságát, amelyet minden tagállamnak közösen kellene törlesztenie, miközben már a jelenlegi adósságok visszafizetése is jelentős kihívást jelent.

Kiemelte, hogy a tagállamok számára először a meglévő eszközök és lehetőségek minél teljesebb kihasználása lenne szükséges a védelmi kapacitások növelése érdekében, mielőtt újabb közös adósság felvételéről határoznának.

Fejlesztik a polgári védelmet

Az eddigiekből kiderül, hogy míg egy uniós haderőfejlesztés viszonylag rövid távon megvalósítható, a közös európai haderő felállításához még hosszú évek szükségesek. Van azonban egy olyan terület, ahol az uniós országok előrelépéseket értek el a korábbi évtizedekhez viszonyítva: ez a leromlott polgári védelmi infrastruktúra modernizálása, amely a hidegháború utáni időszakban számos helyen leépült Európában. Főleg különféle 

Az orosz–ukrán konfliktus 2022-es kiéleződése után több ország is építkezésekbe kezdett. Németország például törvényt akart bevezetni, amely kötelezővé tette volna a védett pincék kialakítását az új építésű többlakásos házakban, ahogyan azt Lengyelország már megköveteli.

A brit kormány több éves előkészítés után 2023. április 23-án országos tesztet végzett el a legújabb vészhelyzeti riasztórendszerével. A rendszer célja, hogy életveszélyes helyzetekben figyelmeztesse a lakosságot. A vizsgálat során minden kompatibilis mobiltelefon hangos, szirénaszerű jelzést adott, valamint egy szöveges üzenetet jelenített meg, tájékoztatva a felhasználókat a riasztás mibenlétéről és a szükséges lépésekről.

A lengyel hatóságok ingyenes jódtablettákat készítettek elő a zaporizzsjai atomerőmű körüli ukrajnai harcok miatt kialakult nukleáris baleset veszélye miatt. A tablettákat iskolákba, városházákra és tűzoltóságokra szállították, hogy vészhelyzet esetén gyorsan hozzáférhetők legyenek.

Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal